Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. november 4.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól.
Törvényben rögzítik a bizalmi vagyonkezelés szabályait
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) bevezeti a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét. A jogszabály a bizalmi vagyonkezelés, mint polgári jogi jogügylet legalapvetőbb szabályait állapította meg, a részletszabályokat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat tartalmazza. Ennek célja a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a bizalmi vagyonkezelői tevékenység és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának biztosítása, a közpénzek, a vagyonrendelők, a kedvezményezettek, hitelezőik és egyéb harmadik személyek védelme, valamint a terület hatékony felügyelete. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Alapvető érdek, hogy a forgalombiztonság, a hitelező- és ügyfélvédelmi szempontok a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokban is érvényesülhessenek. Ezek érdekében a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, különösen azt ezt szolgáló hivatali nyilvántartások felállítása szükséges.
A jogszabálytervezet meghatározza a bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeit, tevékenysége engedélyezési eljárásának és nyilvántartásának szabályait, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárási szabályait.
A tervezet emellett módosítja az érintett vagyonelemek nyilvántartására (ingatlan-, iparjogvédelmi jogok), közszolgálatban álló és a közjogi tisztséget betöltő személyeknél felmerülő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozást.
A törvényjavaslat - az új Ptk.-hoz igazodóan - 2014. március 15-én léphet hatályba.
Az észrevételeket 2013. november 7-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. október 31.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról.
Kidolgozták a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályait
A 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így a zálogjogi nyilvántartást is. Az ingatlant terhelő zálogjogokat a jövőben is az ingatlan-nyilvántartásba jegyzik be, az ingó dolgokat, valamint jogokat és követeléseket terhelő zálogjogok nyilvántartása céljából az új Ptk. létrehozza a hitelbiztosítéki nyilvántartást. Az erre vonatkozó szabályozás részleteit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvénytervezete tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás abban különbözik a jelenlegi, a közjegyzők által vezetett ingó zálogjogi nyilvántartástól, hogy abba közvetlenül a felek – elektronikus úton tett – zálogjogi nyilatkozatai kerülnek be tartalmi ellenőrzés, hatósági kontroll nélkül. Ezen túl tehát maga a zálogjogosult és a zálogkötelezett intézkedhet a zálogjog létesítésének nyilvántartásban történő feltüntetése iránt, így a nyilvántartás nem a zálogjog fennállását, hanem a felek nyilatkozatának megtételét fogja tanúsítani. A Polgári Törvénykönyv alapján nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a lízingszerződés és a faktoring szerződés megkötése is bekerül a nyilvántartásba.
A zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) személye szerint nyilvántartott adatokba – kivéve az érintett magánszemély anyja nevét és a lakcímadatot – a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló internetes felületén bárki, azonosítás nélkül, ingyenesen betekinthet a zálogkötelezett bizonyos adatainak megadásával.
A tervezet szerint a törvény 2014. március 15-én lép hatályba.
Az észrevételeket 2013. november 4-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. október 29.
Előterjesztés: egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról.
Újabb törvénymódosítások a gyermekek védelmében
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiemelt feladatának tekinti a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtését, ennek újabb lépéseként megalkotta egyes törvények a gyermekek védelme érdekében történő módosításának tervezetét. A tervezett jogszabályi módosításokkal többek között kiterjesztésre kerül és jobban ellenőrizhetővé válik azon szabályozás, ami alapján a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők nem dolgozhatnak gyermekekkel foglalkozó munkakörökben. A bűnismétlések elkerülése érdekében bevezeti a javaslat a megelőző pártfogás jogintézményét és megteremti a gyermekekre káros internetes tartalmak kiszűrését biztosító szabályozást. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012-ben elindított gyermekbarát igazságszolgáltatási programjának célja, hogy a lehető legtöbbet tegyen a gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlatának a magyar és az európai jogrendbe történő beépüléséért. A megvalósítás során mérföldkő volt egyes ehhez kapcsolódó törvények módosításának elfogadása, amelynek folytatásaként a minisztérium újabb, gyermekbarát intézkedéseket tartalmazó törvénymódosításokat készített elő.
Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló jogszabálytervezet eredményeképpen szigorodik azon szabályozás, hogy a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők a jövőben nem végezhetnek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet. A büntetlen előélet igazolását célzó hatósági erkölcsi bizonyítványban – erre irányuló kérelem nélkül is – megjelenik minden olyan foglalkozásától vagy tevékenységtől eltiltás, amelyben a kérelmező tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, illetve általában minden olyan foglalkozástól eltiltás, amelynek a kérelmező a hatálya alatt áll. A tervezet ezért tartalmazza a munka törvénykönyvéről, a közalkalmazottak jogállásáról és a közszolgálati tisztviselőkről, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításának tervezetét.
Új jogintézményként bevezeti a javaslat a megelőző pártfogást, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a pártfogó a gyermekkel és a gyámhatósággal együttműködve figyelemmel kísérje a hatóság által meghatározott magatartási szabályok betartását. Ez elősegíti a szocializációt, a bűnismétlés megelőzését és segítséget nyújt a fiatalnak a társadalomba való beilleszkedéshez. A tervezet ezzel kapcsolatban módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a büntetőeljárásról, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvények, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását.
Meghatározza a tervezet a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeit. Az internetszolgáltatók kötelesek lesznek megfelelő ingyenes szűrőszoftvereket a felhasználók rendelkezésére bocsátani, ennek eredményeképpen továbbá szűrhetővé válnak azok az internet-tartalmak, amelyekhez a gyermekek hozzáférnek. A tervezet rögzíti, hogy a nyilvános könyvtárakban és köznevelési intézményekben kötelező lesz használni olyan szűrőszoftvereket, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá a számukra káros tartalmakhoz az iskolákban és a könyvtárakban sem.
A törvénymódosítás emellett lehetővé teszi, hogy a gyermekek személyiségi jogai elleni jogsértések esetén egy speciális eljárási rend szerint, még a polgári peres vagy a büntető eljárás előtt vagy helyett fel lehessen lépni az internetszolgáltatónál.
A jogszabálytervezet alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tanácsadó testületeként létrejön a Gyermekvédelmi Internet Kerekasztal, amely figyelemmel kíséri a kiskorúak védelmét szolgáló előírások érvényesítését és elősegíti a médiatudatosság növelését. A hírközlési szabályok tervezett módosítása szerint az internetes szolgáltatók kötelesek lesznek a kiskorúak védelmét lehetővé tevő szoftverekről közérdekű tájékoztatókat összeállítani, közzétenni és erről tájékoztatás adni. A szolgáltatók kötelesek lesznek emellett a szoftver ingyenes letöltését is biztosítani.
Ennek érdekében az előterjesztés módosítja a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, a fogyasztóvédelemről szóló, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló, az elektronikus hírközlésről szóló és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt.
A törvényjavaslat 2014. január elsején léphet hatályba, a szűrőszoftverek biztosításának kötelezettsége a szolgáltatók részére 2014. július 1-jén, a köznevelési és közkönyvtári intézmények esetében pedig 2014. szeptember 1-jén áll be.
Az észrevételeket 2013. október 31-ig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. október 22.
Előterjesztés: A Kormány …/2013. (….) Korm. rendelete az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról.
Egyszerűbbé válik az OSAP adatszolgáltatási eljárása
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet módosítása egyszerűbbé teszi az adatszolgáltatási kérdőíveket és csökkenti az azokkal járó adminisztrációt. Emellett rögzíti a jogszabálytervezet az adatszolgáltatók kijelölését végző szervet, amely garanciát jelent az adatszolgáltatóknak és hivatkozási alapot biztosít egy esetleges hatósági eljárás során. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség megszegésével kapcsolatos jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adatszolgáltatás megtagadása, késedelmes adatszolgáltatás vagy hamis adatszolgáltatás esetén közigazgatási bírság kiszabására irányuló hatósági, illetve a hamis adatszolgáltatás bizonyos eseteiben szabálysértési eljárás indítható.
A jogszabálytervezet kimondja, hogy az adatszolgáltatók kijelölését az adatgyűjtést végrehajtó szervezet végzi, aki a jogszabályban meghatározott határidőn belül értesíti erről az adatszolgáltatót. Ennek alapján egyértelművé válik, hogy az adatszolgáltató meddig értesül az őt terhelő adatszolgáltatási kötelezettségről, amely megszegése megalapozza a közigazgatási bírság kiszabását. A szabályozás garanciát jelent az adatszolgáltatóknak is, és megfelelő hivatkozási alapot biztosít a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek is az esetleges hatósági eljárások során.
Az észrevételeket 2013. október 29-ig várjuk az
osap@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. október 21.
Előterjesztés: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól.
Kidolgozta a kormány az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályait
A törvény célja az állami és önkormányzati nyilvántartások közötti interoperabilitás, azaz együttműködési képesség és a nyilvántartók közötti tényleges együttműködés létrejöttéhez szükséges szabályozási keretek megteremtése. Az interoperabilitás nagymértékben megnöveli az állam versenyképességét, a gyorsabb és átláthatóbb eljárásokkal bíró területek több beruházásra számíthatnak, ezek pedig elősegítik a gazdaság növekedését. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A jogszabálytervezet az Európai Unió irányelvei, ajánlásai alapján teremti meg az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályozását. Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési tervezésében az interoperabilitás kiemelt helyet kapott, így rendkívül fontos 2013 végére a szabályozási keret kialakulása Magyarországon, amely lehetővé teszi az Európai Unió interoperabilitási célú fejlesztési forrásainak hatékony felhasználását. Emellett az Egyszerű Állam Program is célul tűzte ki az állami adatbázisok interoperabilitásának növelését.
A törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet tervezete a főbb alapelvek lefektetése mellett a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny nyilvántartások kivételével valamennyi állami és önkormányzati nyilvántartást a hatálya alá von. A szabályozás négy fő kérdéskörre terjed ki: kialakítja a nyilvántartók és nyilvántartások közötti interoperabilitás szabályozásához szükséges fogalomrendszert, meghatározza a nyilvántartók interoperabilitáshoz kapcsolódó alapvető kötelezettségeit és jogosultságait, kialakítja a nyilvántartók és a nyilvántartások interoperabilitási szempontú felügyeletének rendszerét, létrehozza a nyilvántartások interoperabilitási célú nyilvántartását, a nyilvántartások regiszterét és standardizált fogalmak jegyzékét.
A tervezet többek között előírja a nyilvántartások elektronikus információs rendszerben történő vezetését. A nyilvántartások és a nyilvántartó szervek közötti együttműködés biztosítása érdekében lehetőséget teremt az adatokhoz való hozzájutás adatkapcsolati módjainak megválasztására. Az adatkapcsolati módok egységes fogalmaként bevezeti az adatkapcsolat-szolgáltatást, amelynek keretében a nyilvántartó lehetővé teszi adatok átvételét meghatározott adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján. Újdonságként jelenik meg, hogy valamennyi nyilvántartás tekintetében adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatot kell készíteni, amivel nyomon követhetővé válnak az egyes változások, és rendelkezésre áll egy egységes dokumentum, leírás az interoperabilitás szempontjából legszükségesebb adatokról, eljárási módokról, feltételekről.
A tervezett szabályozás előírja a Nyilvántartások Regiszterének felállítását, amely bárki számára, regisztráció nélkül hozzáférhető módon tartalmazza a nyilvántartások adatait és az interoperabilitás szempontjából lényeges jellemzőit. A nyilvántartott adatok megjelölésének és formátumának egységesítése érdekében kialakítják a Standardizált Fogalmak Jegyzékét, amely a különböző nyilvántartásokban szereplő adatokat megnevezésük, jelentéstartalmuk és formátumuk tekintetében egységes mederbe tereli.
A tervezet úgy rendelkezik, hogy az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜIF) feladata lesz többek között a Nyilvántartások Regiszterének és a Standardizált Fogalmak Jegyzékének létrehozása, a meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése, valamint kétévente átfogó jelentés készítése a kormánynak a nyilvántartások együttműködési képességének helyzetéről.
Az észrevételeket 2013. október 27-ig a
renata.korom@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.