Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 3.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hirdetményi úton közli az ügyfelekkel, hogy a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége kérelme alapján indult, a közös jogkezelő szervezet nyilvántartási adatainak módosítása iránt indított eljárást az SzTNH 2011. november 3. napján kelt végzésével – az SZTNH előtt folyamatban lévő, SZJF-83/6/2011. iktatószámú felügyeleti eljárás jogerős lezárásáig – felfüggesztette.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 19.
Alaptörvénnyel összefüggő törvénymódosítások
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló előterjesztése megteremti az Alaptörvény rendelkezései és a törvények közötti teljes összhangot. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, tartalma módosulhat, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet körülbelül kétszázhatvan törvény módosítását érinti. Ezek közül mintegy három esetben átfogónak minősíthető módosításra kerül sor, a többi törvénymódosítás technikai jellegű, szövegcserés pontosítást jelent.
Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésén fogadta el Magyarország Alaptörvényét. Hazánk új alkotmánya 2011. április 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben és 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvénynek - mint a magyar jogrendszer alapvető jogforrásának - az elfogadása szükségszerűen vonja maga után az összes jogszabály áttekintését és az Alaptörvényben foglaltakkal való összhangjának megteremtését. Az Alaptörvény hatálybalépésével a jogszabályoknak egyidejűleg meg kell felelniük az új alkotmányos szabályoknak.
Az Alaptörvény számos tartalmi újítása, a korábbiaktól eltérő tartalmi rendelkezése miatt több olyan változtatást is tartalmaz, amelyek miatt szükségessé vált számos hatályos törvény áttekintése és felülvizsgálata. A tervezet így módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormánytagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényt és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényt valamint pontosítja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt is.
A tervezet nem csak ezeket a módosításokat, hanem azokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvény fenti körön kívüli változásainak megfelelően, alapvetően technikai szempontok miatt kell elvégezni. Ilyen például többek között az is, hogy az új megnevezéseknek megfelelően valamennyi törvényben az Alkotmány szó helyére az Alaptörvény szó, a Magyar Köztársaság kifejezés helyére a Magyarország kifejezés kerül.
Az észrevételeket 2011. október 26-ig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 17.
Megerősödik a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelme
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezet célja, hogy megerősítse a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelmét a kínzással és más, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal szemben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése tervezet, tartalma módosulhat, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy az jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Magyarországgal szemben az utóbbi években számos hazai és nemzetközi emberi jogi fórumon megfogalmazódott az ajánlás az Egyesült Nemzetek Szervezete kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez való csatlakozásra. A tervezet megadja a csatlakozáshoz szükséges felhatalmazást, tartalmazza a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását, valamint rendelkezik a Jegyzőkönyv és a magyar jog összhangját megteremtő jogszabály-módosításokról.
Azzal, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi egyrészt egy nemzetközi megelőzési albizottság, másrészt pedig egy hazai szintű nemzeti ellenőrző mechanizmus számára, hogy rendszeresen látogatásokat tegyenek bármely olyan, a magyar állam joghatósága és ellenőrzése alatt álló helyen, ahol az embereket valamely állami hatóság utasítására, kezdeményezésére, hozzájárulásával vagy elfogadásával megfosztják vagy megfoszthatják személyes szabadságuktól. A látogatások célja, hogy - szükség esetén - megerősítsék az említett személyek védelmét a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szemben. A magyarországi nemzeti megelőző mechanizmus feladatait a tervezet értelmében az alapvető jogok biztosa látná el – 2015. január 1-jétől.
Az alapvető jogok biztosa (illetve jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) már jelenleg is rendelkezik hatáskörrel a fogvatartási helyek látogatására és a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szembeni jogvédelem nyújtására. Az előterjesztés szerint azonban a biztos nemcsak az alapvető jogokkal kapcsolatban felmerült visszásság – beadványon alapuló vagy hivatalbóli – észlelése esetén, hanem rendszeresen meglátogatja a fogvatartási helyeket.
A tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére is.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 21-ig..
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 17.
