Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. január 31.
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet-tervezete
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2012. március 1-jei hatálybalépésével a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény helyébe lép. Bár tartalmilag nem változnak a képesítési előírások, az új törvényben szereplő fogalmakat és kategóriákat át kell ültetni a rendeleti szintű szabályozásba, emiatt új kormányrendelet kiadására kerül sor. Ezen túlmenően a megyei, fővárosi kormányhivatalok felállításával összefüggésben néhány feladatkör tekintetében merültek fel módosítási javaslatok.
A nyilvánosságra hozott anyagok véleményezési határideje: 2012. február 2.
A véleményeket a krisztina.petrity@kim.gov.hu e-mail címen várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. január 10.
Megkezdődött a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 un. körzet létrehozását tervezik. A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével. A tervekről a kormany.hu honlapon lehet olvasni és január 29-ig lehet azokat véleményezni. Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó Kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a Kormány.
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.
A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg. A kutatási tapasztalatok, valamint az előzetes egyeztetések alapján alakította ki a KIM a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal.
A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése.
A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A települések véleményére is számítanak a most indított társadalmi egyeztetés során.
A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.
Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága elkészítette a járások kialakításáról szóló tájékoztatót, valamint a járási székhelyek és a járásokba tartozó településekre vonatkozó javaslatot. A járásokra vonatkozó történeti áttekintés és nemzetközi kitekintő szövege itt tekinthető meg.
A nyilvánosságra hozott anyagok véleményezési határideje: 2011. január 29.
A véleményeket az Államtitkárság a teruletikozig@kim.gov.hu e-mail címen várja.
A csatolt fájlban olvasható a járásokról szóló koncepció társadalmi egyeztetéséről szóló összefoglaló.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. január 9.
Előterjesztés: a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének 40. cikkében előírt értesítés formai és tartalmi kellékeiről szóló 38/2009. (VIII. 31.) IRM rendelet módosításáról
A 2011. december végén elfogadott csődtörvény módosítás többek között a csődtörvény IV. fejezetének címét és rendelkezéseit úgy változtatta, hogy „a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások” fogalom helyébe „stratégiailag kiemelt vállalkozások” fogalom került bevezetésre.
A fentiekkel összefüggésben ugyanezt a terminológiai változást kell átvezetni a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének 40. cikkében előírt értesítés formai és tartalmi kellékeiről szóló miniszteri rendeletet. 38/2009. (VIII. 31.) IRM rendeletben.
Az észrevételeket 2012. január 14-én 14 óráig várjuk a cgkfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 19.
Előterjesztés: A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló ……./2011. (… …) KIM rendeletről
Nemzeti Együttműködési Alap: a civil szervezeteknek nyújtott közpénzek átlátható felhasználásért
A Nemzeti Együttműködési Alapot érintő egyes kérdésekről szóló jogszabály hozzájárul a civil szférára vonatkozó stabil és átlátható jogi környezet kialakításához. A tervezet előmozdítja a pályázati források hatékonyabb, átláthatóbb felhasználását és csökkenti a pályázati rendszer összes szereplőjének adminisztratív terheit. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés csak a miniszterei rendelet tervezete, mely módosulhat, ezért jelen formájában nem tekinthető a miniszter végleges álláspontjának.
2011. december 5-én több mint egy éves előkészítő munka után elfogadta az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt. Az új törvénnyel a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak. A törvény többek között rögzíti, hogy létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek számára működésükhöz és szakmai programjaik megvalósítására.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése a törvényben előírt, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) testületeit, pályázatait és támogatási rendszerét érintő szabályozást tartalmazza. A tervezet rögzíti a Nemzeti Együttműködési Alap testületei létrehozásának szabályait, a testületek és az alapkezelő beszámolójára vonatkozó szabályozást, az Alap nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket, a testületi tagok költségtérítésére, költségáltalány elszámolására vonatkozó előírásokat, az Alap felhasználására vonatkozó általános és különös szabályokat valamint az Alap működtetésének, és közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeinek szabályait.
A tervezet rögzíti, hogy milyen módon lehet a NEA-hoz támogatási igényt benyújtani, mi a támogatási döntés feltétele, a támogatési szerződés megkötésének és az elszámolásnak a rendje.
Az új civil törvényről szóló összefoglalók:
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/civil-torveny-tobb-lehetoseg-a-hatekony-munkara
http://www.kormany.hu/hu/hirek/megkezdodott-a-civil-torveny-vitaja-a-parlamentben
Az észrevételeket 2011. december 21-ig várjuk a balint.szablics@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 19.
Előterjesztés: az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról
Erzsébet-utalvány: papír és elektronikus alapon
Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta „Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények” módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-jétől átalakítja az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatásokra vonatkozó szabályozást és ezért a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri rendeletet készített elő az utalvány kibocsátásáról a részletszabályokra vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a végleges miniszteri álláspontnak.
Az adótörvények szerint az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel, de 2012. december 31-ig melegkonyhás éttermi szolgáltatásra is felhasználható. Havonta 5 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.
A most előkészített rendelet kimondja, hogy egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt, az adott naptári évben juttatott utalványok pedig egészen a következő naptári év december 31-ig használhatók fel. Az átlátható és jól ellenőrizhető felhasználás érdekében az elfogadóhelyeknek a kibocsátóval az üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel szerződést kell kötnie és a felhasználók tájékoztatása érdekében a kibocsátó a honlapján közzé teszi a szerződött elfogadóhelyek listáját.
A javaslat részletesen rendelkezik a papír alapú és az elektronikus utalványról is. A papír alapú utalványok esetében meghatározza a tartalmi követelményeket, vagyis azt, hogy az utalványon minek kell szerepelnie, ilyenek például a címlet - melynek mindenképpen százzal oszthatónak kell lennie - feltüntetése, a kibocsátó neve vagy a felhasználhatóság határideje. Az elektronikus utalvány esetén a juttatónak kell egyedi műanyag azonosítót igényelnie a kibocsátótól. Az egyszerű használat érdekében a kártya hasonlóan működik, mint egy bankkártya, az elfogadóhelyi terminálon – a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen - kell leolvasni és azon keresztül ellenőrizhető a rendelkezésre álló összeg.
Az Erzsébet-utalvány kibocsájtásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átláthatóvá teszi az étkezési utalványok forgalmazását és létrehozza a szociális- és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerét. Az étkezési jegy kibocsájtása során keletkező bevételből cél a szociális-, és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerének létrehozása, melynek célcsoportja a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek, anyagi helyzetük miatt rászoruló személyek.
Az észrevételeket a CGKFO@ kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. december 19. napjáig.