Az Alkotmány alapján Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga.

Mit jelent az önkormányzat fogalma?

Az önkormányzás fogalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyi közösség függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. A helyi önkormányzatok esetében a fent említetteken túl ez abban nyilvánul meg, hogy a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe.

Melyek a magyar önkormányzati rendszer legfontosabb jellemzői?

Az önkormányzati rendszer mai formája a rendszerváltáskor alakult ki, működését az önkormányzati törvény szabályozza. Az önkormányzatokat alapjában véve két nagy csoportra oszthatjuk:

• megyei önkormányzatok
• települési önkormányzatok (község, város, főváros és kerületei)

Hogyan épül fel egy települési önkormányzat?

Az önkormányzat az alábbi személyekből és szervezetekből áll:

• a polgármester feladata a képviselőtestülettel közösen az adott település irányítása. Meghatározza a hivatal feladatait, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. Megszervezi az önkormányzat munkarendjét.
• az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja titkos szavazással.
• képviselőtestület feladatköre szerteágazó. Az önkormányzati ügyek szabályozása (rendeletalkotás), a helyi adófajták és annak mértékének meghatározása, az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása is a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
• bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem képviselők is.
• jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.

Milyen feladatai vannak az önkormányzatnak?

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás minden önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz.

A kötelezően ellátandó feladatokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

• a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása (például a helyi közutak fenntartása, a tömegközlekedés megszervezése, a közoktatás, az egészségügyi és szociális ellátások biztosítása stb.)
• a közhatalom gyakorlása (különböző engedélyek kiadása), valamint
• mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtése, vagyis az önkormányzat a saját költségvetéséből és dolgozói által garantálja a feladatok ellátását.

Az önkormányzatok szabadon vállalhatnak olyan feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik kizárólagosan más szerv hatáskörébe, ezen tevékenységek azonban nem veszélyeztethetik a kötelezően ellátandó feladatok végrehajtását, illetve finanszírozásuk csak az önkormányzat bevételeiből, valamint az erre a célra biztosított forrásokból lehetséges. Az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek tulajdonukkal, a saját költségvetésüknek megfelelően a vagyonukkal, és akár vállalkozhatnak is.

Mit jelent a helyi népszavazás intézménye?

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogyha a lakosság egy adott kérdés szeretne az önkormányzattal megtárgyalni, illetve véleményt nyilvánítani, akkor népszavazás formájában megtegye azt. Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes (erről részletesen a választási rendszer részben lehet olvasni), akkor az önkormányzatnak kötelessége végrehajtania azt.