Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. október 3.
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2013. (…) KIM rendelete a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról.
Rendelet rögzíti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honvédelmi feladatait
A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó ágazati honvédelmi feladatokról szóló KIM rendelet tervezete tételesen rögzíti az közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervek honvédelmi feladatainak ellátására vonatkozó részletszabályokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a minisztérium álláspontjának.
A rendelet megalkotására a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény felhatalmazása miatt van szükség, miszerint a minisztereknek - a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben kell szabályozniuk a feladatkörüket érintő honvédelmi feladatokat.
A feladatok végrehajtását a tervezet szerint a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt szervezeti egysége felügyeli, koordinálja. A rendelettervezet rögzíti a minisztérium és a hozzá tartozó szervezetekre, így a fővárosi és megyei kormányhivatalok és az azokat vezető kormánymegbízottakra vonatkozó előírásokat is, amelyek a honvédelmi feladatok ellátása, végrehajtásának megszervezése és irányítása érdekében szükségesek.
Az észrevételeket október 14-ig a csaba.kenezy@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. szeptember 26.
Előterjesztés: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Átlátható és kiszámítható szabályozást teremt a versenytörvény módosítása
A törvénytervezet módosítja a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt és a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő szabályozást a versenyjogi követelmények hatékony és eredményes érvényesítése, a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése, valamint az európai uniós jogfejlődés követése érdekében. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A javaslat tartalmazza a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát és kiegészítését, elsősorban az engedélykérés joghatásának tisztázása, a végrehajtási tilalom (az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható) egyértelművé tétele és érvényesülése korlátainak meghatározása, az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása tekintetében. A végrehajtási tilalomra is tekintettel az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidül, a törvényi rendelkezések kiegészülnek az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző előzetes egyeztetés szabályaival.
A javaslat újrarendezi a személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. A módosítás célja, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Tpvt.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel (Ket.), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel (Infotv.), illetve az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését.
Az átlátható szabályozás érdekében beépíti a javaslat a Tpvt.-be a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait. A módosítás révén elkerülhetővé válhatnak a Tpvt. és a Grt. közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás, mivel a nem a szűken vett fogyasztók felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetőek meg.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása és a megváltozott háttérjogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a javaslat több ponton módosítja a GVH jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályokat, például egységes besorolási rendszert és kiszámítható előmeneteli rendet teremt meg, és tisztázza a hivatal jogállását szabályozó rendelkezéseket.
A javaslat tartalmazza egyes eljárási szabályoknak a GVH jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosítását, így a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárások és az ágazati vizsgálat szabályainak kiigazítását. Erősödik a Tpvt.-n belüli szabályok koherenciája. A javaslat – új szabályozási elemként – lehetővé teszi a tervezett kötelezettségvállalásban érdekeltekkel való, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozásokkal és az ügyben érintett egyéb személyekkel történő egyeztetést is.
A javaslat szerinti szabályozás biztosítaná azt is, hogy a GVH kötelező adatszolgáltatással nem járó piacelemzési tevékenységet végezhessen, ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott piackutatók útján kutatásokat folytathasson le, ennek keretében a piaci szereplőket megkeresse, tőlük adatokat, információt kérjen.
A javaslat – szintén új szabályozási elemként – megteremti az Európai Bizottság és számos más tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás (settlement) hazai alkalmazásának lehetőségét.
Az észrevételeket szeptember 27-éig a cgkfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. szeptember 24.
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter ..…/2013. (….) KIM rendelete a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet és
az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet
módosításáról.
Könnyebb eligazodás, egyszerűbb keresés a cégek beszámolói között
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelet és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló rendelet módosításával egyértelműen megállapíthatóvá válnak a cégek által közzétett helyes, illetve valamely okból hibás beszámolók, ezáltal könnyebben és gyorsabban lehet majd közöttük keresni. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a minisztérium álláspontjának.
A számviteli törvény szerint a cégeknek a törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (beszámoló) a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást és az elektronikus űrlapot a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, amivel a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. Jelenleg az Elektronikus Beszámoló Portál az e-beszamolo.kim.gov.hu internetes címen érhető el, ahol a minisztérium a beszámolókba való ingyenes betekintést bárki számára lehetővé teszi. A beszámoló beküldésekor a beküldő az űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint hogy a csatolt okiratban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek. A beszámolók közzététele előtt a minisztérium informatikai és cégadat-egyezőségi ellenőrzést végez, azonban így is előfordulhat, hogy valamely okból hibásnak tekinthető a közzétett beszámoló.
Rögzíti a rendelettervezet, hogy ha a céginformációs szolgálat – a közzétételt követően – azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóhoz mellékelt okiratokban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzékben szereplő adatokkal, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról és erről elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó ügyfélkapus tárhelyére és az adóhatóságnak. A beszámolót ebben az esetben be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az eltávolítás tényét a céginformációs szolgálat rögzíti rendszerében és az eltávolított beszámoló a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati helyiségében elektronikusan megtekinthető.
Kimondja a javaslat, hogy a cég kérelmére sem távolítható el a már közzétett beszámoló a céginformációs szolgálat honlapjáról, az bárki számára megismerhető, azonban a céginformációs szolgálat a beszámolót „a cég kérésére visszavont” megkülönböztető jelzéssel látja el, így az információt keresők egyértelműen meg tudják állapítani, melyik a cég által közzétenni kívánt, vagyis legutolsó beszámoló. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy ugyanarra az időszakra több beszámoló is a portálon legyen, anélkül, hogy azok között csak alapos áttanulmányozást követően lehessen különbséget tenni.
Az észrevételeket október 2-ig a CGKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. szeptember 13.
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2013. (……) KIM rendelete az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló 18/2007. (III. 19.) IRM rendelet módosításáról.
Az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló rendelet kiegészítésével a Horvátországból hazánkba érkező ügyvédek is bejegyezhetővé válnak az európai közösségi jogászok névjegyzékébe, és így Magyarországon is lehetőségük lesz jogi szolgáltatást nyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a minisztérium álláspontjának!
Az Európai Unió tagállamaiban működő ügyvédek számára az Unió joga biztosítja azt, hogy ne csak saját tagállamukban, hanem bizonyos feltételek fennállása esetén másik tagállamban is folytathassanak ügyvédi tevékenységet. Horvátország uniós csatlakozásával ezt a lehetőséget a horvát ügyvédek számára is biztosítani kell valamennyi uniós tagállamban, így Magyarországon is. Erre tekintettel a közigazgatási és igazságügyi miniszter módosítja azt a miniszteri rendeletet, amely meghatározza a különböző tagországból érkező ügyvédek szakmai megnevezését és kiegészíti azt a Horvát Köztársaságban megszerzett Odvjetnik/Odvjetnica címmel. Az ügyvédi kamarák e rendelet alapján vizsgálják a másik uniós tagállamból érkező ügyvédek szakmai megnevezéseit, és ha megfelelnek a feltételeknek, kérelmükre bejegyzik őket az európai közösségi jogászok névjegyzékébe, hogy e minőségükben nyújthassanak jogi szolgáltatásokat Magyarország területén.
Az észrevételeket 2013. szeptember 20-ig várjuk a MIKFO@kim.gov.hu címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. szeptember 3.
Előterjesztés a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az új büntetés-végrehajtási kódexet
Az elmúlt években az igazságszolgáltatás területén megkezdett átalakítás következő lépéseként az új büntetés-végrehajtási kódex megalkotásáról szóló 1415/2012. (VII. 5.) kormányhatározat alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a belügyminiszter előkészítette egy új, modern büntetés-végrehajtási törvény (bv. törvény) tervezetét, amelynek szükségességét az új Btk. elfogadása mellett a társadalmi változások, a bűnözésben megjelenő új tendenciák, valamint a büntetés-végrehajtás tapasztalatai is indokolták. A jelenleg hatályos, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltó új törvény kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés (reintegráció) elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítását. Az új bv. törvény 2014. december 31-én léphet hatályba. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az új kódex megalkotása azért is szükséges, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten jelenjen meg a személyi szabadság jogszerű elvonásával vagy korlátozásával együtt járó jogkövetkezmények végrehajtása. Emellett az alkotmányos követelményeknek megfelelően megtörténik a jelenleg rendeleti szinten szabályozott, ám törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseknek az új kódexbe történő beépítése is. A törvény célja a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése, egyes újítások bevezetése, a jobb alkalmazhatóság, a büntető anyagi jogi szabályokhoz való megfelelő illeszkedés biztosítása és a vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek való megfelelés.
Új elemként jelennek meg a törvényben a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei, a régi, hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság, normalizáció) mellett új, a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek (rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés) is bekerültek, melyek a végrehajtás fő irányvonalait jelölik ki.
Az új bv. törvény bevezeti az elítéltek besorolása körében a fokozatos végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő rezsim-rendszert. Ennek lényege, hogy a befogadáskor személyes interjúk, kérdőívek és szelektív tesztek elvégzésével felmérik az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját, és biztonsági kockázati szintjét, majd a személyiség változásának figyelemmel kísérésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegítik a reintegráció megvalósulását és a visszaesések csökkenését. Ezt a feladatot egy új, speciális intézet, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi majd.
A tervezet nagy hangsúlyt helyez a reintegrációra, ezért részletesen szabályozza a szabadulásra felkészítést és visszailleszkedést elősegítő programokat (kábítószer-prevenciós program, szenvedélybetegségeket kezelő programok, életvezetési képzés, szakképzés stb.). Bevezeti a reintegrációs őrizet jogintézményét: az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztését fogház vagy börtön fokozatban tölti és azt vállalja – ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható –, a szabadulás előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető. Aki reintegrációs őrizetbe kerül, a büntetés-végrehajtási intézetből a büntetés-végrehajtási bíró engedélye alapján az általa kijelölt lakásba távozhat, amelyet csak meghatározott esetekben és célból hagyhat el. Tevékenységét elektronikus távfelügyeleti eszközökkel folyamatosan nyomon követik, és bizonyos szabályok megszegése esetén a büntetés-végrehajtási bíró visszavonhatja a reintegrációs őrizetet.
A tervezet – a fogvatartottaknak a hozzátartozókkal való kapcsolattartása céljából, valamint a reintegrációs célokat figyelembe véve – újraszabályozza a kapcsolattartási formákat. A javaslat újraszabályozza továbbá a fogvatartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét is, így például a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés, vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket, ugyanúgy, mint az iratok nyomtatásával, másolásával vagy továbbításával felmerülő kiadásokat is. A javaslat megszüntetné továbbá a fogvatartottak ingyenes kondicionáló terem használatát, és díjkötelessé teszi a kondicionáló terem igénybevételét, emellett kötelezővé teszi meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény, televízió, stb.) ellenértékének a megtérítését is.
A tervezet további újítása, hogy a törvény rögzíti azt a célt, hogy a fogvatartottak által végzett termelő munka szervezése során törekedni kell a börtönök önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére.
Az észrevételeket szeptember 27-én munkaidő végéig, 14.00 óráig várjuk az akos.kara@kim.gov.hu és a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu email címekre.