Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 18.
2011. január 1-jétől egyszerűsített honosítással kérhetnek magyar állampolgárságot a határainkon túl élő magyarok. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerző személyek nyilvántartására irányuló törvénymódosítási javaslatot jelenleg az Országgyűlés tárgyalja, általános vitája lezárult. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvényjavaslathoz kapcsolódó eljárási szabályokat tartalmazó kormányrendeletet előkészítette, azt a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
2010. május 26-án az Országgyűlés elfogadta az állampolgárságról szóló törvény módosítását, melynek módosítása augusztus 20-án lépett életbe. 2011. január 1-jétől egyszerűsített honosítással kérelmezhetik az állampolgárságot azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező személyek is, akiknek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíteni tudják magyar származásukat és magyar nyelvtudásukat igazolják.
Az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, mely szerint a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében jelenleg még nem létezik olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével az egyszerűsített módon állampolgárságot szerzettekről megbízható adatok állnának rendelkezésre. Ezért a Kormány T/2239 számon a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról címmel törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A javaslat szerint az egyszerűsített eljárással honosított személyek nyilvántartásba vételére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalból indított eljárás keretében kerül sor. A nyilvántartásba vétel eredményeképpen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személyek személyi azonosítót és külföldi lakcímre utaló okmányt kapnának. A törvényjavaslat elfogadása esetén a kapcsolódó eljárási szabályok módosítására lesz szükség, ezeket tartalmazza a kormányrendelet-tervezet.
A tervezet módosítja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) kormányrendeletet, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) kormányrendeletet, a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) kormányrendeletet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) kormányrendeletet.
Az észrevételeket 2011. február 22-ig a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu és a kozjogi@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 17.
A kormány az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatosan kitűzött céljai közül kiemelkedik a bírósági eljárások gyorsítása és a bíróságok közötti ügyteher különbségek felszámolása. Ezek megvalósításához az szükséges, hogy csak a szakma legkiválóbbjai kapnak bírói kinevezést. A közigazgatási és igazságügyi miniszter két rendelet-tervezete a bírák kiválasztására szolgáló pályázati eljárás hatékonyságának növelését, a bírói álláshelyekre sokoldalúan képzett és gyakorlott szakemberek kinevezését teszi lehetővé és ezzel az igazságszolgáltatás működésének javítását szolgálja. Az előterjesztések csak tervezetek, jelenleg folyamatban van a közigazgatási egyeztetésük, aminek során még módosulhatnak, ezért ezek ebben a formájukban nem tekinthetők a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
Az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény módosította többek között a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt is. Ez új eljárásrendet állapított meg a bírói állásokra kiírt pályázatok elbírálására és részletes értékelési szempontrendszert adott a pályázatok elbírálásához. Ehhez kapcsolódóan előírta, hogy a bírák pályaalkalmassági vizsgálata során egy ún. kompetenciavizsgálatot is el kell végezni. Meghatározta továbbá azokat a szükséges plusz vizsgálatokat, tesztvizsgálatokat, amelyek elvégzésével értékelhetőek a kompetenciák. Ezért szükségessé vált a bírák és bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendeletnek a módosítása.
A rendelet-tervezet rögzíti, hogy az a bírói álláshelyre pályázó jelöltre, és nem csak a bírói kinevezésre pályázó jelöltre terjed ki. Előírja továbbá, hogy az egyes kompetenciákat pontszámokkal kell értékelni, majd a kompetenciavizsgálat végeredményét az egyes kompetenciákra adott pontok összegzésével kell megállapítani. Ez azért szükséges, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat eredményét is objektív módon figyelembe lehessen venni a rangsor kialakításához szükséges pontozás során. A tervezet meghatározza, hogy mely feltételek fennállása esetén kell kimondani a pályázóról, hogy nem alkalmas a bírói hivatás ellátására. Ennek új eleme, hogy nem lehet alkalmas az a pályázó, aki a kompetenciavizsgálaton adható maximális pontszám egyharmadát sem éri el. A tervezett módosítás meghatározza továbbá a kezdeményezés benyújtásának szabályait, és a szakmai vélemény kézbesítésének szabályait.
Szükségessé vált a módosított jogállási törvény felhatalmazó rendelkezése alapján a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokról szóló rendelet megalkotása. Ennek tervezete rendelkezik arról, hogy a pályázati felhívásnak mit kell tartalmaznia, rögzíti, hogy a bírói tanács a pályázati rangsor kialakítása során milyen szempontokat vehet figyelembe, meghatározza az azokhoz tartozó részletes értékelési rendet és az egyes kategóriáknál alkalmazható pontozási rendszert továbbá eljárási kérdéseket rendez a pályázatok kiírása körében.
