Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. szeptember 20.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2012. (……) KIM rendelete a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletet módosításáról.
Részletszabályok a bírósági közvetítéssel kapcsolatos bírósági ügyvitelről
Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények 2012. évi módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy a közvetítői eljárás (mediáció) bíróságokon is elérhető legyen. A mediáció hozzájárulhat a perek számának csökkenéséhez, így közvetve az igazságszolgáltatás felgyorsulásához. Mivel a bírósági közvetítéssel kapcsolatos ügyvitel a jelenlegi bírósági ügyvitelhez képest számos ponton eltér, ezért szükséges a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendeletet kiegészíteni. Az előterjesztés egy miniszteri rendelet módosításának tervezetét tartalmazza, ezért jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A közvetítői tevékenység egy olyan sajátos vitarendező eljárás, amelyben a felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy (közvetítő) bevonásával a vitát rendező megoldást tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása a cél.
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló miniszteri rendelet módosítás tervezete szerint a bírósági közvetítői ügyben az iratokat az érkeztetést követően nem az iroda kezeli, nem az iroda ad felvilágosítást, vagy másolatot és az iroda nem pótoltathatja a hiányokat, illetve nem intézkedhet, nem tudakozódhat még az ügyintézés gyorsítása érdekében sem, mindezeket a bírósági közvetítő teheti csak meg – aki megfelelő információk beszerzése, nyújtása, illetve kezelése céljából közvetítői szakmai képzést is elvégzett. Az előterjesztés kimondja, hogy közvetítői eljárás informális keretei nem igénylik a részletes tárgyalási jegyzéket sem, illetve kizárja az iratok más ügy irataihoz való csatolását, más üggyel való egyesítését, valamint az ügy befejezettségéről szóló közös szabályokat is, hiszen a közvetítői tevékenységről szóló törvény határozza meg, mikor befejezett egy közvetítői eljárás.
A tervezet rendelkezik a bírósági közvetítői ügyben a bíróság részéről érintett egyes dolgozók (iroda, bírósági vezető, eljáró bíró és bírósági közvetítő) különböző, egymást kiegészítő feladatairól, meghatározza a bírósági közvetítés lefolytatásával kapcsolatos ügyvitelt. Továbbá a tervezet arról is rendelkezik, hogy hogyan „terelhetőek” a vitás felek olyan irányba, hogy bírói döntés helyett – de bírósági szakember segítségével helyreállított párbeszéd eredményeként – saját közös megegyezéssel próbálják lezárni vitájukat.
A felek – amennyiben bírósági közvetítési eljárásban kívánnak részt venni – kérelmükkel a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági közvetítőt nem személy szerint kérik fel. Ha több bírósági közvetítő is van kijelölve az adott bíróságra, akkor az eljáró bírósági közvetítőt a bírósági vezetőnek kell kijelölnie.
A bírósági közvetítői ügy a felek között folyamatban lévő bírósági peres vagy nemperes eljárást közvetlenül nem befolyásolja, a feleknek, amennyiben azt a bírósági közvetítői eljárás eredményessége érdekében szükségesnek tartják a tárgyalás elhalasztása, szünetelés, vagy egyezség jóváhagyása iránti kérelmeket kell előterjeszteniük.
Az ügyvitelen kívüli részletszabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott szabályzat fogja megállapítani.
Az észrevételeket 2012. szeptember 26-ig várjuk a MIKFO@kim.gov.hu címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. augusztus 28.
Előterjesztés:
A Kormány …/2012. (…) számú rendelete a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról.
A halottvizsgálattal és halottakra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi….. törvény.
Pontosítják a halottszállításra vonatkozó szabályokat
Hozzátartozók és a hatóságok érdekeire, valamint a kegyeli szempontokra tekintettel átláthatóbb eljárási rendet alakítanának ki a halottvizsgálat során, a temetkezési szolgáltatók számára pedig szigorúbb feltételeket határoznának meg, így egyértelműbbek lehetnek a halottvizsgálattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Az előterjesztésekkel hatósági árassá tennék a halottszállítást a nem természetes halál esetén. Az előterjesztés egy tervezet, ezért jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezett jogszabály-változtatások célja a halottvizsgálat folyamatának megújítása, a halottvizsgálattal kapcsolatos, egyes szerveket és személyeket megillető jogok és kötelezettségek világos meghatározása, a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás szabályai főbb vonalainak megalkotása, és ezzel kapcsolatban az állam és a polgárok terheinek csökkentése.
Az előterjesztésben szereplő törvényjavaslat-tervezet többek között új fogalmat alkot a nem természetes halál vonatkozásában, biztosítja az egyes személyes adatok kezelését, megteremti a halottszemléhez szükséges halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzék alapjait, ismételten kötelezővé teszi az igazságügyi szakértői eskütételt, illetve általános jelleggel meghatározza a szaktanácsadó fogalmát, így megteremti az alapot a kapcsolódó kormányrendelet kiadásához.
A temetkezési szolgáltatók számára szigorúbb feltételeket határoznak meg. A módosítás egyebek mellett pontosítja a temetkezési szolgáltatók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, és az összeférhetetlenséget azokra az egészségügyi intézménnyel jogviszonyban álló munkavállalókra terjeszti ki, akik az elhunyt kezelésében, kiadásában érintettek. Emellett meghatározza a temetkezési szolgáltatók ellenőrzésének, szankcionálásának szabályait. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság számára biztosítja a lehetőséget a bírság kiszabására illetve a működési engedély visszavonására.
A hatályos szabályozáshoz hasonlóan kórbonctani vizsgálatra, hatósági vagy igazságügyi boncolásra történő szállítás esetén az odaszállítás díja a kórbonctani vizsgálatot végző intézményt vagy az ügyben eljáró hatóságot terheli. A tapasztalatok szerint ilyen esetben az előírt díjhoz képest a szolgáltatók más állami szereplő számára lényegesen drágábban teljesítenek, ezért hatósági árassá teszik a halottszállítást nem természetes halál esetén az odaszállítás és a visszaszállítás esetén is. A jövőben a hamvasztóüzemeknek minden évben kötelezően közzé kell tenniük a náluk érvényesített, mindenkire egységesen kötelező árakat. Az elhunyt hamvainak hazavitelére vonatkozóan a jelenlegi gyakorlathoz képest némileg szigorodnának a szabályok: az urna hazavitele abban az esetben lenne lehetséges, amennyiben azt az elhunyt végrendeletében kérte, vagy a temetésre kötelezettek közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy az urna hazavitelével egyetértenek.
Az intézkedések végrehajtásával a halottvizsgálat folyamatának szabályozása egyértelműbb lesz, a szakmai szabályok letisztázódnak, a halottvizsgálat eredménye szakmailag megalapozottabb lesz, a felderítetlen halálesetek száma csökken.
Az észrevételeket 2012. szeptember 11-ig az ISZFO@kim.gov.hu címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. augusztus 21.
Az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló KIM rendelet.
Az észrevételeket 2012. augusztus 24-ig a mikfo@kim.gov.hu címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. július 31.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló előterjesztés és hatásvizsgálati lap.
Az észrevételeket 2012. augusztus 15-ig várjuk a MIKFO@kim.gov.hu címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. július 30.
Új Polgári Törvénykönyv - a Kodifikációs Főbizottság Javaslata
Hatásvizsgálatok az Új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez
Összefoglaló az új Polgári Törvénykönyv Javaslatának társadalmi egyeztetéséről