A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek.
A helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve a képviselő-testület. Települési önkormányzat esetében az önkormányzati hatósági hatáskörök és jogkörök gyakorlója.
A kormányzás azon formája a parlamenti demokráciában, ahol a kormánypárti képviselők a törvényhozásban nincsenek abszolút többségben, tehát mandátumaik összesen nem érik el az 50 százalék plusz 1 számarányt.
Jelentése egyetértés, megegyezés. A konszenzus létrehozása során a résztvevők közös álláspontot alakítanak ki, mely mindenki számára elfogadható.
A végrehajtó hatalom általános hatáskörű, központi szerve, amely a miniszterelnökből és miniszterekből áll. Törvényjavaslatokat készít, biztosítja a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, valamint gondoskodik a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozásáról és megvalósításukról.
A kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv, felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. Ilyenek: KSH, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Az Országgyűlés közpénzekkel foglalkozó állandó bizottsága. Elnöke szokásjog alapján mindig ellenzéki képviselő. Véleményezi a törvényjavaslatokat költségvetési szempontból, ellenőrzi a kormány gazdálkodását.
Minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A központi államigazgatási szervek közé tartoznak a Kormány, a kormánybizottságok,a Miniszterelnökség, a minisztériumok, az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.
A közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat. Ide tartozik a közterületnek közútként szolgáló része és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része is. Közterület az a magánterület is, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos rendszert. Második szavazási fordulót abban az egyéni választókerületekben tartanak, amelyikben az első fordulóban nem dőlt el az egyéni mandátum sorsa, vagyis egyik jelölt sem kapta meg az összes szavazat több mint felét, illetve a leadott szavazatok száma nem érte el az érvényességi küszöböt.
A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők, ezért az állam védelemben részesíti a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségeket.
A fennálló gazdasági, politikai viszonyok átmeneti megingása utáni visszarendeződés, megszilárdulás. A válságos időszak után a rendszer alapvető társadalmi változások nélkül áll helyre.
Meghatározott feladatkörök ellátására a kormány a hatáskörébe tartozó, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek.
A Kormány politikai irányvonalát, alapvető céljait kijelölő dokumentum, az Országgyűlés a miniszterelnök megválasztásával egyidőben szavaz róla.
A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg. A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.
Jogcím, mellyel az állam meghatározott szervei rendelkeznek. Hatáskörükben és illetékességi területükön eljárva, mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak, melyeknek állami kényszerrel érvényt is lehet szerezni.
A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszteri irányítás alatt működő központi államigazgatási szerv. Vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatalok rendszerint speciális, nagy tömegben előforduló, egymáshoz hasonló hatósági feladatokat látnak el.
A közvetlen demokrácia (közvetlen hatalomgyakorlás) lényege, hogy az állam¬polgárok személyesen vesznek részt a közügyek eldöntésében. Közvetlen demokratikus intézmény Magyarországon az állampolgárok számára biztosított országos és helyi népszavazás ill. népi kezdeményezés.
A kamat azt az arányt jelöli, amennyivel többet fizetnek a pénz használatáért meghatározott idő után.
Ha a megválasztott képviselők 2/3-a ugyanúgy szavaz vagy egyetért egy kérdésben.
A koalíció szövetséget, politikai összefogást jelent. Két vagy több párt összefogva alakít kormányt. A többpártrendszerben működő parlamenti demokráciában jellemző a koalíciós kormányzás, mivel egyetlen párt ritkán szerzi meg egyedül a biztonságos kormányzáshoz szükséges mandátumarányt.
Valamely testületnek korra nézve legidősebb tagja, aki az elnökválasztásig az elnökséget viszi.
A Kormány a sem a minisztériumok, sem a kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó, vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól.
A kormány döntéseit, intézkedéseit kommunikálja az állampolgárok felé, képviseli a kormány álláspontját a választópogárok előtt. Nem tagja a kormánynak.
Személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenység.
A minisztérium hivatali szervezetét irányító közigazgatási vezető. Magyarország központi közigazgatásában a minisztériumok élén álló "harmadik ember". Pártpolitikától függetlenül, szakmai alapon végzi tevékenységét, megbízatása határozatlan időre szól.
A közszolgálati szerveket a köz, a társadalom, az állam tart fenn abból a célból, hogy meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el.
Diplomáciai misszió, melyet a küldő állam létesít a fogadó államban. Két fajtáját különböztetjük meg, a nagykövetséget és a konzulátust.
Kampánynak nevezzük a konkrét célra irányuló, általában időhöz kötött, tervezett és összehangolt cselekvési sort, mely válogatott, meghatározott kommunikációs eszközöket vonultat fel valamilyen társadalmi vagy gazdasági cél elérése érdekében.
A kisebbség egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb számarányú nemzeti, etnikai, vallási csoport.
Az arányos képviselet erősítése érdekében a választási eljárások egyik eszköze. A magyar választási rendszerben az országgyűlési képviselők választásánál az úgynevezett országos (kompenzációs) listán a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra. Az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben szintén kompenzációs lista alkalmazásával erősítik az arányosság elvének érvényesülését.
A négy legfiatalabb országgyűlési képviselő. A köztársasági elnök felkérésére a tisztségviselők megválasztásáig ellátják a jegyzői feladatokat.
Miniszterelnök, a kormány vezetője. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg a képviselők többségének szavazatával. Meghatározza a kormány politikájának általános irányát, vezeti üléseit, gondoskodik rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
Jóváhagyott pénzügyi terv, amely teljes körűen tartalmazza az állam pénzgazdálkodását. Meghatározott időszakra, általában egy évre vonatkozik, nyilvántartja a tényleges kiadásokat és bevételeket.
Jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
Az államháztartás alrendszereibe tartozó pénzeszközök. Olyan javak összessége, amelyet az állampolgárok közvetlenül vagy közvetve bocsátanak közösségük rendelkezésére, és amelynek kezeléséről, ellenőrzéséről az állam gondoskodik.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre, kinevezése egyszer megújítható.