Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. április 27.
Az államnak kiemelt feladata a családok védelme és a gyermekek fejlődésének elősegítése; ennek egyik fontos területe a külföldi vonatkozású tartási ügyekben az ügyfelek jogérvényesítéséhez adott segítségnyújtás, ezt szabályozza a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat. A törvény elfogadását az is szükségessé teszi, hogy az Európai Unió több olyan normát fogadott el az elmúlt években, amelyek értelmében a tagállamok központi hatóságainak segítséget kell nyújtaniuk a határon átnyúló tartási igényeket érvényesítő ügyfelek számára, másrészt európai unión kívüli államokkal is folytatunk ilyen együttműködést. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy Magyarországon ezt a segítségnyújtást a hatóságok hogyan szervezik meg, miként működnek közre a tartási kérelmek továbbításában és teljesítésében. A központi hatóság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a kérelmek intézésében pedig a bíróságok, a bírósági végrehajtók, a gyámhatóságok és a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat működnek közre.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. május 4. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. április 21.
A Kormány, a kormányprogrammal összhangban vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli. Ezzel összhangban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatának koncepcióját, mellyel javítani kívánja a közszolgáltatások színvonalát. A tervezetet a Kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
A Kormány megalakulása után tavaly nyáron azonnal megkezdődött a közigazgatási reform, melynek célja a Jó Állam kialakítása, amely nem kerékkötője, hanem szolgálója az állampolgároknak. Az elmúlt közel egy év során számos intézkedés történt ezen célok elérése érdekében, többek között megalakultak a kormányhivatalok és megnyíltak a kormányablakok, egyes ügyekben már bírósági titkárok is eljárhatnak, az ügyintézési határidőket naptári napban kell számolni. Újabb lépéseket jelenthet a koncepció elfogadása.
A koncepció célja
• a hatósági eljárások túlszabályozottságának érdemi mérséklése az ügyféli jogok és a szolgáltató közigazgatás szemléletének csorbítása nélkül,
• az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek további mérséklése úgy, hogy megmaradjon az ellenérdekű ügyfelek jóhiszemű érdekérvényesítésének, valamint a biztosítani kívánt közérdekek érvényesítésének az eszközrendszere,
• a hatóságok terheinek lehetőség szerinti mérséklése akkor, ha az biztosítható az ügyféli adminisztratív terhek növelése és a garanciális ügyféli jogok csorbítása nélkül,
• a hatóságok és az ügyfelek kapcsolatában az eljárás gyors, jogszerű, valamennyi jogosultságot és jogos érdeket, valamint védendő közérdeket megfelelően mérlegelő, költséghatékony szabályozása, továbbá az eljárás jóhiszemű lefolytatásáért való felelősség megerősítése,
• az ügyfél választási lehetőségeinek kibővítése annak érdekében, hogy a jóhiszeműség keretei között maga választhassa meg a számára legkényelmesebb, legkisebb teherrel járó ügyintézési formát,
• az engedélyezéstől az ellenőrzésen és a bírságoláson keresztül a végrehajtásig a hatósági tevékenység magas színvonalú ellátása fenntarthatóságának biztosítása.
A célok elérése érdekében a koncepció javaslatot tesz
• a jogvitás eljárás kereteinek megteremtésére,
• az anyagi jogi bírságolás keretszabályainak kialakítására,
• a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítésére, megerősítésére,
• a szabálysértési jog felülvizsgálatára,
• a nyilvántartási szabályozás felülvizsgálatára (például a nyilvántartásba történő bejegyzés, az ügyfél erről való értesítése vonatkozásában),
• a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezésére,
• a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálatára.
Az észrevételeket 2011. május 28-ig a ket@kim.gov.hu és a területikozig@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. április 4.
A kormány rendelettervezete megállapítja 2011-re a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak havi életjáradékának alapösszegét. Az életjáradék 3,8%-os emelése a hozzájárul a reálértékek megőrzéséhez. Az előterjesztés tervezete a közigazgatási egyeztetés során tartalmában és formájában módosulhat, így tehát ez ebben a formájában még nem tekinthető véglegesnek.
