Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 14.
Előterjesztés a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvényjavaslatokról
A kormányprogram célul tűzte ki a bírósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá szigorú, következetes törvényi rendelkezések megteremtését. Olyan lépések megtételére van ugyanis szükség, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit és gyorsítják a polgári és büntető eljárásokat. E célok megvalósítását szolgálja a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvényjavaslatokról szóló előterjesztés.
Az előterjesztés egyszerre - komplex módon - vizsgálja a bírósági intézményrendszert és polgári és büntető eljárások szabályait, ez az összetett megközelítés teszi leginkább lehetővé azt, hogy a bíróság ítélkezésének időszerűségben érzékelhető, kedvező változás történjen. Az előterjesztésben szereplő törvényjavaslatok átfogó megközelítésüknek köszönhetően az igazságszolgáltatási rendszer egészére hatást gyakorolnak; leglényegesebb elemeik a következők.
A Kormány a bíróságok szervezetét és igazgatását meg kívánja reformálni. Ennek keretében a bírósági szervezet jelenlegi felépítésén nem változtatat, de számos olyan módosítást vezet be, melyek a hatékony működést szolgálják. Az előterjesztés továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításával a szakszerű, színvonalas és időszerű ítélkezést kívánja elősegíteni. Ennek feltétele a kiváló szakemberekből álló bírói kar, amit a megfelelő kiválasztási, képzési és vizsgálati rendszer biztosíthat. A törvényjavaslat a bírák esetében - egyebek mellett - kötelező képzést ír elő, megújítja - garanciákkal erősíti - a bírói értékelés szakszerű lefolytatását. Ezzel párhuzamosan a bírói hivatás fontosságát, megbecsültségét a társadalom a bírák megfelelő anyagi javadalmazásával is kifejezi az előterjesztés. Az aránytalan ügyteher kiegyenlítése érdekében ugyancsak módosításra kerül a bírák kirendelésére vonatkozó szabályozás is. A törvényjavaslat emellett a bírósági szervezet keretében úgynevezett szolgálati bíróságot állít fel, melynek feladata az alkalmatlansági eljárás, a fegyelmi ügyek és az azokkal összefüggő kártérítési ügyek elbírálása lesz.
A polgári perjog területén az előterjesztés kötelezővé teszi a jogi képviseletet a megyei bíróság hatáskörébe tartozó meghatározott perekben, s egyes dogmatikai kérdéseket a hazai perjogi hagyományokhoz visszatérve rendez (például az általános szabályok között rögzíti, hogy mi nem minősül keresetváltoztatásnak), s kiveszi a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességéből azoknak a közigazgatási határozatoknak a felülvizsgálatát, melyek kizárólagos illetékességben tartása nem indokolt, megszüntetve ezzel az indokolatlan Főváros-központú ítélkezést.
Az előterjesztés büntető eljárásjogi szempontból is elsődlegesen a bíróságok eljárásainak gyorsabbá tételét célozza. Ennek érdekében az eljárásban résztvevő személyek eljárási jogait ténylegesen nem szolgáló, csupán formális garanciákat biztosító szabályokat megváltoztatja, a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságok kizárólagos illetékessége alá tartozó ügyek közül pedig egyes ügycsoportokat kivesz a kizárólagos illetékesség alól (e körben a legjelentősebb módosítás a közlekedési bűncselekmények kizárólagos illetékességének megszüntetése).
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 14.
Teljes körűen elektronizálttá válik a cégeljárás
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló jogszabály-tervezet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító (részben elutasító) végzés elleni fellebbezés elektronikus elbírálásának részletszabályait határozza meg. Ezzel gyorsabbá válik a másodfokú eljárás és csökken a bíróságok ügyintézési terhe.
Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 32. §-ának módosításával kimondja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ideértve a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító (részben elutasító) végzés elleni fellebbezést elbíráló jogorvoslati eljárást - elektronikus nemperes eljárás.
Az elsőfokú cégeljárás teljes körű elektronizációja 2008. július elsején valósult meg, ettől az időponttól kezdve a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket csak elektronikus úton lehet benyújtani, amelyet a bíróság elektronikus ügymenetben bírálja el. A tervezett módosítás nyomán a cégeljárás immáron teljes körűen elektronizálttá válik, a cégeljárás során hozott elutasító végzések elbírálására is elektronikusan kerül sor. A tervezet ennek az elektronikus ügymenetnek a részletszabályait rögzíti. Ennek megfelelően a bíróságnak elektronikus aláírást és időbélyegzőt kell használnia az érkeztetéskor, a végzés meghozatalakor és annak közlésekor, illetőleg a gondoskodnia kell az iratok elektronikus irattározásáról. Továbbra is fennmarad a másodfokú bíróságnak azon jogosultsága, hogy betekintést nyerjen a cégnyilvántartásba.
Az észrevételeket 2010. december 20-ig a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címekre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 11.
Az államigazgatási szervek területi integrációjával és az Igazságügyi Hivatal átalakításával összefüggő egyes miniszteri rendeletekről
A Kormány döntése értelmében a területi igazságügyi hivatalok 2011. január 1. napjától szakigazgatási szervekként a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaiként létrejövő fővárosi, megyei kormányhivatalokba integráltan működnek. Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Hivatal központi szervének elnevezése Központi Igazságügyi Hivatalról Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatára módosul. A szervezet irányításában és elnevezésében a területi integrációra tekintettel bekövetkező változások következtében egyes miniszteri rendeletek módosítása, pontosítása indokolt, emellett a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél foglalkoztatottak ügyviteli vizsgájának követelményrendszerét új rendeletben kell meghatározni.
Az észrevételeket 2010. december 15-ig az aniko.boross@kim.gov.hu, valamint az ildiko.rakonczay@irm.gov.hu e-mail címekre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 7.
A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló rendelet tervezetéről, valamint a közjegyzői eljárásokkal kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról
A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet és a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet módosítása ugyancsak az európai fizetési meghagyásos eljárás Fmhtv.-ben foglalt szabályainak módosulása miatt szükséges.
A rendelet nem lépteti hatályba a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 2010. december 31-ei hatálybalépéssel megállapított 5. számú mellékletét, hanem 2011. január 1-jével a melléklet helyébe új tartalmú mellékletet léptet.
A miniszteri rendelet-tervezetekhez kapcsolódó észrevételeket 2010. december 13-ig, a karoly.kiss@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 7.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő jogszabály-módosításokról és kormányzati feladatokról
Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt 2010. december 31. napjával megsemmisítette, az Országgyűlés a kormány előterjesztésére új jogalkotási törvényt alkotott (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt), valamint az Alkotmánybíróság döntéséből következőn módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát (a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény).