Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. február 15.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban éreztették hatásukat az információs rendszereket érintő olyan események, amelyek a kormányzat és a lakosság figyelmét is felhívták az információs rendszerek, valamint az ezekben kezelt elektronikus információk sebezhetőségére. Az ezen események hatására esetlegesen bekövetkező működési zavarok, a rendszerek, információk ideiglenes kiesése, megsemmisülése, vagy sérülése jelentős kihatással vannak a lakosság mindennapi életére, a gazdaság, a közigazgatás hatékony működésére.
Felismerve az információs rendszerek veszélyeztetettségét az elmúlt időszakban több olyan szakmai találkozó is volt, amely az ún. kibervédelem hatékony megszervezésére irányult. 2012. szeptemberének elején a Nemzeti Biztonsági Felügyelet második alkalommal szervezte meg a hazai és NATO-s, EU-s társszervezetek, a gazdasági és a tudományos élet képviselőinek bevonásával a II. Információbiztonság és Kibervédelem című konferenciáját, melyet szeptember közepén a Belügyminisztérium nemzetközi, tudományos szakmai találkozója követett „Változó környezet, változó biztonság – Kiberfenyegetések napjainkban” címmel, amely felvezető eseménye volt a 2012. október 4-5-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet közreműködésével – és a Külügyminisztérium társszervezésében megrendezett Budapesti Kibertér Konferenciának. A Budapesti Kibertér Konferencia kiemelt célja az volt, hogy ráirányítsa a politika, a szakemberek, a közigazgatás, az üzleti és a tudományos szféra figyelmét az együttműködés és az információmegosztás fontosságára, a megelőzés kiemelt szerepére és az elektronikus védelem kialakításának szükségességére.
A felmerült igényekhez igazodva a Miniszterelnökség és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette és közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározat, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény tervezetét.
Jelen előterjesztés csak tervezet, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájának (a továbbiakban: Kiberstratégia) célja, hogy a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át a kormányzat, a civil, a gazdasági és a tudományos terület szereplőinek részvételével, és ezzel hozzájáruljon a kibertér szabadságának és biztonságának megerősítéséhez.
A Kiberstratégia a kormányzati koordináció céljából rendelkezik a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács létrehozásáról, amelyet a Miniszterelnökség irányít az érintett minisztériumok és hatóságok bevonásával. A Tanács létrehozása mellett olyan egyeztető fórum is kialakításra kerül, amelyben a kormányzat kijelölt képviselői és a civil, a gazdasági és a tudományos terület meghatározó szereplői együttműködnek a kiberbiztonság növelése érdekében.
A magyar kibertér biztonságának szabályozása több lépésben történik meg. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvénnyel Magyarország gondoskodott a létfontosságú infrastruktúrák védelméről, érintve azok hálózatbiztonsági követelményeit. A Kiberstratégiához kapcsolódó első jogalkotási lépés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat), amely felhatalmazást ad a kapcsolódó végrehajtási szabályok, kormányrendeletek és/vagy miniszteri rendeletek megalkotására.
A törvényjavaslat az elektronikus információs rendszerek nemzetközi normáknak is megfelelő szabályozásával és felügyeleti rendszerének létrehozásával, az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával teremt új jogi környezetet.
A törvényjavaslat célja az információ biztonságának érdekében a megelőzés-észlelés-reagálás-eseménykezelés, az ún. PreDeCo elv felhasználásával gondoskodni a lehetséges biztonsági események megelőzéséről, az elektronikus információs rendszerek védelmi képességeinek folyamatos szinten tartásáról és a bekövetkezett biztonsági események kezeléséről.
A törvényjavaslat mindezek közül a költséghatékony védelem megteremtése érdekében az elektronikus információs rendszerek védelme során kiemelt szerepet szán a megelőzésnek, mely biztosítja, hogy a szervezetek már a korai szakaszban elkerüljék és megakadályozzák a veszélyhelyzetek kialakulását. A törvény hatálybalépését követő első évben elvégzendő állapotrögzítés a szervezetek részére többletköltséggel nem jár, a minőséget javító és a biztonságot fokozó költségek az elérendő biztonsági osztályhoz és szinthez igazodva fokozatosan, tervezhető módon jelentkezhetnek.
Az észrevételeket 2013. február 21-ig várjuk a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. február 7.
