Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet
A Széll Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. A törvénymódosításokról szóló előterjesztést a Kormány 2011. II. félévi munkaterve tartalmazza.
A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.
Az utóbbi időben tapasztalt „cégtemető”-k felderítésére, megszüntetésére és a cégvagyont eltüntető cégtulajdonosok és cégvezetők szankcionálására a jelen törvénytervezet arányos, de szigorú szankciókat mond ki, a Cégtörvény, a Társasági törvény és a Csődtörvény kiegészítésével. A kiüresített, nem működő, vagyontalan cégek piacról történő kivezetését minél gyorsabban el kell végezni, ezért a cégeljárási törvény végelszámolásra vonatkozó fejezete egy új eljárástípussal, az ún. kényszer-törlési eljárással egészül ki, és a Csődtörvény egyszerűsített felszámolásra vonatkozó szabályai módosulnak. Biztosítani kell, hogy azok a vezető tisztségviselők, illetve cégtulajdonosok, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárultak a hitelezők megkárosításához, felelősségre vonhatók legyenek. A jelen jogszabály-módosítás a bíróság bírságolási jogkörét erősíti, továbbá bővíti a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cégtulajdonosok elleni jogi fellépés lehetőségeit.
A fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás) gyorsítása, a bíróság és a hatóság által alkalmazott szankciók szigorítása várhatóan növeli a tartozások megtérülését, így a közterhek beszedésének aránya is javítható, és a hitelezők is nagyobb arányban jutnak a követelésükhöz.
A tervezethez kapcsolódó észrevételeket 2011. október 10-ig a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
Egyszerűsödik a hatósági eljárás és szolgáltatás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel bevezetendő szabályok növelik a hatósági eljárások hatékonyságát, csökkentik az adminisztratív terheket, ezáltal ésszerűsítik a hatósági ügyintézést. A törvénymódosításról szóló előterjesztés tervezet, az jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A Kormány programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, valamint javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához.
A Kormány – összhangban a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programmal – több, a közigazgatási bürokráciát csökkentő lépés után hamarosan újabb döntést hozhat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. január 1-jén hatályba lépett módosításain túl szükség van a törvény átfogó tartalmi reformjára is, mivel szükségessé vált bizonyos eljárási kérdések és jogintézmények koncepcionális felülvizsgálata. A tárca a törvénymódosítás tervezetét a felülvizsgálat elvi alapjául szolgáló szabályozási koncepció széleskörű egyeztetését követően, arra alapozva állította össze.
Az előterjesztő többek között újragondolja és rendszerbe ágyazza a hatósági ellenőrzésre, a végrehajtási eljárásra és az eljárási költségre vonatkozó szabályokat, valamint megteremti az anyagi jogi bírságolási rendszer általános eljárási keretszabályait a hatékony, kiszámítható hatósági működés érdekében. A tervezet továbbá részletesen foglalkozik az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal is.
A módosítási javaslat emellett a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel több pontosító, egyértelműsítő, a hatósági eljárást gyorsító rendelkezést tartalmaz például a belföldi jogsegély, a jegyzőkönyv-készítés és a kizárás szabályaira vonatkozóan.
Az észrevételeket a ket@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 10-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 5.
Megújul a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program
A kormány kiemelt célja, hogy a közigazgatásban generációváltást valósítson meg és a fiatal szakembereknek vonzóvá tegye a közszolgálati pályát, illetve ott elősegítse egyéni fejlődésüket. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezért első ízben tavaly meghirdette a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programot. A minisztérium az eddigi tapasztalatokat felhasználva felülvizsgálta és egy új kormányrendeletben rögzíti a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programra vonatkozó szabályokat. Az erről szóló előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, ezért az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A kormány a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programmal feladatellátáson keresztül megvalósuló tapasztalatszerzésre építve, magas szinten képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett szakember utánpótlás biztosítását tűzi ki célul a minisztériumok, valamint a minisztériumok irányítása, felügyelete alá tartozó szervek részére.
A tervezet szerint a 2012. évi programba nem pályázhatnak kormánytisztviselői jogviszonyban állók, és nem vehetnek részt foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek. A programban résztvevők tervezett létszáma 150 fő, a tervezett időtartama 10 hónap, 2012. március 1-től 2012. december 31-ig.
A Program Irányító Bizottság feladatköre kibővül, az eddig a felügyeletet, illetve irányítást ellátó miniszter helyett a jövőben a testület feladata lesz az egyes ösztöndíjasok esetében a szakmai gyakorlatot adó befogadó intézmény kijelölése. A mentorok kijelölésére a személyükről eddig döntést hozó befogadó intézmény a jövőben javaslatot tesz, amelyet a testület hagy jóvá. A testület jogkörei az ösztöndíjas szerződés megszüntetésével és az ösztöndíjas részéről a felajánlott állás elutasításával kapcsolatos eljárás tekintetében is szélesednek.
A kormányrendelet tervezete meghatározza az ösztöndíjas szerződés kötelező tartalmi elemeit, valamint az ösztöndíjas és a befogadó intézmény alapvető jogait és kötelezettségeit. A program lezárulását követően a befogadó intézmény kormánytisztviselői állásajánlatot tesz az ösztöndíjasnak, feltéve, hogy rendelkezik az ösztöndíjas képzettségének megfelelő üres álláshellyel, valamint, hogy az ösztöndíjas teljesítménye eléri az ösztöndíj program értékelési rendszerében meghatározott szintet. Ha az ösztöndíjas az ajánlatot elfogadja, vele a befogadó intézmény - próbaidő kikötésének mellőzésével - kormánytisztviselői jogviszonyt létesít. Amennyiben a befogadó intézmény megfelelő üres álláshellyel nem rendelkezik, az ösztöndíjas adatait 10 hónapos időtartamra, az ösztöndíjas kérelmére az Nemzeti Közigazgatási Intézet megőrzi és kezeli. Az intézet a minisztériumok, valamint az irányításuk, felügyeletük alá tartozó szervek kormánytisztviselői jogviszony betöltésére kiírt pályázatairól az ösztöndíjast tájékoztatja. Ha az ösztöndíjas a képzettségének megfelelő állásajánlatot nem fogadja el, valamint, ha a szerződésből eredő valamely kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, köteles az addig kapott ösztöndíj teljes összegét visszafizetni. Az ösztöndíjas a felajánlott állást elutasíthatja, döntését azonban indokolni köteles. Indokolása abban az estben fogadható el, ha az ajánlat elfogadását rajta kívülálló ok teszi lehetetlenné. A kapott ösztöndíj visszafizetésére vonatkozó kötelezettség ebben az esetben nem terheli.
A kormány tavaly szeptemberben az első Kormányzati Karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre 1450-en jelentkeztek. A résztvevők január óta dolgoztak a magyarországi közigazgatás intézményeiben, és különböző közigazgatási képzéseken vettek részt és szeptember első hetétől négy hónapon át külföldi közigazgatási intézményekben gyűjtenek tapasztalatot. A programot sikeresen teljesítők hazaérkeztük után lehetőséget kapnak arra, hogy kormánytisztviselőként dolgozzanak tovább.
Az észrevételeket a krisztina.petrity@kim.gov.hu címen várjuk 2011. október 11-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 3.
Rugalmasabban szabályozza a jogi szakvizsgát az új kormányrendelet
A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet, ugyanis az számos ponton nem alkalmazkodik a jogalkotás mai elvárásaihoz és a kor tudományos, társadalmi, gazdasági igényeihez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányrendelet-tervezete szerint a szakvizsgára vonatkozó szabályozás továbbra is egységes marad, ugyanakkor sokkal rugalmasabbá válik. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, ezért annak tartalma változhat.
A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik: három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek.
Eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.
A rendelet 2012. január 1-vel lép hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehet majd vizsgázni.
A tervezet meghatározza továbbá a jogi szakvizsgára történő jelentkezés módját, a szakvizsga lefolytatásának rendjét, az egyes vizsgarészeket, a szakvizsgázással kapcsolatos részletszabályokat (pl. vizsgadíj befizetése, vizsgaismétlés, a vizsgahalasztásának és kimentés szabályai, a vizsgán szerezhető érdemjegyek, a vizsgázó korábban megszerzett végzettsége elismertethetőségének lehetősége) valamint a vizsgáztatásban közreműködő bizottságok felépítését és működésének szabályait.
Az észrevételeket az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 14-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 19.
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
A miniszterelnök által szeptember 12-én bejelentett Hatpontos Országvédelmi Tervnek megfelelően szigorodik a Büntető törvénykönyv is az uzsorázás visszaszorítása érdekében.
A kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása.
Ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Ugyanis az „üzletszerűség” nem állja meg a helyét sok esetben, miközben az adósnak okozott kár nagyon is drámai. Például előfordulhat olyan eset is, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe a kölcsön nyújtásával egyidejűleg aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. A jövőben az üzletszerűséget minősítő körülményként határozná meg a tényállás, és ötévi szabadságvesztéssel rendelné büntetni.
A javaslat szerint hasonlóan a korrupciós bűncselekményekhez, uzsora ügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetővé tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátlanul enyhíthető lenne a büntetése annak, aki még az előtt bejelenti az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek közérdekű keresetindítási joga van, ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. Ez azért fontos, mert most bár a Ptk. is rögzíti, hogy uzsorázás szerződések semmiségét lehet kezdeményezni, de épp az uzsorázás természete (a megfélemlítés) miatt kevés ember jut el odáig, hogy bíróság elé vigye az ügyet.