Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 30.
Egységessé válnak a köztársasági elnökre és hivatalára vonatkozó szabályok
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete rögzíti a köztársasági elnök jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat. A tervezet egységes, átlátható, az intézmény jellegéhez igazodó szabályozást tartalmaz és rendez olyan kérdéseket is, amelyek a köztársasági elnök hivatali működésével állnak összefüggésben. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért ez jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását megállapító sarkalatos törvény az alkotmánnyal együtt, azaz 2012. január 1-jén lép életbe. A törvény tervezete az alaptörvény végrehajtására szolgál, és két fő kérdéskört szabályoz. Egyrészt tartalmazza azokat a köztársasági elnök jogállására vonatkozó részletszabályokat, amelyek technikai jellegük miatt nem kerültek be az Alaptörvénybe. Másrészt meghatározza a köztársasági elnök javadalmazására vonatkozó szabályokat, melyek a köztársasági elnöknek és a volt köztársasági elnököknek a tisztséghez méltó és közéleti szerepvállalásukat biztosító tiszteletdíjat és juttatásokat biztosítanak. A törvénytervezet tartalmazza továbbá a köztársasági elnök munkaszervezetére, a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A törvénytervezet nem változtat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnökök javadalmazásának szabályain, de a köztársasági elnök jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg.
Az alkotmány alapján a köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörében alakítja ki a hivatala szervezetét. Ezért a törvénytervezet csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg a hivatal szervezetére, a többi kérdésről a köztársasági elnök dönt. Az előterjesztés lehetőséget ad arra, hogy a köztársasági elnök elnöki főtanácsadókat, elnöki tanácsadókat nevezzen ki, mely kinevezés az elnök megbízatási idejére szól.
A köztársasági elnökök megbízatásuk megszűnését követően is a közélet fontos résztvevői maradnak, ezért törvénytervezet részletesen rendelkezik a volt köztársasági elnöknek méltó életfeltételekről, valamint a közéleti részvételt is lehetővé tevő juttatásokról.
Az észrevételeket 2011. június 2. 12:00 óráig a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu és a kozjogi-hat@kim.gov.hu e-mail címekre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 25.
Egyértelműbbé, egységessé válnak a népszavazás kezdeményezéséről szóló szabályok.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat tervezetét, amely egységes szerkezetbe foglalja az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat, valamint kiszámíthatóan és egyértelműen szabályozza a népszavazási intézményrendszert. Az új jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, azaz 2012. január 1-jén léphet hatályba. Az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályainak egységesítésével átlátható és egyszerű keretek között gyakorolhatják a választópolgárok alkotmányos jogaikat. Az új szabályokkal a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése, és a jogorvoslat erősítése is a cél, a jogorvoslati határidők meghosszabbítása révén. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az erről szóló, most társadalmi vitára bocsátott kapcsolódó törvénytervezet jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának, észrevételeiket május 30-ig várjuk.
A javaslat alapvetően a hatályos jogszabályi rendelkezéseket (1998. évi III. törvény, 1990. évi LXV. törvény, 1997. évi C. törvény) foglalja egységes szerkezetbe.
Az új rendelkezések eljárási szabálypontosítások, továbbá az Alaptörvényből, az európai uniós jogszabályokból, és az alkotmányos mulasztások orvoslásából következnek.
Az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására (az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet), a javaslat tartalmazza a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A javaslat a fentieken kívül az Alkotmánybíróság által 2005-ben, és 2006-ban megállapított alkotmányos mulasztásokat is orvosolja.
Fontos változás, hogy a tervezet a helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki.
Az új jogszabály erős garanciákat tartalmaz a komolytalan, párhuzamos népszavazási kezdeményezések kiszűrésére.
A javaslat elkülöníti a kezdeményezést szervező polgárokat a kezdeményezést aláíróktól. A választópolgári kezdeményezés szervezője csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet lehet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehet népszavazási kezdeményezés szervezője, amely az alapszabályában rögzített tevékenységi körébe tartozik.
