Mi az Alkotmánybíróság legfőbb feladata?
Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB), a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.
Hogyan épül fel az AB?
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Ki és hogyan lehet alkotmánybíró?
Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, és 45. életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. A meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.
Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamely párt vezet ő tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.
Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia . A javasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja. Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg. Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a jelöl ő bizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz. Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző három hónapon belül választja meg. Az Alkotmánybíróság tagja elődje megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, akkor a megválasztásáról szóló határozatban megjelölt napon lép hivatalba.
Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
Milyen hatáskörökkel rendelkezik az AB?
A hatáskörök vizsgálatánál fontos leszögezni, hogy az Alkotmánybíróság absztrakt normakontrollt végez. Ez azt jelenti, hogy nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, mint a rendes bíróságok, hanem azt vizsgálja, hogy a jogszabály megfelel-e az Alkotmányban foglaltaknak.
Előzetes normakontroll
Az előzetes normakontrollnak három fajtáját különböztetjük meg, de a legismertebb az elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabályok vizsgálata, amelyre a köztársasági elnök tehet javaslatot. Ha a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor aláírás helyett megküldi azt az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó). Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a törvény alkotmányosságáról.
Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
Utólagos normakontroll
Az utólagos normakontroll az Alkotmánybíróság legáltalánosabb, közvetlenül az Alkotmányból következő hatásköre. Az Alkotmánybíróság a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Nincs helye az Alkotmánybíróság eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatár a irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére (értékére), és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenessége tmegállapítani (ítélt dolog).
Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt
Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve a z alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását
Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
Az alkotmánybírósági törvény lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott személyek indítványozására megvizsgálja, hogy az adott jogszabály megfelel- e valamely nemzetközi szerződésben foglaltaknak. Erre azért van lehetőség, mert Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja, a magyar és a nemzetközi jogrendszer összhangját.
Alkotmányjogi panasz
Alkotmányjogi panasszal – hatvannapos határidőn belül – az élhet, akinek Alkotmányban biztosított joga alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával sérült, és más jogorvoslati lehetőséggel már nem tud élni.
Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
Az Országgyűlés népszavazást elrendel ő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy megtagadás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében felülvizsgálja.
Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény
Az Alkotmánybíróság véleményezési jogkörében a helyi önkormányzat és a önkormányzat képvisel ő-testületének alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata
Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bármely személy indítványára azt állapítja meg, hogy az a szerv, amelynek feladata a jogszabályalkotás, nem tett eleget feladatának (elmulasztotta, vagyis nem alkotta meg a szükséges jogszabályt) és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő kitűzésével – felhívja feladatának teljesítésére.
Hatásköri összeütközés
Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az önkormányzatok közötti, illetve az önkormányzat és az állami szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében.
Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése
Alkotmánybíróság feladata az Alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése, az ott megjelölt kiemelt közhatalmi szereplők (pl.: köztársasági elnök, miniszterelnök) kérésére.
Egyéb eljárások
Az Alkotmány rendelkezése alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
- a köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása,
- és az alkotmányellenesen működő helyi képviselőtestületek feloszlatásának előzetes véleményezése.
Hogyan hozza meg döntéseit az AB?
Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza. Teljes ülésen dönt az Alkotmánybíróság a törvények alkotmányosságáról, és más, az alkotmánybírósági törvény által meghatározott kérdésekről. A rendeletek felülvizsgálatát rendszerint háromtagú tanácsban végzi el az Alkotmánybíróság.