Célszerűbbé válnak egyes jogi adatlapok és eljárások
Az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló KIM rendelet tervezete főként azt szabályozza, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban használatos űrlapok adattartalma összhangban álljon az ide vonatkozó törvények rendelkezéseivel. A tervezet ezen kívül egyéb, a joggyakorlat során felmerült szabályozási igényeket is teljesít, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást és ösztönözve a kérelmezők felelős és jóhiszemű joggyakorlását. Jelen előterjesztés csak tervezet, jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet többek között rögzíti a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó űrlap kialakításának általános követelményei között azt az elvet, hogy a rendeleti adattartalom hangsúlyosan csak tartalmi követelményt jelent. Ehhez képest a grafikai kialakítást a célszerűség szempontjai határozzák meg.
Mivel megváltozott a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadásának rendje, a tervezet az új jogszabályokhoz igazodó módon határozza meg azt, hogy a közjegyzői és bírósági végrehajtói álláspályázatoknál, valamint a közvetítői névjegyzékbe vételi eljárásban milyen módon kell megadnia az érintettnek az erkölcsi bizonyítvány igényléséhez szükséges adatait, ha az erkölcsi bizonyítványt nem maga szerzi be, hanem arra a pályázati eljárást lebonyolító szervet, névjegyzéket vezetőt kéri fel.
A tervezet módosítja a bíróságon kezelt letétekről szóló rendeletet, az erre vonatkozó kifejezett rendelkezés beiktatásával lehetővé teszi, hogy a kisajátítási eljárás során kettő ezer forintot meg nem haladó a kártalanítási összeg is letétbe helyezhető legyen. Ez segíti a teljesítés és a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását, hogy a kisajátítást kérő birtokba tudjon lépni a kisajátított ingatlanba.
Az észrevételeket 2013. február 13-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 23.
Akcióterv készül a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez való csatlakozás vállalásairól
A kormányzati antikorrupciós program részeként a kormány 2012-ban döntött róla, hogy Magyarország csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Government Partnership) és ezzel számos további vállalást tesz a korrupció elleni küzdelemre, az átláthatóbban működő közigazgatás megvalósítására.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a civil szervezetek javaslatai alapján, a velük történt 2012. decemberi egyeztetés után elkészítette a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) történő csatlakozás vállalásait tartalmazó Akciótervet.
Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a közigazgatás átláthatóságának növelése elősegíti az adott ország gazdasági-társadalmi versenyképességének növekedését, illetve az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fokozását. A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez való csatlakozással a kormány elkötelezte magát e célok mellett, és elkészítette azt az akciótervet, amelyben további önkéntes vállalásokat fogalmaz meg és hajt végre a már eddig megtett antikorrupciós intézkedések mellett.
Magyarország nyílt kormányzással kapcsolatos vállalásai elsősorban a közigazgatási szervek integritásának növeléséhez kapcsolódnak, de részben érintik a közszolgáltatások javításának és a közösségi erőforrások hatékonyabb javításának területét is. Magyarország vállalásainak sajátossága, hogy nem különálló intézkedésként jelennek meg, hanem a korrupciómegelőzési programmal szerves egészet alkotnak, így a vállalások a kidolgozott programkeretbe beágyazottan, megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása mellett hajthatóak végre.
Az Akcióterv elfogadása esetén Magyarország vállalja, hogy javítja a költségvetési adatok nyilvánosságát és a közbeszerzési adatok kereshetőségét, továbbá erősíti a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságát.
Emellett integritásirányítási rendszert vezet be a közszférában, ezen belül is például megteremti a bejelentők védelmének intézményrendszerét, meghatározza az állami szervek érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartására vonatkozó szabályokat, biztosítja a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezetei korrupciós kockázatainak döntést megelőző elemzését, illetve a kormányzattól független hivatásrendi köztestületek által elfogadott hivatásetikai kódexeket készít a kormánytisztviselői és a rendvédelmi állomány számára.
Magyarország emellett vállalná, hogy terjeszti a korrupció megelőzésével és az integritással kapcsolatos ismereteket, így például integritás, korrupciómegelőzés és etika témájú képzéseket biztosít az állami szervek tisztviselői számára, továbbá hiteles, átlátható, költséghatékony, az állampolgárok és a civil szervezetek bevonására építő, célcsoportonként differenciált tájékoztató kampányt indít a társadalom tagjai korrupciós jelenségekkel, és az azokkal szemben alkalmazható magatartásformákkal és ellenlépésekkel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növelése érdekében.
A 2011-ben indult Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezés célja, hogy erősítse a résztvevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés iránt. A Nyílt Kormányzás Nyilatkozatot 2011 szeptemberében elsők között nyolc ország írta alá (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek), s azóta további államok csatlakoztak hozzá. Az OGP előremutató kezdeményezésként megfelelő kereteket nyújt a nyilvánosság, a társadalmi részvétel és az átláthatóság további növelésének, ezért fontos Magyarország számára is a tagság.
Részletek a kormány korrupcióellenes intézkedéseiről: http://www.kormany.hu/hu/gyik/osszefoglalo-a-kormany-korrupcioellenes-intezkedeseirol
Az észrevételeket 2013. január 30-ig várjuk a korrupciomegelozes@kim.gov.hu címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 22.
Társadalmi egyeztetés kezdődik a közszféra hivatásetikai irányelveiről
Az állami szerveknél érvényesítendő etikai irányelveket tartalmazó Zöld Könyvet készített elő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mely a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják a szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során. Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében a Zöld Könyv alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva készíthetik el saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. Az irányelvek útmutatásként szolgálnak.
A meglévő jogszabályok mellett a Zöld Könyv a köztisztviselők számára a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos hasznos iránymutatásokat ad, melyek hétköznapi nyelven, közérthetően vannak megfogalmazva. Ezek az iránymutatások védik a tisztviselőket és segítik a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzését is, emellett pedig az állampolgároknak is hasznos információkat tartalmaznak például a jóhiszeműen átadott ajándékból eredő mindkét fél számára kellemetlenséggel járó félreértések megelőzésére.
A Könyv tizenhat olyan hivatás etikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ezek között van például az, hogy a tisztviselők feladataikat az alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése.
A Könyv leírja a közigazgatás vezető pozícióit betöltő személyektől elvárt magatartást, meghatározza, hogy a közszférában dolgozó személyek – szakmai függetlenségük megőrzése érdekében – főszabályként ajándékot nem fogadhatnak el, illetve arról is szól, miképpen kell eljárni a jogtalan előnyt felkínáló, vesztegetni szándékozó személyekkel szemben.
A Könyv arra javaslatot tesz, hogy amennyiben valaki munkahelyváltás után nem a közszférában helyezkedik el, mennyi ideig nem veheti fel a kapcsolatot az állami szervvel a korábbi munkahelyén ellátott feladataihoz szorosan kapcsolódó témában. El kell kerülni ugyanis, hogy bárki a meglévő kapcsolataival visszaéljen az ügyintézés során. A Kormány a közszféra hivatásetikai elveire vonatkozó javaslat megfogalmazásán túl az elvek gyakorlatban való átültetését képzési programok indításával is támogatni kívánja.
Az észrevételeket 2013. január 30-ig várjuk a korrupciomegelozes@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 22.
Előterjesztés: az egyes törvényeknek a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról.
Az egyes törvényeknek a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról megkezdődött a társadalmi egyeztetés.
A tervezet módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt; a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendeletet; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt; a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt; valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt. Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2011. február 16-án új irányelvet alkotott a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (2011/7/EU irányelv). A késedelmi kamat fizetése és mértéke a hatályos magyar jogszabályok értelmében már most is rendezett, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok egy korábbi, 2000. június 29-i irányelvet ültetnek át, mely korábbi irányelvet az új irányelv hatályon kívül helyezett.
Az új irányelv szabályozása a jogelőd irányelvhez képest néhány lényegi ponton eltér, így az új irányelv rendelkezéseinek való hazai megfelelés a vonatkozó magyar jogszabályok módosítását teszi szükségessé 2013. március 16. napjáig. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének következményeként ugyanakkor a hatályos szabályozásnak az irányelv által közvetlenül nem érintett rendelkezéseit (hatóságok és magánszemélyek szerződéses és szerződésen kívüli kapcsolatai, valamint a hatóságokat a vállalkozások irányában terhelő, nem szerződésből eredő pénztartozásai) is egységesíteni szükséges.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2013. január 23-ig.