Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 17.
Megerősödik a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelme
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezet célja, hogy megerősítse a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelmét a kínzással és más, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal szemben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése tervezet, tartalma módosulhat, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy az jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Magyarországgal szemben az utóbbi években számos hazai és nemzetközi emberi jogi fórumon megfogalmazódott az ajánlás az Egyesült Nemzetek Szervezete kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez való csatlakozásra. A tervezet megadja a csatlakozáshoz szükséges felhatalmazást, tartalmazza a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását, valamint rendelkezik a Jegyzőkönyv és a magyar jog összhangját megteremtő jogszabály-módosításokról.
Azzal, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi egyrészt egy nemzetközi megelőzési albizottság, másrészt pedig egy hazai szintű nemzeti ellenőrző mechanizmus számára, hogy rendszeresen látogatásokat tegyenek bármely olyan, a magyar állam joghatósága és ellenőrzése alatt álló helyen, ahol az embereket valamely állami hatóság utasítására, kezdeményezésére, hozzájárulásával vagy elfogadásával megfosztják vagy megfoszthatják személyes szabadságuktól. A látogatások célja, hogy - szükség esetén - megerősítsék az említett személyek védelmét a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szemben. A magyarországi nemzeti megelőző mechanizmus feladatait a tervezet értelmében az alapvető jogok biztosa látná el – 2015. január 1-jétől.
Az alapvető jogok biztosa (illetve jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) már jelenleg is rendelkezik hatáskörrel a fogvatartási helyek látogatására és a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szembeni jogvédelem nyújtására. Az előterjesztés szerint azonban a biztos nemcsak az alapvető jogokkal kapcsolatban felmerült visszásság – beadványon alapuló vagy hivatalbóli – észlelése esetén, hanem rendszeresen meglátogatja a fogvatartási helyeket.
A tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére is.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 21-ig..
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 17.
Az ügyészségi törvény tervezete
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvénnyel összhangban elkészítette az ügyészségről szervezetéről, feladatairól, valamint az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvénytervezetet. A bíróságok szervezetére és igazgatására, a bírói szolgálatra vonatkozó új törvények előkészítésével párhuzamosan történt meg az ügyészség szervezetére, működésére, az ügyészségi szervezetben dolgozók jogállására irányuló szabályozás áttekintése.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az ügyészség működésére vonatkozó szabályozás megújítása az ügyészség speciális feladatkörének, önálló alkotmányos szervezeti helyzetének szem előtt tartásával, Magyarország Alaptörvényének szellemében történt. Az ügyészségi törvények – bár időről időre módosította azokat a törvényalkotó – több évtizede kerültek elfogadásra, megalkotásuk óta a mind a jogi környezet, mind az államszervezet alapvető változásokon ment keresztül, nem utolsó sorban pedig az ügyészségi szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatban felmerült gyakorlati tapasztalatok is szükségessé tették új törvények megalkotását. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ügyészségre milyen feladatok hárulnak egyrészt a büntető igazságszolgáltatásban betöltött közvádlói, másrészt a közérdekvédelmi szerepéből fakadóan.
Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozáson alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség), emellett a katonai ügyészségek megszűnnek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el a jövőben a feladataikat. Az ügyészséget továbbra is a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, akinek hatásköre – az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban betöltött sajátos helyzetét szem előtt tartva – bővül; a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is. Az ügyészi illetményrendszer igazodik a bírói illetményrendszerhez, kifejezésre juttatva az ügyészi feladatok igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét és az ahhoz mért felelősséget.
Az észrevételeket a MIKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 18-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 12.
Hatékonyabb és gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás (sarkalatos törvényjavaslatok az igazságügyi reformról)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok tárgyában készült előterjesztést: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és amennyiben a Kormány is elfogadja azokat, az Országgyűléshez benyújtásra kerülnek. A minisztérium határozott álláspontja, hogy a törvények erejét érvényre juttató bírósági szervezet megerősítése a jogállam alapja. A cél, hogy hatékony és a problémákra a lehető leggyorsabban reagálni képes bírósági szervezetrendszer jöjjön létre, amely alapját képezheti a gyorsabb bírósági eljárásoknak. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az 1997. évi bírósági igazgatási struktúra-váltás óta számos olyan probléma merült fel, amelyeknek a megoldása jogalkotást kívánt. Az állampolgárok úgy látják, hogy nem kellőképpen hatékony az igazságszolgáltatás, elhúzódnak a perek, súlyos anyagi gondokkal küzdenek a bíróságok, továbbá a bíráskodás egységessége is kívánni valót hagy maga után. Egyértelmű társadalmi elvárás, hogy olyan bírósági igazgatási és szervezetrendszer kerüljön kialakításra, amely megteremti az alapját az időszerűbb ítélkezésnek, ezzel az állampolgárok érdekeit szolgálják.
A törvényjavaslatok Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényének szellemében készültek és az előkészítés során a KIM felhasználta az 1997-ben létrehozott bírósági szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A bírói szervezet az új Alaptörvénnyel új feladatokat is kapott, a jövőben az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról is a bíróságoknak kell döntenie.
