Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 8.
Előterjesztés: a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és
a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosításáról
Változnak a cégeljárással és a beszámoló közzétételével kapcsolatos miniszteri rendeletek
Az előterjesztés célja a jogszabályok közötti összhang megteremtése, egyrészről a cégeljárás végrehajtási rendeletének (a továbbiakban: Cvhr.) módosítása, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóval kapcsolatosan fizetendő közzétételi költségtérítésről elektronikus úton kiállított számlára vonatkozó szabályok meghatározása.
Az adóregisztrációs eljárásban az egyértelmű beazonosíthatóságot biztosítja az adóazonosító szám, ennek segítségével tudja az állami adóhatóság gyorsan és pontosan ellenőrizni a cégek tagjait. Az adóregisztrációs eljárás gyors lefolytatása érdekében szükséges a cégeljárásban a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelem formanyomtatványának módosítása, annak érdekében, hogy a cégbíróság és az állami adóhatóság közötti kommunikáció megfelelően működjön az egyablakos ügyintézés során.
A közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezés felülvizsgálata a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2012. január 1-jei hatályon kívül helyezése miatt válik szükségessé.
A számviteli törvény szerinti beszámoló beküldésekor fizetendő közzétételi költségtérítéssel kapcsolatosan kibocsátott elektronikus számlára vonatkozó szabályokat szükséges az Áfa tv. rendelkezéseivel összhangba hozni.
Az észrevételeket 2011. december 12-ig várjuk a cgkfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 7.
A szellemi tulajdonról szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek
Jelen előterjesztés a 2011. december 5-én elfogadott, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénymódosításhoz kapcsolódó két rendelettervezetet tartalmaz. Felhívjuk, a figyelmet, hogy jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A kormányrendelet-tervezet célja a törvényjavaslat végrehajtása és a szükséges részletszabályok megalkotása. Tartalmazza a nyilvántartásra és felügyeletre, beleértve az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek elősegítik a közös jogkezelő tevékenység átlátható gyakorlását.
A miniszteri rendelet célja, hogy biztosítsa a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) azon költségeinek fedezetét, melyek a közös jogkezelőkkel kapcsolatos nyilvántartási feladatai ellátása során felmerülnek és másra át nem háríthatóak.
Az észrevételeket 2011. december 9. 10.00. óráig várjuk a norbert.toth@kim.gov.hu email címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 30.
Javaslat a kormányzati stratégiai irányítási rendszer létrehozására
Átfogó kormányzati stratégiai irányítási rendszer készül, amelynek keretében az Új Széchényi Tervvel, a Széll Kálmán Tervvel, a Magyar Munkatervvel, a Magyary Programmal és más szakpolitikai programokkal megalapozott 2020-ig szóló középtávú nemzeti stratégiák kidolgozása megvalósulhat. A stratégiai tervezési a központi közigazgatás tervezési- végrehajtási-ellenőrzési mechanizmusát hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi. Az erről szóló kormányrendelet-tervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés célja – a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban előírt intézkedés teljesítésével – egy új kormányzati stratégiai irányítási rendszer bevezetése, amely a stratégiák és programok kidolgozásán túl nagy hangsúlyt fektet az elfogadott dokumentumokban foglaltak összehangolására, végrehajtására és ezek nyomon követésére. A kormányzati stratégiai irányítás megújítása képes lesz megerősíteni a központi közigazgatás előretekintő képességét, a célvezérelt működés révén növeli az állam teljesítményét, valamint javítja a beavatkozások eredményességét.
A kormányzati stratégiai irányítási rendszer egységes szempontokat, elveket, fogalmakat határoz meg egy-egy stratégiai dokumentum típus kidolgozására, nyomon követésére, értékelésére és felülvizsgálatára. Ennek keretében a közigazgatási stratégiai (szakpolitikai és intézményi) tervezés során használható tervdokumentumok formai és tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk, beszámolás-értékelés és közzétételük részletes szabályait határozza meg.
A stratégiai irányítás növeli a cselekvőképességet azzal, hogy biztosítja a szűkös nemzeti költségvetési és uniós támogatások tudatos felhasználását, lehetővé teszi a szervezeti és személyi elszámoltathatóságot a végrehajtás egyértelmű megtervezésével és nyomon követésével.
A közigazgatási szakpolitikai és intézményi stratégiai tervezési eljárás szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet a stratégiai tervdokumentumok kidolgozásának, előterjesztésének, egyeztetésének, valamint a stratégia végrehajtásának, nyomon követésének, értékelésének és felülvizsgálatának keretrendszerét adja meg. Ennek alapján 2012. január 1-je után a tervezett stratégiákat ezen kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kell kidolgozni.
A tervezet definiálja azokat az alapelveket és a stratégiai dokumentumokra vonatkozó általános szabályokat, amelyeket az egyes dokumentumok elkészítése során figyelembe kell venni, így megteremtve egy egységes szempontrendszert, amely mind a stratégiai tervezést, végrehajtást, mind a monitoringozást hatékonyabbá teszi.
Alapelv, hogy a stratégiai dokumentumok végrehajthatóak legyenek, hogy a pénzügyi ráfordításoknak arányban álljanak az elérni kívánt eredményekkel, a stratégiai dokumentumban szereplő adatoknak, információknak megfelelőnek, relevánsnak és megbízhatónak kell lennie. Alapelvként kerül rögzítésre, hogy csak olyan kötelező stratégiai tervdokumentum terjeszthető elfogadásra, amely bemutatja a dokumentumban foglaltak megvalósításának finanszírozási tervét is. Ezeken felül törekedni kell a fenntartható eredmények elérésére és az együttműködésre.
