Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. október 31.
Előterjesztés: 2012. évi … törvény egyes törvényeknek a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdésével összefüggő módosításáról.
A 2011. év végén végrehajtott bírósági reform eredményeként elfogadott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (szervezeti törvény) alapján bírósági rendszerünk négyszintű maradt, azonban a szervezeti törvény rendelkezései alapján 2013. január 1-től a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok jogutódjaként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.
Az egyes törvényeknek a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdésével összefüggő módosításáról szóló törvénytervezet előkészítésének célja, hogy hatályos törvényeinken átvezesse a szervezeti törvény által meghatározott szervezeti változásokat.
A tervezet valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza.
A tervezet továbbá azon közigazgatási peres, illetve nemperes eljárásokat, amelyeket az egyes törvények jelenleg a törvényszék mint közigazgatási bíróság hatáskörébe utalnak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe helyezi. Mindezek mellett a tervezet rögzíti a – szervezeti törvény által létrehozott – közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi területét.
Észrevételeiket 2012. november 4-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. október 25.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvény tervezete, valamint egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel összefüggő módosításáról szóló Korm. rendelet tervezete.
Tovább egyszerűsödnek a közigazgatási hatósági eljárások a vállalkozások, a gyermekek érdekében
A kormány az Egyszerűsítési Program keretében egymás után vizsgálja felül a hatósági eljárásokat, és szünteti meg a felesleges bürokráciát. Az egyszerűsítés egyik következő állomása, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) jelenlegi módosítása, amellyel közvetve tovább csökkenhetőek a vállalkozói adminisztratív terhek. Továbbá a javaslat a gyermekbarát közigazgatás erősítésére irányuló szabályozási javaslatokat is tartalmaz. Az előterjesztést még nem tárgyalta a Kormány, ezért az jelenlegi formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A tervezet tartalma szorosan illeszkedik az Egyszerű Állam Programban foglaltakhoz, hiszen számos hatósági eljárás határidejét és az azokban résztvevő hatóságok számát is csökkenti. A beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások elhúzódása és visszaszorítása érdekében maximálni és radikálisan rövidíteni kell a szakhatóság döntéshozatalára rendelkezésre álló időt és csökkenteni kell a résztvevő szakhatóságok számát. Ezekkel a módosításokkal nem csak a vállalkozók adminisztrációs terhei csökkennek, hanem az eljárások lefolytatásának az ideje is rövidül, hiszen az új szabályozás lehetővé tenné a szakhatóságok eljárási idejének az ügyintézési határidőbe történő beszámítását, valamint szigorítja a szakhatósági eljárásokra vonatkozó határidő-meghosszabbítás lehetőségét.
Az új szabályozás eredményeként az ügyfelek, különösen a vállalkozások – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – saját magukra kérhetik a hatósági ellenőrzést, amelynek eredményeképp a jövőben ilyen esetben a vállalkozások akár el is kerülhetik a szankciókat, pl. a bírságolást, mivel az átvilágítás elsősorban a hibák feltárására irányulna, és határidőt adna ez utóbbiak helyrehozatalára.
Az előterjesztés erősíti az ellenőrzési eljárás nyilvánosságát. A nyilvános ellenőrzési eljárás célja alapvetően olyan útmutatót biztosítani az ügyfél, (állampolgár) részére, amelyből a szerteágazó jogszabályi környezet hiányában is megismerheti, milyen jogszabályi követelményeknek kell eleget tennie.
A tervezet a vállalkozások tevékenységének segítése érdekében a beruházásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítését is célozza, mellyel szintén az elhúzódó engedélyezési eljárások rövidítését és az eljáró hatóságok számának csökkentését szeretnék elérni.
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése és a beruházásokhoz kapcsolódó eljárások elhúzódásának visszaszorítása mellett az előterjesztés harmadik fő célja a „gyermekbarát” közigazgatás és hatósági eljárás alapvető szabályainak megalkotása – összhangban a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménnyel.
A javaslat a lehető legszélesebb körben építi be a törvénybe a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfelek, szellemi érettségüknek megfelelő szintű tájékoztatását. A hatósági eljárás gyermekbarát jellegének erősítése érdekében indokolt, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy tárgyaláson történő meghallgatása csak érdekei figyelembe vételével történhessen.
Emellett a tervezet az ügyfél adatainak zárt kezelése, az iratokba való betekintés korlátozása, a nyilatkozattétel, a tanúvallomás, valamint a tárgyaláson való meghallgatás szabályai kapcsán is meghatároz olyan szabályokat, melyek figyelembe veszik a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személyek speciális igényeit, eljárási helyzetét. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások ügyintézési határideje 30 napról 15 napra rövidülne úgy, hogy az ügygondnokok kirendelésére már az eljáró hatóságoknak is lehetőséget biztosítanának.
Az észrevételeket 2012. október 26-ig várjuk az andras.bujdoso@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. október 17.
Előterjesztés: A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2012. (…) KIM rendelete a bírósági igazolványokról szóló 15/1999. (XI. 10.) IM rendelet és a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosításáról.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény átalakította a bírósági szervezetre, illetve a bírák jogállására vonatkozó korábbi szabályozást.
A bírák és az igazságügyi alkalmazottak, valamint a törvényszéki és az önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványaira és az azok kiadására vonatkozó előírásokat tartalmazó miniszteri rendeletek még a korábban hatályos szervezeti és jogállási előírásokhoz igazodóan rendelkeznek az igazolványok tartalmáról, az azokon szereplő előnyomtatott szövegekről.
A bírósági igazolványokról szóló 15/1999. (XI. 10.) IM rendelet és a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosításáról szóló KIM rendelet tervezete az érintett miniszteri rendeletek módosítását végzi el annak érdekében, hogy a rendeletek alapján a jövőben kiállításra kerülő új igazolványok már a hatályos törvényeknek megfelelő tájékoztatásokat rögzítsék.
A cél az, hogy a leginkább költséghatékony megoldás kerüljön kidolgozásra. Ennek megfelelően a már az új törvényi előírásoknak megfelelően előnyomtatott szövegű igazolványok cseréjére folyamatosan – az egyes igazolványok lejáratához igazodóan – kerülhet sor. A módosítás ennek megfelelő átmeneti szabályokat tartalmaz azon igazolványok érvényességére, használhatóságára vonatkozóan, amelyek cseréjére, azok lejáratáig nem kerül sor.
Az észrevételeket 2012. október 24-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. október 16.
Előterjesztés: 2012. évi … törvény az elektronikus információbiztonságról
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban érzetették hatásukat az információs rendszereket érintő olyan események, amelyek a kormányzat és a lakosság figyelmét is felhívták az információs rendszerek, valamint az ezekben kezelt elektronikus információk sebezhetőségére. Az ezen események hatására esetlegesen bekövetkező működési zavarok, a rendszerek, információk ideiglenes kiesése, megsemmisülése, vagy sérülése jelentős kihatással vannak a lakosság mindennapi életére, a gazdaság, a közigazgatás hatékony működésére.
Felismerve az információs rendszerek veszélyeztetettségét az elmúlt időszakban több olyan szakmai találkozó is volt, amely az ún. kibervédelem hatékony megszervezésére irányult. 2012. szeptemberének elején a Nemzeti Biztonsági Felügyelet második alkalommal szervezte meg a hazai és NATO-s, EU-s társzervezek, az gazdasági és a tudományos élet képviselőinek bevonásával a II. Információbiztonság és Kibervédelem című konferenciáját, melyet szeptember közepén a Belügyminisztérium nemzetközi, tudományos szakmai találkozója követett „Változó környezet, változó biztonság – Kiberfenyegetések napjainkban” címmel, , amely felvezető eseménye volt a 2012. október 4-5-én a Közigazgatási Minisztérium – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet közreműködésével – és a Külügyminisztérium társszervezésében megrendezett Budapesti Kibertér Konferenciának.
A Budapesti Kibertér Konferencia kiemelt célja az volt, hogy ráirányítsa a politika, a szakemberek, a közigazgatás, az üzleti és a tudományos szféra figyelmét az együttműködés és az információmegosztás fontosságára, a , a megelőzés kiemelt szerepére és az elektronikus védelem kialakításának szükségességére.
A felmerült igényekhez igazodva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette és közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátotta az elektronikus információbiztonságról szóló - a Kormány 2012. évi II. félévi jogalkotási tervében is szereplő – törvény tervezetét.
A törvényjavaslat az elektronikus információs rendszerek nemzetközi normáknak is megfelelő szabályozásával és felügyeleti rendszerének létrehozásával, az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával teremt új jogi környezetet.
Az előterjesztés célja az információ biztonságának érdekében a megelőzés-észlelés-reagálás-eseménykezelés, az ún. CIA alapelv felhasználásával gondoskodni a lehetséges biztonsági események megelőzéséről, az elektronikus információs rendszerek védelmi képességeinek folyamatos szinten tartásáról és a bekövetkezett biztonsági események kezeléséről.
A törvény mindezek közül a költséghatékony védelem megteremtése érdekében az elektronikus információs rendszerek védelme során kiemelt szerepet szán a megelőzésnek, mely biztosítja, hogy a szervezetek már a korai szakaszban elkerüljék és megakadályozzák a veszélyhelyzetek kialakulását. A törvény hatálybalépését követő első évben elvégzendő állapotrögzítés a szervezetek részére többletköltséggel nem jár, a minőséget javító és a biztonságot fokozó költségek az elérendő osztályhoz és szinthez igazodva fokozatosan, tervezhető módon jelentkezhetnek.
Az észrevételeket 2012. október 21-ig várjuk a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. október 16.
Előterjesztés: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról.
Átmeneti szabályok az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséig
A KIM társadalmi egyeztetésre bocsátja az új Büntető Törvénykönyvről hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló javaslatát. Az előterjesztést még nem tárgyalta a kormány, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az Országgyűlés 2012. június 25-i fogadta el az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1. napján lép hatályba. Emiatt számos törvény módosítása szükséges. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást: több mint félszáz ilyen törvény található a jogrendszerben. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevontak, másokat szétválasztottak), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak.
Az előterjesztés tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve egyes, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült gyakorlati javaslatokat vezeti át a törvényeken. Módosulnak a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére vonatkozó szabályok. A Be.(1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról) módosítás visszatér azokhoz a korábban is érvényes szabályokhoz, hogy a nyomokat és az anyagmaradványokat az eljárás során nem kell lefoglalni. Újdonságként kerülnének be a Be.-be a vagyon-visszaszerzési eljárásra vonatkozó szabályok, amelynek célja az elkobzás, vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítésének és biztosításának elősegítése.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11 törvényerejű rendelet módosítását nagyobb részt az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajtási szabályai alkotják; ki kellett alakítani az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka végrehajtásának kereteit.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedésekhez kapcsolódóan a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása, amely – a bűncselekmény további megvalósulásának a megakadályozása érdekében – ideiglenes jelleggel akadályozná meg az adathoz való hozzáférést. A kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság jogosult. Az új intézkedés és kényszerintézkedés végrehajtására első helyen a tárhelyszolgáltatók lesznek kötelezve. Végső esetben kerülhetne sor az ún. "blokkolásra", ha a tárhelyszolgáltató nem teljesíti az adat-eltávolítási kötelezettségét vagy annak joghatósági akadálya áll fenn, de az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről meg kívánjuk akadályozni. A blokkolás elrendelésére mind a büntetőeljárás keretében, mind az eljárást lezáró érdemi határozattal elrendelt intézkedés végrehajtási szakaszában sor kerülhetne. Kényszerintézkedésként csak meghatározott bűncselekményi körrel (gyermekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények) összefüggésben lenne elrendelhető. Az eljárás befejezését követően a végrehajtási szakban is elrendelhető a blokkolás, a fokozatosság elvét követve akkor, ha a jogsértő adattartalmat a tárhelyszolgáltató bírság kiszabása ellenére nem távolította el, vagy a végrehajtás érdekében benyújtott jogsegély kérelem nem vezetett eredményre. A blokkolás elrendelése ellen jogorvoslatnak van helye. A blokkolás teljesítésére a hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatók, vagyis az elektronikus hírközlési szolgáltatók lennének kijelölve. A blokkolás végrehajtásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködik és a végrehajtás érdekében a bíróság által elrendelt blokkolásokról egy adatbázist hoz létre, amelyhez a hírközlési szolgáltatók csatlakozni kötelesek, ezzel biztosítható a gyors és egységes végrehajtás. A blokkolás ténylegesen súlyosabb beavatkozást jelent, mint a tartalom eltávolítása, ugyanakkor e nélkül az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának hatékonysága kérdéses, és jól körülhatárolt feltételek mellett kialakítható ennek jogállami megoldása.
Az Előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg a büntetés-végrehajtás területén az eljárás gyorsítására is, így például azokra az esetekre, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatal során nem szükséges, lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár önállóan elláthassa.
Az eddigi tapasztalatokat feldolgozva újraszabályoznák a közérdekű munka kijelölésének a rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem a pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős. Az előterjesztés a közérdekű munka végrehajtására egy objektív határidőt állapítana meg, és ha két év elteltével a végrehajtásra az elítélt önhibájából nem került sor, azt szabadságvesztésre változtatja át a bíróság.
Az Előterjesztés beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.
Erősebb garanciák lennének arra, hogy Magyarország megfeleljen a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek. Amíg a jogi személyek a magyar büntetőjog szerint elméletileg széles körben, valamennyi szándékos bűncselekmény miatt felelősségre vonhatók, a gyakorlatban ez mégis nehézkes, ezért ritkán kerül sor intézkedés alkalmazására jogi személyekkel szemben. Ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy elkövető (vezető tisztségviselő, képviseletre feljogosított tag, stb.) büntetőjogi felelősségét. Másrészt a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók intézkedések a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte. Ezekre a problémákra mind az OECD, mind az Európa tanács illetékes bizottsága felhívta a figyelmet. A két ország-értékelés tehát hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, a szabályozás a fenti ajánlásoknak megfelelően került módosításra.
Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így pl. a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását, stb., ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg. Az Előterjesztés nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor indokolt a dekriminalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása. Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatályba lépést megelőzően.
Az előterjesztés október 26-ig véleményezhető a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu email címen.