Ez a kormany.hu archívuma. A friss tartalmak itt találhatók.
Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló kormány-előterjesztés tervezete.
Az észrevételeket 2013. július 5-ig várjuk az eujfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról.
Hatékonyabb és eredményesebb büntetőeljárási szabályok
Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan más törvények és a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat, valamint a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat módosításáról szóló törvénytervezet kisebb változtatásokat vezet be a büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.), hogy megoldást nyújtson a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra a büntetőeljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében. Ehhez kapcsolódóan hozzáigazítja a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, és technikai pontosításokat is végez. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban. Ezt az ügy terjedelme, a vádlottak száma, illetve polgári vagy gazdasági bíró részvételének szükségessége indokolja.
A módosítással lehetővé válik az is, hogy az az ügyvédjelölt, aki már legalább egy éves gyakorlattal rendelkezik, eljárhasson a törvényszéken első fokú eljárásban. Ez különösen a több vádlottas, hosszas bizonyítási eljárást igénylő ügyekben szükséges, hogy az eljáró ügyvéd akadályoztatása esetén ne napolják el a tárgyalást, és így ne húzódjanak el az eljárások. A törvényszéken azonban ügyvédjelölt védőbeszédet nem tarthat.
A tervezet kiegészíti a Be. eljárási akadályokra vonatkozó általános rendelkezéseit a joghatóság hiányával, mint eljárási akadállyal. A büntetőeljárásban a hatóságok nem indíthatják meg, illetve nem folytathatják le az eljárást, ha annak kétséget kizáróan megállapíthatóan törvényes akadálya van. Ez lehet a magyar hatóságok joghatóságának hiánya is, aminek jelenleg nincs törvényben rögzített jogcíme.
Több ponton módosítja a javaslat a vagyoni jogokat korlátozó büntető eljárásjogi kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályokat. Többek között a jövőben jármű átkutatását nem motozás, hanem házkutatás keretében lehetne elvégezni, egyértelműen megfogalmazza a zár alá vétel célját és tárgyát, pontosítja a zár alá vétel tárgyainak felsorolását, bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi haladéktalan elrendelésének lehetőségét, és szélesebb lehetőséget biztosít a bíróságnak akkor, amikor a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el.
A tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanú vallomása, beleegyezése esetén – a kiemelt jelentőségű ügyeken kívül is – poligráf alkalmazásával vizsgálható legyen, de kimondja, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása nem vizsgálható poligráf alkalmazásával, még kiemelt jelentőségű ügyben sem.
A gyakorlati tapasztalatok alapján és uniós jogi kötelezettségünk miatt rögzíti a javaslat, hogy a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten kizárja, panaszra viszont továbbra is csak az lesz jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.
Az előterjesztés tartalmazza a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport működésével kapcsolatos kormányhatározatok módosítását is. Ez kimondja, hogy a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport működését jogszabályban és nem közjogi szervezetszabályozó eszközben kell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak rendezni, mivel az új Btk. kapcsán megkezdődött az egységes igazságügyi bűnügyi statisztikai és adatgyűjtési rendszer kialakítása, és ennek része lesz valamennyi, a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő hatóság, az ügyészség és a bíróság is.
Az észrevételeket 2013. július 8-ig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címen.
Emelkedik a kommunista diktatúra által meghurcoltak juttatása
A társadalmi felelősségtudat megköveteli, hogy azokat az áldozatokat, akiket a kommunista diktatúra rendszerében meghurcoltak, mind anyagilag, mind erkölcsileg megfelelően kárpótoljuk. A kormány ezért az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításával méltó anyagi juttatásban részesíti a jogosultakat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A kormány célja a még élő, túlnyomó részben ma már igen idős elhurcoltak, fogvatartottak, jogtalanul elítéltek erkölcsi és anyagi elismerése. Ezek az emberek mindvégig hűek maradtak az emberi értékekhez és hagyományokhoz, amelyek így általuk átszálltak a jövő nemzedékeire, ezért elengedhetetlen a méltó elismerésük. A juttatások megemelése hozzájárul a társadalom általi megbecsültség növeléséhez, és a juttatás szélesebb rétegek számára történő elérhetővé tételével együtt javítja a jogosultak életkörülményeit is. Így minél hosszabb, békés öregkort élhetnek meg, emberségből, hazaszeretetből példát mutatva a mai fiatalságnak.