A tervezet alapján az életjáradék alapösszege a 2011. évi nyugdíjemelés mértékének megfelelően 3,8 %-kal 75.994 Ft-ra emelkedik. Az emelt összeget a rendelet hatálybalépése után visszamenőleges hatállyal (2011. január 1-jétől), folyamatosan, hivatalból eljárva, vagyis kérelem nélkül folyósítják a jogosultaknak.
Az életjáradék 3,8 %-os emelése 15.506 jogosult számára átlagosan mintegy havi 218,74 millió Ft juttatást biztosít. Így az egy főre jutó havi életjáradék átlaga 14.107 Ft-ra változik.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint - az ott meghatározott szabadságelvonás elszenvedése esetén - a kárpótlásra jogosultat választásától függően havi életjáradék vagy kárpótlási jegy formájában megállapított kárpótlás illeti meg. Az életjáradék kiszámításához szükséges alapösszeg évente kerül meghatározásra.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. április 8-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. március 25.
A kormány határozatának tervezete rögzíti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoportjának, 11. ülésén részt vevő magyar küldöttség létszámát és megfelelő szintű összetételét. Azért, hogy a felülvizsgálaton hazánk magas színvonalú beszámolót nyújtson, a magyar delegációban valamennyi, az emberi jogok kérdésével érintett minisztérium szakértővel képviselteti magát.
Az ENSZ Közgyűlése 2006. március 15-én fogadta el az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét, melynek során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol arról, hogy milyen intézkedéseket tett, annak érdekében, hogy javítsa az emberi jogi helyzetet az adott országban, és miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit. Hazánk beszámolóját 2011. május 11-én, Genfben hallgatják meg.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium javaslata meghatározza, hogy az érintett témák számára tekintettel a hazánkat a felülvizsgálat alkalmával képviselő delegáció létszáma tizenhét fő és két tolmács. A küldöttség létszáma összehasonlítva más, a felülvizsgálaton már átesett országok delegációinak létszámával, megfelel a felülvizsgálaton résztvevő átlagos létszámnak.
Hazánkat európai uniós elnöksége miatt különösen nagy nemzetközi figyelem övezi, így nagyon fontos a megfelelően felkészült részvételünk a felülvizsgálati eljáráson. Figyelembe véve, hogy a felülvizsgálat során az emberi jogokat érintő valamennyi területtel kapcsolatban (alapjogok, sajtójog, szociális kérdések, kisebbségek, menekültek, fogyatékkal élők, fogva tartottak, diszkrimináció, stb.) érkezhetnek kérdések az ülésen résztvevőktől, szükséges annak biztosítása, hogy az érintett szakterületek szakértői jelen legyenek és a feltett kérdésekre azonnal válaszolhassanak. Fontos továbbá, hogy minden érintett minisztériumnak elegendő ideje és eszköze legyen szakértői delegációja felállításához.
Az észrevételeket 2011. március 30-ig a Lipot.Holtzl@kim.gov.hu és a Zoltan.Tallodi@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 18.
A központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb, gazdaságosabb teljesítése és az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében 2011. január 1-jén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A NAV felállása miatt indokolttá válik a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri rendeletek módosítása. Jelen rendelettervezetet még nem tárgyalta meg a kormány, tartalma ezért módosulhat, tehát ebben a formájában jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés tartalmazza a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomat-vétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet módosítását.
A rendeletek módosításának tervezetei az APEH és a VP megszűnése és a NAV létrejötte miatt indokolt változásokat tartalmazzák és a kormány jogbiztonság teremtő céljainak megvalósítását szolgálják. Ezek a módosítások elsősorban technikai jellegűek, ilyennek tekinthető például az új szerv nevének átvezetése azon rendelkezésekben, amelyek a jogelőd szervek neveit tartalmazzák.
A rendelettervezet többek között módosítja az év végi zárásra vonatkozó szabályokat a célszerűség és az átláthatóság miatt, megkönnyíti a rendőrségi fejlesztés alatt álló Robotzsaru bűnjelkezelési moduljának jövőbeni használatát és tartalmazza a lefoglalt bűnjelek tárolásából eredően a nyomozóhatóságoknál felmerülő költségek megjelenítését.
Az észrevételeket 2011. február 22-ig a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu és a kozjogi@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.