A törvényjavaslatok és az Alaptörvény szerint a bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: megmarad a helyi szint járásbíróságnak nevezve, a megyei bírósági szint törvényszéknek nevezve, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ezeken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lesz felelős, a bíróságok központi igazgatásáért pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit szintén a bírák közül az Országgyűlés választ 9 évre. Az igazgatás ellenőrzésére pedig egy bírói testület lesz hivatott. Ezáltal a szakmai vezetés a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökére fog tartozni. A bírák jogállásával kapcsolatban kiemelendő az, hogy az Alaptörvény szerint bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte; a bíró szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Nagyobb szerepet kap a jövőben a bírói munkában a mobilitás: olyan szakemberek is dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel.
Az igazságügy újjászervezésében egybehangzó vélemény volt minden érintett szakmai szervezet részéről, hogy bíróságok központi igazgatását meg kell újítani, és a bírósági szervezetrendszert hatékonyabbá kell tenni. A bíróságok irányítására hivatott szerveket alkalmassá kell tenni a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és e döntések következetes végrehajtására. Csak egy ilyen típusú, hatékony vezetéssel érhető el, hogy a bíróságok működése érdemben javuljon és a nagy ügyforgalmú központi régió bíróságainál is már rövid távon érzékelhető, pozitív változásokat tapasztalhassanak a jogkeresők a jövőben.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 11.
Hatékonyabb és átláthatóbb a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés az iparjogvédelmi eljárások harmonizálása mellett a szerzői jog területén egy hatékony, átlátható közös jogkezelési rendszert teremt meg. A tervezet elősegíti az innovatívabb környezet kialakulását, új üzleti modellek létrehozásához járul hozzá és támogatja a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdítását. A változtatások segítik a modern és ügyfélbarát közigazgatást és a jó állam létrejöttét azzal, hogy koherensebb jogszabályokat és az ügyfelek számára egyszerűbb és előnyösebb eljárásokat hoznak létre ezen a területen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés egyik része a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosítására, másik része az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására tesz javaslatot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése. Az előterjesztés úgy tesz javaslatot a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására, hogy szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét.
A szerzői jogról szóló törvény tervezett módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. A tervezet korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A módosítás megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe. A törvénytervezet meghatározott dokumentumoknak a közös jogkezelő szervezet saját honlapján történő közzétételét írja elő, hogy biztosítsa a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett – bárki számára elérhető, közhiteles – nyilvántartását.
Az előterjesztés elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, módosítja a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az európai szabadalmak hatályosítása elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven is, és lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.
A tervezet összhangban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.
Az előterjesztés emellett a kutatást végző szervezetek tevékenységének K+F szempontú minősítését ellátó szervezetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát javasolja.
Az előterjesztés ezen kívül több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását és a törvénytervezetben foglalt módosítások által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is tartalmazza.
Az észrevételeket a norbert.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 12. 08.00 óráig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
Felgyorsulnak és egyszerűsödnek a végrehajtási eljárások
Az elmúlt években a gazdasági-pénzügyi válság, valamint a lakosság és a vállalkozások körében felhalmozódott adósságállomány miatt jelentősen megnőtt a bírósági végrehajtási ügyek száma. Ezért nagyon fontos az a kormány által a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott cél, hogy az eljárások gyorsabbak és eredményesebbek legyenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezete módosítja a bírósági végrehajtási eljárási határidőkre, az eljárási folyamatra, a végrehajtási értékesítésekre és végrehajtási költségekre vonatkozó törvényi szabályokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés módosulhat, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A végrehajtási eljárások gyorsításából, hatékonyságának növeléséből eredő megtakarítással a vállalkozások és más hitelezők gyorsabban és biztosabban juthatnak az adóssal szemben fennálló követelésükhöz. Az adósok számára elsősorban az eljárások ésszerűsítése, költséghatékonyabbá tétele jelent könnyebbséget valamint összességében kisebb vagyonvesztést szenvednek el a behajtási hatékonyság növelésével és a magasabb árverési vételárak elérésével.
A tervezet elfogadásával számos tekintetben csökkennek a bíróságok végrehajtással kapcsolatos feladatai, többek között az alaptalan végrehajtási kifogások előterjesztésének megelőzésére szolgáló szabályozás lép életbe, megszűnik a végrehajtási kifogás harmadfokú elbírálása, az átutalási végzések jelentős része fellebbezés nélkül végrehajthatóvá válik és a gyermekátadási ügyekben nem lesz szükséges külön bírósági döntés a végrehajtás módjáról. Az így kieső munkafolyamatok mind lehetővé teszik, hogy a bíróságok a felszabaduló erőforrásaikat az egyéb bírósági feladatok végzésére fordíthassák.
A tervezett változtatások közül kiemelendő az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése. A javaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikus árverésre kerül sor. A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet rögzít bizonyos, az árverésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartások megelőzésére szolgáló rendelkezéseket és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat.
Az észrevételeket a MIKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 10. napjáig.