Az észrevételeket 2011. május 30-ig a valasztasi.fo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 23.
Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az elektronikus fizetés
Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet tervezete lényegesen rövidebb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az ügyfelek számára. Az elektronizációnak köszönhetően gyorsabbá és hatékonyabbá válik a közigazgatás, csökken a papírfogyasztás, az utazások száma és így az ezzel együtt járó környezetkárosítás is. Az előterjesztés egyelőre csak tervezet, a kormány még nem tárgyalta meg, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezésének megfelelően a jelenleg megvalósítás alatt álló EFER kiemelt EU-s projekthez igazított szabályokat tartalmazza. Az EFER lehetővé teszi, hogy az ügyfelek fizetési kötelezettségeiket (pl. egyes adófajták, illetékek, szolgáltatási díjak) a közigazgatási hatóságoknak a rajta elérhető fizetési megoldással teljesíthessék. Az ügyfelek így a már napi gyakorlatban alkalmazott elektronikus fizetési lehetőségeket (internetbank, mobilbank, bankkártyás fizetés) használhatják az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségeik teljesítésére. Az elektronikus fizetés az ügyfeleknek kényelmesebb és jelentős időmegtakarítással jár.
A gyorsabb szolgáltatásokon keresztül a vállalkozások pénzügyi terhei is csökkenek. Emellett az elektronikus fizetés néhány pénzügyi terhet (pl. postaköltség, utazási költség) ténylegesen ki is válthat, így ezzel az ország versenyképessége is növekszik.
Az EFER lehetővé teszi azt is, hogy az egy ügyhöz tartozó, de különböző jogosultaknak történő befizetések egy fizetési tranzakcióval valósuljanak meg, így csökkenthető a tranzakciók száma és költsége. Az összevonhatóságról több, különböző jogcímen fizetendő tétel (pl. személyi jövedelemadó, vagyonszerzési illeték) esetén az ágazati jogszabályok rendelkeznek.
Az állami intézmények gyorsan és egyszerűen beépíthetik működésükbe az elektronikus fizetési szolgáltatást. Az ágazati jogszabályok módosításával egyre több közigazgatási hatóságnál válik lehetővé az EFER igénybevételével való elektronikus fizetés. Az EFER továbbfejleszthető és gyorsan beépíthetők a rendszerbe a piaci fejlődés eredményei és az új fizetési megoldások.
A rendelettervezet rögzíti, hogy a központi rendszer működtetője a jövőben az EFER kivételével a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az EFER működtetője a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó szervezetek. Az EFER üzemeltetője is elválna a központi rendszer üzemeltetőjének személyétől, tehát a Magyar Államkincstár látná el az EFER üzemeltetési feladatait. Az előterjesztés szerint a kormányrendelet hatályba lépése az EFER üzembe helyezéséhez igazodik.
Az észrevételeket 2011. május 25-ig a boglarka.csakany@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 20.
Egységessé és átláthatóvá válnak az állami vezetőket megillető jogosultságok
Jelen rendelettervezetet még nem tárgyalta meg a kormány, így ebben a formájában jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A rendeletmódosítás tervezete áttekinthetőbbé teszi az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatások rendszerét. A tervezet rendezi az egészségügyi ellátásra való jogosultság feltételeit és pontosítja a lakáshasználattal összefüggő rendelkezéseket is.
A tervezet kijelöli az állami vezetők ellátásában közreműködő egészségügyi szolgáltatókat és az egészségügyi többletszolgáltatások körét, valamint rendezi az ezzel összefüggő költségek viselésének szabályait a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján. Az állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ mellett a Semmelweis Egyetem kijelölt intézménye látja el a rendelettervezetben meghatározott módon.
Az előterjesztés egyúttal pontosítja az egészségügyi ellátásra jogosultak körét is, eszerint az állami vezetők, a jogszabály alapján állami vezetői juttatásra jogosultak, valamint a miniszteri kabinetek vezetői lesznek jogosultak ilyen ellátásra. A korábbi jogszabály ugyanis az állami vezetőket megillető egészségügyi többletszolgáltatásokra vonatkozóan nem tartalmazott szabályozást, ezért szükséges volt ennek a tartalmát meghatározni.
A rendeletmódosítás tervezete emellett pontosítja az állami vezetőket megillető lakáshasználati jog, valamint a lakásfenntartási térítés szabályait. A módosítás egyértelművé teszi, hogy hivatali lakásra a miniszter és az államtitkár akkor jogosult, amennyiben lakástulajdonnal Budapesten vagy annak közvetlen vonzáskörzetében nem rendelkezik. Ha számára a munkáltató megfelelő hivatali lakást nem tud felajánlani, az érintett vezető lakásfenntartási térítésre jogosult. A kormánymegbízottak számára lakásfenntartási térítés mérlegelés alapján adható, akkor, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelye szerinti városban vagy annak vonzáskörzetében lakástulajdonnal nem rendelkeznek.
Az előterjesztés módosítja egyúttal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló kormányrendeletet is. A hivatal feladatkörének bővítését az indokolja, hogy egyes, e-közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó informatikai eszközök (pl. telekommunikációs eszközök) kiemelt felhasználó kör számára történő beszerzése és üzemeltetése az általános rendelkezésektől eltérő szabályozást igényel.
Az észrevételeket 2011. május 25-ig az adrienn.jung@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 10.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló BM rendelet módosítása megállapítja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tervezetten, felelős személy közreműködése mellett zajló intézeten kívüli születések és a nem tervezett, intézeten kívüli szülési események anyakönyvezése zökkenőmentesen lebonyolódhasson.
A rendelettervezet szorosan kapcsolódik az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló T/2942. számú törvényjavaslathoz.
A törvényjavaslat a szülés fogalmát intézeti és intézeten kívüli szülésként határozza meg, míg az intézeten kívüli szülés fogalmát tervezett, valamint nem tervezett intézeten kívüli szülésre bontja. A törvényjavaslat alapján intézeti szülésnél a születés bejelentése az intézet vezetőjének, tervezett intézeten kívüli szülésnél pedig az intézeten kívüli szülés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott úgynevezett felelős személy feladata. Nem tervezett intézeten kívüli szülésnél a születés bejelentése a szülők feladata, a gyermek születésének anyakönyvezéséhez azonban elengedhetetlen a szülész-nőgyógyász szakorvos utólagos igazolása is.
A rendelet tervezett módosítása pontosítja az „intézet” fogalmát a törvényi szabályokkal összhangban, megállapítja a felelős személynek a bejelentéssel kapcsolatos adminisztratív feladatait, valamint a törvény által előírt orvosi igazolások felhasználásának a születés anyakönyvezéséhez kapcsolódó eljárási szabályait.
A rendelet tervezett módosítása értelmében a tervezett módon intézeten kívül szülő nők mentesülnek az adminisztratív terhek alól, esetükben ugyanis a szülésnél közreműködő felelős személy teszi meg a születés bejelentését, és az igazolást is ő állítja ki. A nem tervezett módon, intézeten kívül szülők a törvény szerint kötelesek lesznek a szülés tényéről utólagos szülész-nőgyógyász szakorvosi igazolást beszerezni, de a rendeletmódosítás alapján már nem kell csatolniuk számos egyéb igazolást. Ezzel csökken az ezzel kapcsolatos adminisztratív terhük és nem sérül a személyes adataik védelméhez fűződő jog.
Az intézeten kívüli születés anyakönyvezéséhez eddig csatolni kellett, illetve be kellett mutatni az egészségügyi adatokat tartalmazó vizsgálati lapot és a terhesgondozási könyvet.
A tervezet szerint a rendelet módosításának - a törvényhez igazodóan - 2011. június 1-jén kell hatályba lépnie.
Az észrevételeket 2011. május 13-ig a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.