Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 7.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezete
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezete a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló hatályos szabályok megújításával az érintettek számára a kiszámítható és hatékony jogvédelmet, az adatkezelők számára az átlátható és követhető szabályokat, az állami szervek számára pedig a hatékony és jogszerű működés kereteit biztosítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy az erről szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, ezért az jelenleg nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése - szorosan kapcsolódva az alapvető jogok biztosáról szóló törvény tervezetéhez - megőrzi az adatvédelem és az információszabadság terén elért vívmányokat és az ezek felett őrködő új szervezetként az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozza a független Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Erre azért van szükség, mert Magyarország új Alaptörvényének VI. cikke független hatóság által rendeli ellenőrizni a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését. Emellett az Európai Unió Adatvédelmi Irányelve előírja a tagállamoknak, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását teljes függetlenségben eljáró hatóság felügyelje. Az ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására, emellett az információtechnológia elterjedése, az ennek nyomán változó társadalmi szokások és a globalizáció által teremtett új helyzetben a hatóság jóval hatékonyabban fel tud lépni. A törvénytervezet alapján lehetővé válik, hogy a Hatóság személyes adatok jogszerűtlen kezelésének megállapítása után akár tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhasson. A tervezet létrehozza az adatkezelőkkel való szakmai kapcsolattartás új fórumát, a belső adatvédelmi felelősök konferenciáját, melyet a Hatóság elnöke vezet. Megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy a Hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül, ezzel javul a joggyakorlat minősége és hatékonyabbá válik a hatósági működés. Fontos újítás az is, hogy a tervezett szabályozás átláthatóvá teszi az érintettek jogainak gyakorlását és biztosítja, hogy a Hatóság a jogsértések súlyának megfelelő figyelmet tudjon szentelni az egyes ügyeknek.
A törvény tervezete a tiszta közélet megteremtése érdekében továbbra is biztosítja az állami, önkormányzati működés, gazdálkodás átláthatóságát. Az Európai Unió nem kötelezi arra tagállamait, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot ugyanaz a hatóság ellenőrizze, amely a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését is felügyeli. Ez modellválasztás kérdése és mivel Magyarország hagyományosan a közös modellt alkalmazza, ennek megfelelően a Hatóság el fog járni a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos ügyekben is. A törvényjavaslat tervezete az információs jogokhoz sorolja be azt a kötelezettséget, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok nyilvánosságát az elektronikus közzététel útján proaktív módon is biztosítsák. Ezért az előterjesztés a saját keretei közé emeli az elektronikus információszabadságról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseit is.
A törvénytervezet a hatályos adatvédelmi törvény legutóbbi módosítása óta a joggyakorlatban felmerült problémákra is választ kíván adni, valamint az azóta keletkezett uniós jogharmonizációs kötelezettségeket is teljesíti a szabályozási területén.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 7.
Hatékonyabb védelmet biztosít az új, egységes biztosi rendszer
Az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény tervezete az új Alkotmányban foglalt jogalkotási felhatalmazás alapján az eddigi négy országgyűlési biztos helyett egy egységes biztosi rendszer szervezeti és működési szabályait határozza meg. Ezzel az eddigieknél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok. Figyelemmel arra, hogy az előterjesztés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet, az jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megalkotására az Alaptörvény elfogadása miatt van szükség. Ennek tervezete meghatározza az alapvető jogok biztosára vonatkozó részletes szabályokat, így jogállását és javadalmazását, feladat- és hatásköreit, az eljárásának megindítására és vizsgálatának lefolytatására, valamint intézkedéseire vonatkozó rendelkezéseket.
A tervezet alapján az egy alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvénynek megfelelően - az Országgyűlés alapjogvédelmi szerve, a helyettesei az ő munkáját segítik. Az alapvető jogok biztosa a jogutódja is az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban marad, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lesznek az előterjesztés alapján.
A tervezet szerint a feladat- és hatáskörök között megjelenik, hogy az ombudsman ellátja azon nemzeti megelőző, ellenőrző jogvédelmi mechanizmus feladatait, amire kijelölik. Az ombudsman hatásköre bővül: eddig csak állami szerveket (hatóságokat) és közszolgáltatást végző szerveket vizsgálhatott, az új szabályozás azonban lehetőséget ad arra, hogy kivételesen eljárást indítson hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is (pl. cégek, bankok, társadalmi szervezetek). Akkor indíthat ilyen eljárást, ha feltehető, hogy súlyos alapjogsérelem áll fenn és természetes személyek nagyobb csoportját érinti. Ebben az esetben azonban vizsgálati jogosultságai korlátozottak, vizsgálat lefolytatását nem kérheti, helyszíni ellenőrzést nem folytathat, de felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Eljárása jelentéssel zárul, illetve kezdeményezheti az illetékes hatóságok eljárását. A tervezet előírja a vizsgált hatóság együttműködési kötelezettségét, valamint azt, hogy a vizsgálattal nem érintett szervek is kötelesek közreműködni, az ombudsman munkáját támogatni. Az együttműködés hiánya esetén ezt az ombudsman éves jelentésében külön jelezheti.
A tervezet figyelemmel van az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira (pl. közszolgáltatást végző szerv fogalmának meghatározása), valamint számos helyen pontosít a hatályos törvény rendelkezésein (pl. jelentésre vonatkozó szabályok).
Az előterjesztés kapcsolódik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezetéhez, mivel a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülését a jövőben - adatvédelmi biztos helyett - független hatóság ellenőrzi majd.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 6.
Beszámíthatóvá válik a joggyakorlati időbe a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programban töltött idő
A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításának tervezete még szélesebb körben számítja be a pályakezdő ösztöndíjasok gyakorlati idejét a jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlati időbe, azzal, hogy elfogadhatóvá teszi a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program keretében eltöltött, jogi képesítéshez kötött gyakorlati időt is. Az erről szóló előterjesztés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet, jelenleg nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A rendeletmódosítás tervezetével a közigazgatási szakmai gyakorlatot biztosító ösztöndíj program még vonzóbb perspektívát jelenthet a nyelvtudással bíró fiatal tehetséges jogászoknak valamint hosszú távon biztosítja a kormánytisztviselői és köztisztviselői kar komoly szakmai gyakorlattal és ismeretekkel bíró, professzionális munkaerő-utánpótlását is.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. június 14. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 2.
Változnak egyes közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozások
Az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezete több, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő szabályt módosít. Az előterjesztés csak tervezet, ezért jelen formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
A tervezet - tekintettel arra, hogy a kormányhivatalok esetében a vizsgáztató bizottságra vonatkozó hatályos összeférhetetlenségi szabályok nehézségeket okozhatnak a vizsgáztatás szervezésekor - pontosítja a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló kormányrendeletet.
A tervezet pontosítja továbbá a közigazgatási szakvizsgáról szóló rendeletet a vizsgabizottság összetétele tekintetében figyelemmel az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítésére. Összhangban az alapvizsgáról szóló rendeletben foglaltakkal ismételten bekerül a rendeletbe a vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály. Ezen kívül az előterjesztés átvezeti a szabályozásban az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvény miatt szükséges pontosításokat is, a törvény értelmében ugyanis nem kötelező a felkészítő tanfolyamon való részvétel. 2011. szeptember 1-jével hatályát veszti a közigazgatási versenyvizsgáról szóló kormányrendelet, mert megkezdődött a közigazgatási vizsgarendszer felülvizsgálata. Megváltozott tartalommal ismét bevezetik a közigazgatási alapvizsgát, ezért a vizsgarendszerből kikerül a versenyvizsga.
Az előterjesztés módosítja a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló kormányrendelet külszolgálati kihelyezés visszavonására vonatkozó szabályait, mert a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvény alapján a tartós külszolgálat bármikor, 60 napos hatállyal megszüntethető.
A köztisztviselők cafetériájának szabályairól szóló kormányrendelet módosítása technikai jellegű: egyrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvény változása, másrészt egyes gyakorlati kérdések rendezése indokolja a módosítást.
A tervezett módosítás következtében a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzaival kiegészül a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) központi moduljában a személyügyi adminisztrációs modul.
Pontosítja a tervezet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló kormányrendeletet is, amelynek alapján a mentor feladatát nem munkaköri feladatként is elláthatja.
Több okból is módosul a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet a tervezet mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.
Az észrevételeket 2011. június 6-ig várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 2.
Gazdaságosabbá válik a közigazgatási üdültetési rendszer
A központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételi rendjéről és hasznosítási szabályairól szóló KIM rendelet tervezete újraszabályozza a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerét. A tervezett szabályozás növeli az üdülők kihasználtságát és az üzemeltetés hatékonyságát azzal, hogy kibővíti az igénybevételre jogosultak körét illetve előírja az üdültetési infrastruktúra nemcsak üdülési célokra, hanem rendezvényekre történő igénybe vételét is. Felhívjuk a figyelmet, hogy az erről szóló előterjesztés tervezet, ezért ez még jelen formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
Az előterjesztés az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján rendezi a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételének rendjét, az üdülők hasznosításának, valamint az alkalmazandó üdülési díjak megállapításának szabályait.
A javaslat a kedvezményes üdültetés lehetőségét a minisztériumokban foglalkoztatottakon túl kiterjeszti a minisztériumok irányítása alá tartozó háttérintézmények és gazdasági társaságok által foglalkoztatott személyekre is. Ezzel jelentős mértékben nő a kedvezményes üdülésre jogosultak köre és ezzel növekszik az üdülők kihasználtsága.
A tervezet - az üdülők hatékonyabb kihasználása mellett - a takarékosabb gazdálkodásra ösztönözve a minisztériumoknak, valamint az általuk irányított háttérintézményeknek és gazdasági társaságoknak előírja, hogy nemcsak az üdültetési tevékenységhez, hanem bizonyos rendezvényekhez (pl. pihenési, sportolási, oktatási célú események, konferenciák) is az integrált üdültetésbe tartozó üdülőingatlanokat és az üzemeltetőjük által nyújtott szolgáltatásokat kötelesek igénybe venni.
Az észrevételeket 2011. június 6-ig a kalman.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.