Az ügyészségi törvény tervezete
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvénnyel összhangban elkészítette az ügyészségről szervezetéről, feladatairól, valamint az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvénytervezetet. A bíróságok szervezetére és igazgatására, a bírói szolgálatra vonatkozó új törvények előkészítésével párhuzamosan történt meg az ügyészség szervezetére, működésére, az ügyészségi szervezetben dolgozók jogállására irányuló szabályozás áttekintése.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az ügyészség működésére vonatkozó szabályozás megújítása az ügyészség speciális feladatkörének, önálló alkotmányos szervezeti helyzetének szem előtt tartásával, Magyarország Alaptörvényének szellemében történt. Az ügyészségi törvények – bár időről időre módosította azokat a törvényalkotó – több évtizede kerültek elfogadásra, megalkotásuk óta a mind a jogi környezet, mind az államszervezet alapvető változásokon ment keresztül, nem utolsó sorban pedig az ügyészségi szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatban felmerült gyakorlati tapasztalatok is szükségessé tették új törvények megalkotását. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ügyészségre milyen feladatok hárulnak egyrészt a büntető igazságszolgáltatásban betöltött közvádlói, másrészt a közérdekvédelmi szerepéből fakadóan.
Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozáson alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség), emellett a katonai ügyészségek megszűnnek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el a jövőben a feladataikat. Az ügyészséget továbbra is a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, akinek hatásköre – az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban betöltött sajátos helyzetét szem előtt tartva – bővül; a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is. Az ügyészi illetményrendszer igazodik a bírói illetményrendszerhez, kifejezésre juttatva az ügyészi feladatok igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét és az ahhoz mért felelősséget.
Az észrevételeket a MIKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 18-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 12.
Hatékonyabb és gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás (sarkalatos törvényjavaslatok az igazságügyi reformról)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok tárgyában készült előterjesztést: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és amennyiben a Kormány is elfogadja azokat, az Országgyűléshez benyújtásra kerülnek. A minisztérium határozott álláspontja, hogy a törvények erejét érvényre juttató bírósági szervezet megerősítése a jogállam alapja. A cél, hogy hatékony és a problémákra a lehető leggyorsabban reagálni képes bírósági szervezetrendszer jöjjön létre, amely alapját képezheti a gyorsabb bírósági eljárásoknak. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az 1997. évi bírósági igazgatási struktúra-váltás óta számos olyan probléma merült fel, amelyeknek a megoldása jogalkotást kívánt. Az állampolgárok úgy látják, hogy nem kellőképpen hatékony az igazságszolgáltatás, elhúzódnak a perek, súlyos anyagi gondokkal küzdenek a bíróságok, továbbá a bíráskodás egységessége is kívánni valót hagy maga után. Egyértelmű társadalmi elvárás, hogy olyan bírósági igazgatási és szervezetrendszer kerüljön kialakításra, amely megteremti az alapját az időszerűbb ítélkezésnek, ezzel az állampolgárok érdekeit szolgálják.
A törvényjavaslatok Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényének szellemében készültek és az előkészítés során a KIM felhasználta az 1997-ben létrehozott bírósági szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A bírói szervezet az új Alaptörvénnyel új feladatokat is kapott, a jövőben az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról is a bíróságoknak kell döntenie.
A törvényjavaslatok és az Alaptörvény szerint a bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: megmarad a helyi szint járásbíróságnak nevezve, a megyei bírósági szint törvényszéknek nevezve, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ezeken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lesz felelős, a bíróságok központi igazgatásáért pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit szintén a bírák közül az Országgyűlés választ 9 évre. Az igazgatás ellenőrzésére pedig egy bírói testület lesz hivatott. Ezáltal a szakmai vezetés a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökére fog tartozni. A bírák jogállásával kapcsolatban kiemelendő az, hogy az Alaptörvény szerint bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte; a bíró szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Nagyobb szerepet kap a jövőben a bírói munkában a mobilitás: olyan szakemberek is dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel.
Az igazságügy újjászervezésében egybehangzó vélemény volt minden érintett szakmai szervezet részéről, hogy bíróságok központi igazgatását meg kell újítani, és a bírósági szervezetrendszert hatékonyabbá kell tenni. A bíróságok irányítására hivatott szerveket alkalmassá kell tenni a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és e döntések következetes végrehajtására. Csak egy ilyen típusú, hatékony vezetéssel érhető el, hogy a bíróságok működése érdemben javuljon és a nagy ügyforgalmú központi régió bíróságainál is már rövid távon érzékelhető, pozitív változásokat tapasztalhassanak a jogkeresők a jövőben.