Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. április 18.
Előterjesztés: A kisajátítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Társadalmi egyeztetésen a kisajátítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosítása
Egyszerűsödik a kisajátítási tervet alkotó dokumentumok köre, így pl. egész ingatlan kisajátítása esetén nem kell majd csatolni a tulajdoni lapot, valamint egyszerűsödik a kisajátítási tervek záradékolásának menete is a most közzétett jogszabály-tervezet szerint. Tavaly az Országgyűlés elfogadta a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény átfogó módosításáról szóló törvényt, így indokolttá vált a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek módosítása is. Mindezzel egyúttal − a Magyary Programmal összhangban − a kisajátítási tervek elkészítése és záradékolása folyamatában a lehetséges egyszerűsítési és gyorsítási módosítások is megtörténnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A tervezet több szempontból egyszerűsíti és gyorsítja a kisajátítási terv elkészítésének, felülvizsgálatának és záradékolásának szabályait, menetét. Egész ingatlan kisajátítása esetén nem csak a tulajdoni lap csatolási kötelezettséget törli el, hanem vagylagossá teszi az ingatlan-nyilvántartási térkép és az átnézeti térkép csatolását. A jövőben nem kellene elkészíteni az átnézeti térképhez csatolandó területkimutatást sem.
A kisajátítási tervek záradékolása során egész ingatlan kisajátítása esetén a tervezet megszünteti a földhivatal közreműködését az eljárásban, eltörli az átnézeti térkép földhivatali záradékolását, valamint a kisajátítást kérő számára több ponton választási lehetőséget teremt (záradékolás menete, építésügyi záradékolás módja).
Szintén fontos változás, hogy a tervezet a földhivatali záradékolás szakmai szabályait hozzáigazítja a háttérjogszabályként szolgáló földmérési szabályokhoz, ennek keretében megszünteti a párhuzamos előírásokat.
Megszűnik a kisajátított ingatlanok összevonásának kötelezettsége is, ha az nem építmény céljára lett kisajátítva.
Az építésügyi hatóság a záradékolás során ellenőrzi a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósítási helyét.
A tervezet azt is előírja, hogy a záradék nem lehet hat hónapnál régebbi a kisajátítási eljárás megindításakor.
Az egyszerűsítésen túl a jogszabály-tervezet elvégzi a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák orvoslását is. Így például a tervezet kifejezetten rendelkezik arról, hogy – az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének esetére –– a kisajátítást kérő a jogosultak listája részeként meg kell, hogy jelölje az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nevét és címét (székhelyét).
A tervezett módosítások túlnyomó többsége 2013. július 1-jén lépne hatályba.
Az észrevételeket 2013. április 22-ig várjuk a cgkfo@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. április 17.
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter …./2013. (…..) KIM rendelete a bírósági végrehajtási ügyek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról.
A hitelezők védelmét szolgálja a végrehajtási ügyek nyilvántartására vonatkozó új rendelet
A bírósági végrehajtásról szóló törvény 2013. augusztus 1-jével hatályba lépő módosítása értelmében a magasabb hitelezővédelem biztosítása érdekében egységesen törvényi szintre emelkednek a bírósági végrehajtási ügyek nyilvántartásának alapvető szabályai. Az ehhez kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló KIM rendelet tervezete a központi ügynyilvántartás rendeleti szintre tartozó szabályait határozza meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendelet módosítása körében rögzíti a központi ügynyilvántartás vezetéshez szükséges részletszabályokat. Meghatározza többek között, hogy a kamara feladata a központi ügynyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazásnak a működtetése és rögzíti, hogy az önálló bírósági végrehajtónak az adattovábbítási küldeménynek a központi ügynyilvántartó rendszerbe történő elküldésével kell teljesítenie az adatszolgáltatást.
Előírja azt is, hogy a központi ügynyilvántartó rendszernek milyen funkciókkal kell rendelkeznie, és úgy kell kialakítani, illetve üzemeltetni, hogy az adatokhoz jogosulatlanul ne lehessen hozzáférni, illetve ne kerülhessen sor az adatok módosítására vagy törlésére.
Meghatározza a tervezet a nyilvántartásból való adatkérelem előterjesztésének rendeleti szintű szabályait. Rögzíti, hogy a papír alapú kérelmet vagy teljes bizonyító erejű magánokiratként kell elkészíteni vagy azt a képviseletet ellátó ügyvédnek kell aláírnia, az elektronikus úton előterjesztett kérelem esetében pedig legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell benyújtani a nyomtatványt.