A juttatások emelésére korábban egy másik, a nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján került sor. A jogszabálytervezet átvezeti a juttatások jelenlegi (megemelt) összegét az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben. A javaslat „A” változata a 2011-2013. években elmaradt öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban az infláció mértékének megfelelő emelést tartalmaz. A javaslat „B” változata a 2009-2013. években elmaradt öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban az öregségi nyugdíjemelések megfelelő mértékével történő megemelését, továbbá a juttatások 2013. január 1-jétől kezdődően évente a megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével történő automatikus emelését tartalmazza. Ezzel egyidejűleg megemelkednek a rehabilitációs rendeletekben szabályozott jogcímeken járó juttatások is.
A módosítás során az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben is átvezetik a juttatások jelenlegi (megemelt) összegét.
Változik a tervezet szerint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendelet is. A kárpótlások emelésének megfelelően itt is módosul a nyugellátásra illetve rendszeres pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultsági összeghatár.
Az észrevételeket július 5-ig az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Előterjesztés: ……. /2013. (……..) KIM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról
Képzések és továbbképzések az elektronikus információbiztonság területén
Az Országgyűlés 2013. április 15-én elfogadta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt, ami meghatározza az információbiztonság területén elvégezendő oktatási feladatokat és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelöli ki a képzési, továbbképzési követelmények és oktatási programok kidolgozásáért felelős intézménynek. A július 1-jén hatályba lépő törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet tervezete rögzíti a törvényben meghatározott vezetői, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős és az azzal összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személyek képzésének és továbbképzésének tartalmát. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelettervezete három képzési formát nevesít (képzés, tanfolyami képzés és továbbképzés) és meghatározza szervezésükkel kapcsolatos főbb szabályokat, ezen belül a képző szerv és a továbbképzést végző szerv kötelezettségeit.
Rögzíti a rendelettervezet az elektronikus információbiztonsági vezető képesítés megszerzésére vonatkozó szabályokat (részvétel és jelentkezés feltételei, a képzés időtartama és tárgykörei, mentességi szabályok). Az elektronikus információbiztonsági vezető képesítés megszerzésére irányuló felsőfokú oktatási intézményben történő szakirányú továbbképzést nem kellene megszereznie annak a személynek, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, akkreditált nemzetközi képzettséggel vagy e szakterületen szerzett 5 év szakmai gyakorlattal. Ezt a szakirányú továbbképzést a törvény hatálybalépését követő öt éven belül (2018. július 1-ig) kellene megszerezniük az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyeknek.
A tervezet előírja, hogy a tanfolyami képzésben az elektronikus információs rendszer biztonságával összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személy és a szervezet vezetője, a törvény által előírt éves továbbképzésen az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, az elektronikus információs rendszer biztonságával összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személy, és a szervezet vezetője köteles részt venni. Tartalmazza a tervezet továbbá a tanfolyami képzés és a továbbképzés követelményeit (részvétel és jelentkezés feltételei, a tanfolyami képzés időtartama és tárgykörei, a tanfolyami képzés vizsgakövetelményei).
Az észrevételeket június 24-ig a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Előterjesztés: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról, valamint a Párfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló KIM rendeletről.
Módosulnak egyes igazságügyi rendeletek a Btk. hatályba lépéséhez kapcsolódóan
Az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról, és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységének új rendeletben való szabályozásáról szóló javaslat célja az új Btk.-hoz és a 2013. július 1-jével módosuló eljárási és végrehajtási szabályokhoz kapcsolódó igazságügyi tárgyú rendeletek módosítása. Ezek részben technikai jellegű, pontosítást tartalmazó módosítások, részben azonban a 2013. július 1-jével bevezetendő új jogintézmények végrehajtásához szükséges változtatások. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról, valamint a Párfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló KIM rendeletről szóló előterjesztés (a továbbiakban: Előterjesztés) célja az új Btk.-hoz és a 2013. július 1-jével módosuló eljárási és végrehajtási szabályokhoz kapcsolódó igazságügyi tárgyú rendeletek módosítása, valamint a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló új rendelet megalkotása a törvényi szintű szabályokhoz igazodóan.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet az új Btk.-hoz kapcsolódó módosítása értelmében 2013. július 1-től a közérdekű munka végrehajtásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok a Pártfogó Felügyelői Szolgálat hatáskörébe kerülnek. Lényeges újítás, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahely kijelölése és az új munkahely kijelölése is a pártfogó felügyelők feladata lesz. Ennek megfelelően a kapcsolódó rendeletekben is szükséges átvezetni a módosításokat egyértelműen meghatározva, hogy mely feladatok maradnak a büntetésvégrehajtási bíró hatáskörében, és melyek kerülnek át a Pártfogó Felügyelői Szolgálathoz. Az erről szóló rendelet hatálya a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak és a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységeire terjed ki.
A rendeletmódosítások 2013. július 1-jén léphetnek hatályba.