2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 16.
A 2012. április 1-jétől hatályos szöveg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvényben foglalt, parlamenti jelöléssel jelzett módosításokkal egységes szerkezetben.
Változások a közigazgatási hatósági eljárásban
A 2011. december 14-én kihirdetett 2011. évi CLXXIV. törvény több ponton módosítja, koncepcionális új elemekkel egészíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. A módosítások többsége 2012. április 1-jétől lép hatályba, míg az általános ügyintézési határidő jelentős (30 napról 21 napra) csökkentésére való felkészülésre 2014. január 1-jéig lesz lehetősége a hatóságoknak.
Az új szabályozás az eljárások gyorsításával az ügyfelek jogainak érvényesítését, valamint a hatóságok működésének hatékonyságát egyaránt jelentősen elősegíti. Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének alapvető feltétele, hogy az eljárások a lehető legrövidebb időn belül lezáruljanak, így e határidő mind az állampolgárok, mind a vállalkozások érdekeinek érvényesítését hatékonyan szolgálja. A kihirdetett törvény új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézést, hatékonyabbá teszi az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos eljárásokat, előírja az ügyfélközpontúság szempontjait, egységes szempontrendszert vezet be az ágazati bírságolási gyakorlatban. A Ket. módosítással lehetővé válik az ügyfelek számára, hogy írásos tanúvallomást tegyenek, továbbá jelentősebb szerepet biztosít a civil szervezetek az érdekképviseletére a hatósági döntéshozatalban.
A Kormány vállalta, hogy a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A Kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a „Jó Állam” megteremtése. Ezzel a törvénnyel is az a cél, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától.