Az Országgyűlés bármely ügy kivizsgálására, illetve valamely konkrét ügy végrehajtására ideiglenes bizottságot állíthat fel, melynek két fajtáját különböztetjük meg: a vizsgáló és az eseti bizottságot. Az ideiglenes bizottság addig áll fenn, amíg a rábízott feladatot el nem végzi.
Általános értelmében egységesülést, beilleszkedést, beolvasztást vagy hozzácsatolást jelent. Az integráció fogalmát ma többféleképp használjuk. Létezik a szociális, társadalmi, gazdasági stb. integráció.
Olyan jogvitát eldöntő, jogsérelmet megállapító és azt helyreállító tevékenység, amely kizárólag a jogalkalmazás útján, az állampolgári jogvédelem garantálása mellett valósítja meg feladatát. Magyaroraszág a bírói szervezet, az ügyészség és a rendvédelmi szervek feladata, hogy gondoskodjanak az állampolgárok jogainak védelméről, védjék az alkotmányos rendet, és fellépjenek a bűncselekmények elkövetői ellen. Az igazságszolgáltatás szervei függetlenek.
Egyszerre épület, amely keretet biztosít minden szakterület számára, hogy (köz)szolgáltatásait elérhetővé tegye a vidéki településeken, szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul e szolgáltatások fenntarthatóságához, és közösségi tér, amely befogadja és támogatja a helyi közösségi kezdeményezéseket.
Az illeték egy állami bevétel, melyet az állam közvetlen szolgáltatásáért cserébe fizetünk. Az illeték hivatott finanszírozni azt a meghatározott tevékenységet, melyet valamilyen állami szerv (bíróság vagy közigazgatási szerv) egy ügyfél érdekében folytat. Célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése.
A képviselők által gyakorolható hagyományos parlamentáris ellenőrzési eszköz. Az interpelláció lényege, hogy a képviselő magyarázat kérése céljából a mindenkori kormányhoz, annak bármely tagjához a feladatkörébe tartozó ügyekben kérdéseket intézhet. Az interpelláció súlyát az adja, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az Országgyűlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció - bizottsági jelentés formájában - ismét a plénum elé kerül.
Az információs szabadság kettős természetű, ugyanis a közügyekkel kapcsolatos információkat az állami szervek kötelesek nyilvánosságra hozni, míg ezen adatok megismerésének joga az egész közösséget megilleti.
Kizárólag bírósági fellebbviteli fórumokként funkcionálnak, feladatuk elsősorban a helyi, illetve megyei bíróságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek elbírálása.