Az észrevételeket 2011. február 21-ig a MIKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 14.
A társadalmi egyeztetés elindítás céljából Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj létrehozásáról szóló rendelettervezetét ezúton közzé teszi, amely szerint egy új, kifejezetten a hazai nemzetiségi középiskolában tanuló diákoknak ösztöndíjat alapít, hogy a kiemelkedő képességű tanulók továbbtanulását segítse. A rendelettervezet közigazgatási egyeztetési folyamata zajlik, az előterjesztés koncepcionális kérdései jelentősen változhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a KIM álláspontjának.
A miniszteri ösztöndíj jelentős hiányt pótol azzal, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő tehetséges diákok továbbtanulásához segítséget nyújt. Az ösztöndíj a magyarországi, kifejezetten az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő, középfokú iskolákban tanuló, érettségi előtt álló diákoknak szól. A rendelettervezet szerint a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjat az érettségit megelőző két évfolyamon lehet igényelni. Az ösztöndíjat elnyerő tanulók korosztályuk tagjainak példaképei lehetnek, továbbá az ösztöndíj megalapításával bővül az állam kisebbségekkel kapcsolatos közfeladat ellátásának eszköztára.
A tervezet meghatározza az ösztöndíj igénybevételének feltételeit és módját. Az ösztöndíjra jogosult diákokat a Közoktatási Információs Rendszerben szereplő, a tervezet mellékletében tételesen felsorolt közoktatási intézményeknek kiírt pályázat alapján választják ki.
A pályázaton az elképzelés szerint az a tanuló vehet részt, aki valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, tanulmányi eredménye az utolsó két évfolyamot megelőző évfolyam végén és a pályázat benyújtását megelőző lezárt félév végén eléri a 4.00 átlageredményt, rendelkezik az iskola ajánlásával és más forrásból nem részesül tanulmányi ösztöndíjban.
Az ösztöndíjat évfolyamonként és középiskolánként egy tanuló nyerheti el, így az ösztöndíj presztízse igen nagy lehet. Az ösztöndíj mértéke tanulónként havonta 60 000 forint, amit a megállapítást követő szeptember elsejét követő két tanítási évben kap a pályázaton nyertes diák.
A pályázati felhívást a tervek szerint minden év április 15-ig teszik közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján, benyújtási határideje pedig május 15-e.
Az észrevételeket 2011. február 18-ig a monika.gazso@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 14.
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény rendelkezett úgy, hogy a testületi tagok a továbbiakban nem díjazásra, hanem költségtérítésre jogosultak. A módosítás értelmében – összhangban a költségvetési törvény alapján az Alapprogram működtetésére és a testületi tagok költségtérítésére együttesen rendelkezésre álló 291,2 millió forint forrással – a testületi tagok költségtérítésének egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.
A rendelet a felhatalmazó rendelkezésnek megfelelően a testületi tagok költségtérítése elszámolásának részletszabályait állapítja meg. A költségtérítés igénybevételéről a 131 testületi tagnak nyilatkozatot szükséges kitölteni. A költségtérítés elszámolásához a testületi tagnak csatolni szükséges a tárgyhavi költségeit igazoló, eredetivel mindenben megegyező bizonylatait (számla, útnyilvántartás, testületi ülés emlékeztetője).
Az észrevételeket 2011. február 25-ig a monika.gazso@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. február 14.
A kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi ingatlanok rendezésének húsz éve húzódó folyamatát kívánja lezárni a kormány az egyházi ingatlanok sorsának rendezésével. Fontos leszögezni, hogy a kárpótlás keretében – pénzben vagy természetben – visszakapott ingatlanok nem tartoznak az egyház-finanszírozás körébe, ezekkel a javakkal az állam nem támogatja az egyházakat, csupán jogos tulajdonukat adta-adja vissza, melyeket egy korábbi rendszer jogtalanul vett el tőlük.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek érdekében egyeztető bizottság megújítására tesz javaslatot a kormánynak; az erről szóló kormányrendelet-tervezetet elkészítette. A tervezet célja a társadalmi egyeztetés elindítása, a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele. A közigazgatási egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, sem a kormány álláspontjának.
A kormányrendelet-tervezet szerint a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény által létrehozott egyeztető bizottság kormányzati tagjai az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter, az egyházpolitikával és egyház-diplomáciával kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter megbízottjai.
A kormányrendelet benyújtásával egyidejűleg a KIM javaslatot tesz a kormánynak arra, hogy a bizottság vezetésével Szászfalvi Lászlót, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát bízza meg.
Az észrevételeket 2011. február 18-ig a hornisch.tibor@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.