Ez a kormany.hu archívuma. A friss tartalmak itt találhatók.
Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2013. (…) KIM rendelete a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról.
Az észrevételeket 2013. július 29-e 10 óráig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu email címen.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Törvényben rögzítik a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának szabályait az új Ptk.-hoz kapcsolódóan
2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) és össztársadalmi érdek, hogy ez zökkenőmentesen, a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett történjen meg. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvénytervezet ennek érdekében tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő szabályokat és az új Ptk. által bevezetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó normákat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A jogszabálytervezet kimondja, hogy akit a bíróság cselekvőképességében teljesen vagy részlegesen korlátoz, annak adatait bejegyzik a gondnokoltak nyilvántartásába, így például bejegyzik a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét, a részlegesen korlátozó ítéletben meghatározott ügycsoportot, vagy ügycsoportokat, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának kötelező időpontját. A gondnokoltak nyilvántartásába a bíróságok jegyzik be az adatokat, a nyilvántartás működtetéséről pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke gondoskodik és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás tekintetében is az OBH elnöke jár el.
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását a tervezet szerint szintén az OBH elnöke fogja működtetni. Az előzetes jognyilatkozatban az új Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, amelyet be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, ugyanis ekkor rendeli el annak egészének vagy egy részének alkalmazását, amelyet szintén be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. új jogintézményként vezeti be az előzetes jognyilatkozat tételét, valamint, hogy az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához elengedhetetlen ezen két nyilvántartás összehangolt szabályozása; ezt valósítja meg a tervezet.
Az észrevételeket a 2013. július 31-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.”
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében előírt, a havi életjáradék kiszámításához szükséges alapösszeg nagyságának 2013. évi meghatározásáról szóló kormány-előterjesztés tervezete.
Emelkedik az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak életjáradéka
Az életjáradék értékének megőrzése érdekében 2013. január 1-ig visszamenőlegesen 5,2%-kal emelkedik az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlása. Így az életjáradék összege 82.074 Ft-ról 86.342 Ft-ra emelkedik az erről szóló kormányrendelet módosításának tervezete szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottakról szóló 1992. évi törvény alapján kárpótlás illeti meg a törvényben meghatározott esetekben azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak. A kárpótlásra jogosultat - választásától függően - havi életjáradék vagy kárpótlási jegy formájában megállapított kárpótlás illeti meg. Amennyiben a jogosult a havi életjáradék mellett döntött, az alapösszeget jogszabály szerint a kormány határozza meg az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított előirányzat alapján.
A tervezet a havi életjáradékra jogosult személy részére fizetendő juttatás 2013. évre vonatkozó 5,2 %-os emelésének végrehajtását tartalmazza az életjáradék értékének megőrzése érdekében. Eszerint az emelt összeget visszamenőleges hatállyal 2013. január 1-jétől számítva folyósítják és hivatalból eljárva, vagyis kérelem nélkül folyamatosan fizeti ki.
Az észrevételeket 2013. július 16-ig az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló előterjesztés tervezete.
Változnak a jogi személyek átalakulási, egyesülési és szétválási szabályai
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény tervezete – követve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozási logikáját – meghatározza az átalakulásra vonatkozó azon közös szabályokat, amelyeket általános jelleggel alkalmazhatónak tekint a jogi személyekre. A közös szabályok között a „modell-eljárást” az átalakulás szabályai képezik, a tervezet ehhez képest határozza meg a többletszabályokat az egyesülés és a szétválás esetére. A törvénytervezet tartalmazza továbbá az egyes jogi személy típusokra, formákra irányadó különös szabályokat (gazdasági társaságok; azon belül részvénytársaságok, szövetkezet, egyesület, alapítvány) is. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jogi szabályokhoz képest. A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is – amelyek a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között találhatók – a gazdasági társaságokról szóló törvény eljárási rendjén alapulnak. A törvénytervezet azokon a pontokon hordoz változást, amelyek a Ptk. szóhasználatából, szabályozási elveiből következnek.
