Ez a kormany.hu archívuma. A friss tartalmak itt találhatók.
Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott adatbázisok és nyilvántartások leíró adatai az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet II/6. pontja szerinti közzétételhez.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban éreztették hatásukat az információs rendszereket érintő olyan események, amelyek a kormányzat és a lakosság figyelmét is felhívták az információs rendszerek, valamint az ezekben kezelt elektronikus információk sebezhetőségére. Az ezen események hatására esetlegesen bekövetkező működési zavarok, a rendszerek, információk ideiglenes kiesése, megsemmisülése, vagy sérülése jelentős kihatással vannak a lakosság mindennapi életére, a gazdaság, a közigazgatás hatékony működésére.
Felismerve az információs rendszerek veszélyeztetettségét az elmúlt időszakban több olyan szakmai találkozó is volt, amely az ún. kibervédelem hatékony megszervezésére irányult. 2012. szeptemberének elején a Nemzeti Biztonsági Felügyelet második alkalommal szervezte meg a hazai és NATO-s, EU-s társszervezetek, a gazdasági és a tudományos élet képviselőinek bevonásával a II. Információbiztonság és Kibervédelem című konferenciáját, melyet szeptember közepén a Belügyminisztérium nemzetközi, tudományos szakmai találkozója követett „Változó környezet, változó biztonság – Kiberfenyegetések napjainkban” címmel, amely felvezető eseménye volt a 2012. október 4-5-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet közreműködésével – és a Külügyminisztérium társszervezésében megrendezett Budapesti Kibertér Konferenciának. A Budapesti Kibertér Konferencia kiemelt célja az volt, hogy ráirányítsa a politika, a szakemberek, a közigazgatás, az üzleti és a tudományos szféra figyelmét az együttműködés és az információmegosztás fontosságára, a megelőzés kiemelt szerepére és az elektronikus védelem kialakításának szükségességére.
A felmerült igényekhez igazodva a Miniszterelnökség és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette és közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározat, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény tervezetét.
Jelen előterjesztés csak tervezet, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájának (a továbbiakban: Kiberstratégia) célja, hogy a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át a kormányzat, a civil, a gazdasági és a tudományos terület szereplőinek részvételével, és ezzel hozzájáruljon a kibertér szabadságának és biztonságának megerősítéséhez.
A Kiberstratégia a kormányzati koordináció céljából rendelkezik a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács létrehozásáról, amelyet a Miniszterelnökség irányít az érintett minisztériumok és hatóságok bevonásával. A Tanács létrehozása mellett olyan egyeztető fórum is kialakításra kerül, amelyben a kormányzat kijelölt képviselői és a civil, a gazdasági és a tudományos terület meghatározó szereplői együttműködnek a kiberbiztonság növelése érdekében.
A magyar kibertér biztonságának szabályozása több lépésben történik meg. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvénnyel Magyarország gondoskodott a létfontosságú infrastruktúrák védelméről, érintve azok hálózatbiztonsági követelményeit. A Kiberstratégiához kapcsolódó első jogalkotási lépés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat), amely felhatalmazást ad a kapcsolódó végrehajtási szabályok, kormányrendeletek és/vagy miniszteri rendeletek megalkotására.
A törvényjavaslat az elektronikus információs rendszerek nemzetközi normáknak is megfelelő szabályozásával és felügyeleti rendszerének létrehozásával, az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával teremt új jogi környezetet.
A törvényjavaslat célja az információ biztonságának érdekében a megelőzés-észlelés-reagálás-eseménykezelés, az ún. PreDeCo elv felhasználásával gondoskodni a lehetséges biztonsági események megelőzéséről, az elektronikus információs rendszerek védelmi képességeinek folyamatos szinten tartásáról és a bekövetkezett biztonsági események kezeléséről.
A törvényjavaslat mindezek közül a költséghatékony védelem megteremtése érdekében az elektronikus információs rendszerek védelme során kiemelt szerepet szán a megelőzésnek, mely biztosítja, hogy a szervezetek már a korai szakaszban elkerüljék és megakadályozzák a veszélyhelyzetek kialakulását. A törvény hatálybalépését követő első évben elvégzendő állapotrögzítés a szervezetek részére többletköltséggel nem jár, a minőséget javító és a biztonságot fokozó költségek az elérendő biztonsági osztályhoz és szinthez igazodva fokozatosan, tervezhető módon jelentkezhetnek.
Az észrevételeket 2013. február 21-ig várjuk a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címen.
Célszerűbbé válnak egyes jogi adatlapok és eljárások
Az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló KIM rendelet tervezete főként azt szabályozza, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban használatos űrlapok adattartalma összhangban álljon az ide vonatkozó törvények rendelkezéseivel. A tervezet ezen kívül egyéb, a joggyakorlat során felmerült szabályozási igényeket is teljesít, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást és ösztönözve a kérelmezők felelős és jóhiszemű joggyakorlását. Jelen előterjesztés csak tervezet, jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet többek között rögzíti a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó űrlap kialakításának általános követelményei között azt az elvet, hogy a rendeleti adattartalom hangsúlyosan csak tartalmi követelményt jelent. Ehhez képest a grafikai kialakítást a célszerűség szempontjai határozzák meg.
Mivel megváltozott a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadásának rendje, a tervezet az új jogszabályokhoz igazodó módon határozza meg azt, hogy a közjegyzői és bírósági végrehajtói álláspályázatoknál, valamint a közvetítői névjegyzékbe vételi eljárásban milyen módon kell megadnia az érintettnek az erkölcsi bizonyítvány igényléséhez szükséges adatait, ha az erkölcsi bizonyítványt nem maga szerzi be, hanem arra a pályázati eljárást lebonyolító szervet, névjegyzéket vezetőt kéri fel.
A tervezet módosítja a bíróságon kezelt letétekről szóló rendeletet, az erre vonatkozó kifejezett rendelkezés beiktatásával lehetővé teszi, hogy a kisajátítási eljárás során kettő ezer forintot meg nem haladó a kártalanítási összeg is letétbe helyezhető legyen. Ez segíti a teljesítés és a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását, hogy a kisajátítást kérő birtokba tudjon lépni a kisajátított ingatlanba.
Az észrevételeket 2013. február 13-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu e-mail címen.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai.
Közbeszerzési eljárás során kötött, közérdekű adatnak minősülő szerződés, valamint a szerződés 1. sz. módosítása:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Bell and Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.