A tervezet alapján a tanúsítványt a kérelem beérkezésekor folyamatban lévő vagy befejezett végrehajtási ügyek alapul vételével kell kiállítani. Emellett a tanúsítvány kiállításáért megfizetendő költségtérítés összegét, és az ehhez kapcsolódó részletszabályokat (pl. beszámítás lehetősége, visszatérítés szabályai) is meghatározza a tervezet.
A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet módosításának tervezete többek között lehetővé teszi, hogy a végrehajtó a végrehajtást kérőnek – kérelmére – írásbeli tájékoztatást adjon arról, hogy a végrehajtási ügyben mikor, milyen végrehajtói intézkedések történtek, és hogy eredményre vezettek-e. A tájékoztatást a nyilvántartás adataiból automatizáltan, három munkanap kellene előállítani. Erre az adatkérésre a végrehajtóhoz 2013. augusztus 1-jét követően érkezett végrehajtási ügyekben lenne lehetőség.
A tervezet - az egyéb igazságügyi szerveknél alkalmazott megoldásokhoz hasonlóan - központilag rendszeresített, térítésmentesen biztosított ügyviteli program alkalmazását írja elő.
Az észrevételeket április 22-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. április 9.
Előterjesztés: egyes jogszabályoknak a közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításáról.
Világosabb és teljesebb jogi környezetet biztosít a közhiteles nyilvántartások új szabályozása
A hatékonyabb hatósági ügyintézés, az ügyfélbarát és professzionális közigazgatás kialakítása érdekében a kormány felülvizsgálta a közhiteles hatósági nyilvántartások körének szabályozását, és 74 törvény és 21 kormányrendelet módosításának tervezetét készítette el. A jogszabály-módosítások elhatárolják egymástól a közigazgatási és hatósági eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) hatálya alá tartozó, hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartás-vezetést a hatóság egyéb nyilvántartás-vezetéstől, úgy, hogy azok feltétlenül tartalmazzák a legfontosabb, az ügyfelek jogát, jogos érdekét érintő nyilvántartásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Eddig a Ket. „hatósági nyilvántartás” túl tág kategóriája miatt bármely nyilvántartás hatósági nyilvántartás lehetett, amelyet egy hatóság bármilyen szintű jogszabály alapján vezet, akár egy füzetben vagy egy Excel táblázatban. Jelenleg még sok esetben a vonatkozó jogszabály a nyilvántartás konkrét adattartalmát sem vagy nem teljeskörűen rögzíti, csak azt írja elő, hogy valamely hatóság egy adott körülményről nyilvántartást vezet.
2013. július 1-jétől a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása a közhiteles nyilvántartásokra szűkül le, így a hatóságok által kezelt egyéb nyilvántartások ezután nem minősülnek majd hatósági nyilvántartásnak.
A tervezett változtatások az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében segítik a teljesebb és világosabb jogszabályi környezet kialakítását. Emellett jelentősen csökkentik a hatóságok adminisztratív terheit azzal, hogy az eddig a Ket. hatálya alá tartozás szempontjából határesetnek tekinthető nyilvántartás-vezetésekkel kapcsolatban egyszerűbbé válik a hatály, és így az alkalmazandó szabályok körének megállapítása.
A módosítások 2013. július 1-én lépnének hatályba.
Az észrevételeket 2013. április 17-ig az andras.bujdoso@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. április 2.
Társadalmi egyeztetésen az új Ptk.-hoz kapcsolódó jogszabályok megalkotását segítő stratégiai dokumentum
A stratégiai tervdokumentum, az un. Fehér Könyv elsődleges célja annak elősegítése, hogy az új Ptk. hatálybalépésének időpontjában az ahhoz kapcsolódó jogszabályok tartalmilag összhangban legyenek a kódexszel, hivatkozásaik megfeleljenek az új Ptk.-nak, a kódex absztrakciós szintjét el nem érő részletszabályokat tartalmazó egyéb jogszabályok megalkotásra kerüljenek, és a megváltozott jogszabályi környezethez szükséges információk hatékonyan eljussanak a jogalkalmazókhoz, elősegítve a magánjog új szabályozásának gördülékeny bevezetését.
A fehér könyv egy szakpolitikai területről készített átfogó, esetlegesen más stratégiai tervdokumentum megalapozását szolgáló rövid- vagy középtávú stratégiai tervdokumentum, amely azonosítja az adott szakpolitikai területhez köthető legfontosabb kormányzati lépéseket igénylő problémákat, bemutatja az adott szakpolitikai területen elérendő rövid- vagy középtávú célkitűzéseket, és konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra tesz javaslatot.
Az új Ptk. most összefoglalt jellegzetességei indokolják az annak hatálybalépése okán felmerülő jogalkotási és jogalkalmazási problémákat feltérképező, és azok megoldási lehetőségeit bemutató Fehér Könyv megalkotását. Az új kódex a korábbinál szélesebb körben szabályozza a jogviszonyokat, így az e jogviszonyokat rendező egyéb jogszabályok tartalmát összhangba kell hozni az új kódex rendelkezéseivel. Az új Ptk. mind tartalmában, mind szerkezetében újfajta rugalmas hivatkozási lehetőségeket biztosít a többi jogszabály számára, melyeket át kell, és át is érdemes vezetni a Ptk.-ra hivatkozó jogszabályokban, növelve ezzel a jogrendszer koherenciáját, és megkönnyítve a jogalkalmazás feladatát. A kódex átfogó magánjogi szabályozása a jogrendszer egészének áttekintését igényli, melynek körében a párhuzamos szabályozás elkerülését, és lehetőség szerinti egységes, átlátható szabályozást kell az egyes területeken megvalósítani. Az új Ptk. létrehozott új jogintézményeket, melyek kialakítása, működési feltételeiknek megteremtése szintén jogalkotást igényel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 2013. február hó 11. napján fogadta el, és az a Magyar Közlöny 31. számában, 2013. február 26. napján, 2013. évi V. törvényként (a továbbiakban: új Ptk.) került kihirdetésre. Azj Ptk. jogrendszerben való megjelenése olyan jelentős hatással van a jogrendszer egészére, és így olyan minőségű és mennyiségű jogalkotási és jogalkalmazási problémát hoz felszínre, melyek azonosításához, megoldási lehetőségeik felvázolásához elengedhetetlen egy Fehér Könyv elkészítése. Az új Ptk. 2014. március hó 15. napján lép hatályba, így közel egy év áll rendelkezésre e problémák optimális megoldására.
Az észrevételeket 2013. április 16-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. március 29.
Előterjesztés: az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról.
Egyszerűsítik és elektronizálják az anyakönyvi eljárásokat
A kormány elkészítette az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításának tervezetét összhangban a Magyary Zoltán Programban meghatározott egyszerűsítési célkitűzésekkel, valamint azzal a törekvéssel, hogy a közigazgatás is a legteljesebb mértékben kihasználja az informatika által nyújtott lehetőségeket. A változás legfőképpen a nyilvántartás szerkezetét és belső logikáját érinti, az új szabályokkal jelentősen egyszerűsödik az anyakönyvi eljárás, és megkönnyíti az anyakönyvvezetők, szakemberek munkáját, valamint az állampolgárok ügyintézését. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A papíralapú anyakönyveknél külön könyvben vezetik a különböző anyakönyvi események (születés, házasság, haláleset) bejegyzéseit, így az azonosításra szolgáló adatokat az adott személy minden egyes anyakönyvi eseményénél külön-külön be kell vinni a rendszerbe. Ezért adattakarékossági okból az elektronikus anyakönyvben a korábbi esemény alapú nyilvántartást személyi alapú nyilvántartássá alakítják át, ahol az egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adatokhoz köthető a továbbiakban az érintett személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény. Az eljárás egyszerűsítése és a nyilvántartás átláthatóbbá tétele érdekében a korábban vezetett négyféle anyakönyvet egy váltja fel, amellyel megszűnnek a bejegyzések aktualizálását szolgáló anyakönyvek közötti értesítési kötelezettségek.
Az egyik legjelentősebb előrelépés, hogy az állampolgárok az új rendszerben az anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnének adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentős előnyt jelent a mindennapi ügyintézésben, mert számos területen kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket.
Az új rendszer az anyakönyvvezetők munkáját is jelentős mértékben megkönnyíti. Egyrészt az elvégzendő feladatokhoz igazodó funkciók segítik őket feladataik ellátásában, például felhívják a figyelmet az egyes feladatokhoz kapcsolódó értesítési vagy egyéb kötelezettségekre, vagy jeleznek, ha hiányzó adatot észlelnek. Másrészt az elektronikus anyakönyvi rendszer segítséget nyújt olyan feladatokban is, mint az anyakönyvi kivonat kiállítása.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2013. április 5-ig.