Az átalakulásról főszabályként továbbra is két ülésen dönt a döntéshozó szerv. Az első ülés lényege az elhatározás, a másodiké az átalakulás dokumentumainak elfogadásával a tényleges döntés az átalakulásról. A törvénytervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a kétüléses rendszerből nem az következik, hogy nincs lehetőség több ülés tartására, vagy akár egy ülésen való döntéshozatalra. Azoknál az átalakulásoknál (egyesülésnél, szétválásnál), ahol a döntés egyben bonyolult kérdésekben való határozás is egyben, nem feltétlenül tisztázható minden kérdés már a második ülésen. Egyszerűbb átalakulásnál pedig felesleges adminisztratív teher lehet a két ülés megtartása, így a törvénytervezet – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – kimondja, hogy lehetőség van arra, hogy egy ülésen szülessen döntés az átalakulásról.
A döntéshozó szervi döntések meghozatalát követően a törvénytervezet változatlanul fenntartja a közzétételi kötelezettséget a hitelezői érdekek védelme érdekében. Az átalakulás (egyesülés, szétválás) bírósági bejegyzésével, vagyis a szervezeti változás nyilvántartásbeli átvezetésével – esetlegesen a jogi személy által meghatározott későbbi időpontban – zárul le az eljárás, így eddig az időpontig a jogelőd(ök) a korábbi forma szerint működnek.
A törvénytervezet meghatározza a nyilvántartásba vételt követő feladatokat is, valamint a jogutódlással összefüggő felelősségi szabályokat is.
A törvény 2014. március 15-én léphet hatályba, és a jogszabálytervezet rögzíti, hogy főszabályként azokra a szervezeti változásokra vonatkozik, amelyeknél az átalakulási folyamat a hatálybalépése után kezdődik. Azokban az esetekben, ahol addig nem zárul le az átalakulás folyamata, fődokumentumként a létesítő okiratnak kell a Ptk.-nak megfelelnie.
Az észrevételeket a 2013. július 22-ig várjuk a CGKFO@kim.gov.hu címen.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
Előterjesztés: 2013. évi … törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Az új polgári jogi kódex a magánjogi jogviszonyok lehetőség szerinti legteljesebb körét felöleli: az – a korábbiaktól eltérően – szabályozza a családjogi jogviszonyokat és beépíti a törvénybe a gazdasági társaságokról szóló normákat is. Össztársadalmi érdek, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése zökkenőmentesen történjen meg; ez valamennyi tárca számára ad jogalkotási feladatokat. Az előterjesztések a közigazgatási és igazságügyi miniszter jogszabály-előkészítési hatáskörébe tartozó jogterületeket érintően tartalmaznak törvényi szabályokat az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódóan.
A kódex új normái hosszú évtizedekig felvetnek még az új Ptk. és a hatályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Ezek rendezése a célja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazó tervezetnek.
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról szóló tervezet azt célozza, hogy az új Ptk. hatálybalépése zökkenőmentesen, a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzése mellett történjen meg. Az új Ptk-val összefüggésben szükséges módosítani többek között a cégeljárási törvényt, hogy az új Ptk-ba be nem integrált, de továbbra is szükséges eljárási szabályok érvényesülése biztosított legyen. Az új Ptk. által életre hívott új jogintézmények és eljárások (például a támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, megújított cselekvőképességi szabályok, zálogjogosulti bizományos, apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban) indokolttá teszik többek között a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról és a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítását a szükséges eljárási szabályok megteremtése érdekében. Ezek mellett számos – összesen 48 – törvény módosítását tartalmazza a tervezet.
Az új Polgári Törvénykönyv a szabályozási elvekből adódóan a szomszédjogok területén mellőzte a korábbi törvénykönyv számos olyan rendelkezését, ami túlzottan egyedi és konkrét élethelyzeteket rendez. Mivel a szomszédjogok tárgyköre az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti viszonyainak egyes konkrét élethelyzeteit szabályozza, ezért fontos, hogy az állampolgárok mindennapi életének e legtipikusabb viszonyaiban továbbra is megfelelő eligazítást nyújtson a jog a követendő magatartás vonatkozásában; ez a célja a szomszédjogok szabályairól szóló tervezetnek.
Az észrevételeket a 2013. július 17-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.