A tervezet egységesen határozza meg a különböző elnevezésű stratégia tervdokumentumokat, annak alapján, hogy azok milyen időtávra szólnak, milyen célok mentén vezéreltek, továbbá egységesen határozza meg azok előkészítésére, nyomon követésére, értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.
A tervezet meghatározza az egyes stratégiai tervdokumentum típusok közötti hierarchiát is, amelynek értelmében az alacsonyabb szintű dokumentumok a magasabb szintű dokumentumokkal és egymással nem lehetnek ellentétesek. A tervezet ennek értelmében nemzeti középtávú stratégiáról, miniszteri programról, szakpolitikai stratégiáról, szakpolitikai programról, intézményi stratégiáról, minisztériumi munkatervről és intézményi munkatervről rendelkezik.
Az észrevételeket 2011. december 10-ig várjuk a zsolt.karasz@kim.gov.hu email címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 9.
Szélesebb jogköröket biztosít a hazai nemzetiségeknek az új törvény
Célegyenesbe került a magyarországi kisebbségek helyzetének szabályozása és egy átláthatóbb szabályozás megteremtése a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetének megalkotásával. Az erről szóló előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, kibővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat és részletesen szabályozza a médiajogokat. Az új tervezet részletesebb és az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és gazdálkodására vonatkozóan. A jogorvoslati garanciák megjelenésével törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának. A kormány várhatóan a novemberben tárgyalhatja a törvénytervezetet.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium széleskörű társadalmi párbeszéd és egyeztetés után valamint Magyarország új Alaptörvényében rögzítetteknek megfelelően készítette elő a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetét. Elfogadása után a törvény az Alaptörvénnyel egyidőben, 2012. január 1-jével léphet hatályba.
A széleskörű társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában indult, ezzel párhuzamosan folyamatos egyeztetés zajlott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Idén tavasszal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közreműködésével szakértői munkacsoport jött létre, nyáron pedig a minisztérium Stratégiai Partnerségi Megállapodást kötött a mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal.
A törvénytervezet értelmében egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabály tervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá vának az anyanyelvi névhasználat szabályai is. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlása során. A tervezet meghatározza, hogy közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a média jogok részletes szabályozása.
Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét (helyi autonómia) és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát (arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása). Magában foglalja a nemzetiségi választás anyagi jogi szabályait is úgy, hogy az eljárásjogi szabályok változatlanul a választási eljárásról szóló törvényben maradnak. A nemzetiségi képviselők választása a jogszabálytervezet szerint a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik, minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, de a megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzat választás feltételhez kötött lesz. A tervezet rögzíti, hogy a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiség valós közösségi hátérrel rendelkezik, és ezt legalább 30 fős névjegyzékkel tudja igazolni. Új elemként jelenik meg a tervezetben a nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi választói névjegyzék.
Az előterjesztés rögzíti, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem zökkenőmentes együttműködését pontosabban, részletesebben szabályozza és megteremti a szükséges jogorvoslati garanciákat is.
A jogszabály egyik kiemelt célja a fiktív nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért számos visszaéléseket csökkentő elemet vezet be. Ilyenek például az ajánlás gyűjtésének bevezetése, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása, a kultúra, nyelv, hagyományok ismeretének feltételként történő előírása és emellett kizáró ok lesz további kisebbség képviselete. Ezek következtében erősebb legitimitással, tényleges közösségi háttérrel bíró nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak.
Az észrevételeket 2011. november 14-én 12.00 óráig várjuk az antal.paulik@kim.gov.hu és a erika.asboth.molnarne@kim.gov.hu e-mail címekre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 19.
Alaptörvénnyel összefüggő törvénymódosítások
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló előterjesztése megteremti az Alaptörvény rendelkezései és a törvények közötti teljes összhangot. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, tartalma módosulhat, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet körülbelül kétszázhatvan törvény módosítását érinti. Ezek közül mintegy három esetben átfogónak minősíthető módosításra kerül sor, a többi törvénymódosítás technikai jellegű, szövegcserés pontosítást jelent.
Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésén fogadta el Magyarország Alaptörvényét. Hazánk új alkotmánya 2011. április 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben és 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvénynek - mint a magyar jogrendszer alapvető jogforrásának - az elfogadása szükségszerűen vonja maga után az összes jogszabály áttekintését és az Alaptörvényben foglaltakkal való összhangjának megteremtését. Az Alaptörvény hatálybalépésével a jogszabályoknak egyidejűleg meg kell felelniük az új alkotmányos szabályoknak.
Az Alaptörvény számos tartalmi újítása, a korábbiaktól eltérő tartalmi rendelkezése miatt több olyan változtatást is tartalmaz, amelyek miatt szükségessé vált számos hatályos törvény áttekintése és felülvizsgálata. A tervezet így módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormánytagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényt és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényt valamint pontosítja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt is.
A tervezet nem csak ezeket a módosításokat, hanem azokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvény fenti körön kívüli változásainak megfelelően, alapvetően technikai szempontok miatt kell elvégezni. Ilyen például többek között az is, hogy az új megnevezéseknek megfelelően valamennyi törvényben az Alkotmány szó helyére az Alaptörvény szó, a Magyar Köztársaság kifejezés helyére a Magyarország kifejezés kerül.
Az észrevételeket 2011. október 26-ig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre.