Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 4.
Az SzTNH az AGICOA Magyarországi Filmelőállítók Jogkezelő Egyesülete kérelmére indult eljárásban 2011. szeptember 26. napján meghozott végzése.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 3.
Rugalmasabban szabályozza a jogi szakvizsgát az új kormányrendelet
A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet, ugyanis az számos ponton nem alkalmazkodik a jogalkotás mai elvárásaihoz és a kor tudományos, társadalmi, gazdasági igényeihez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányrendelet-tervezete szerint a szakvizsgára vonatkozó szabályozás továbbra is egységes marad, ugyanakkor sokkal rugalmasabbá válik. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, ezért annak tartalma változhat.
A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik: három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek.
Eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.
A rendelet 2012. január 1-vel lép hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehet majd vizsgázni.
A tervezet meghatározza továbbá a jogi szakvizsgára történő jelentkezés módját, a szakvizsga lefolytatásának rendjét, az egyes vizsgarészeket, a szakvizsgázással kapcsolatos részletszabályokat (pl. vizsgadíj befizetése, vizsgaismétlés, a vizsgahalasztásának és kimentés szabályai, a vizsgán szerezhető érdemjegyek, a vizsgázó korábban megszerzett végzettsége elismertethetőségének lehetősége) valamint a vizsgáztatásban közreműködő bizottságok felépítését és működésének szabályait.
Az észrevételeket az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 14-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 19.
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
A miniszterelnök által szeptember 12-én bejelentett Hatpontos Országvédelmi Tervnek megfelelően szigorodik a Büntető törvénykönyv is az uzsorázás visszaszorítása érdekében.
A kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása.
Ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Ugyanis az „üzletszerűség” nem állja meg a helyét sok esetben, miközben az adósnak okozott kár nagyon is drámai. Például előfordulhat olyan eset is, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe a kölcsön nyújtásával egyidejűleg aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. A jövőben az üzletszerűséget minősítő körülményként határozná meg a tényállás, és ötévi szabadságvesztéssel rendelné büntetni.
A javaslat szerint hasonlóan a korrupciós bűncselekményekhez, uzsora ügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetővé tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátlanul enyhíthető lenne a büntetése annak, aki még az előtt bejelenti az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek közérdekű keresetindítási joga van, ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. Ez azért fontos, mert most bár a Ptk. is rögzíti, hogy uzsorázás szerződések semmiségét lehet kezdeményezni, de épp az uzsorázás természete (a megfélemlítés) miatt kevés ember jut el odáig, hogy bíróság elé vigye az ügyet.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 16.
Az államnak kiemelt célja a civil szféra megerősödéséhez szükséges jogszabályi környezet megteremtése, s e cél megvalósítását segíti a civil szervezet nyilvántartásának megújítása, s ezzel egy közhiteles, az interneten ingyenesen elérhető nyilvántartás megteremtése. Legalább ilyen fontos egy modern, az elektronikus úton történő eljárást is lehetővé tevő eljárásrend kialakítása. Az új eljárásrend részletes szabályaival biztosítja, hogy a szervezetek, illetve alapítóik tisztában legyenek eljárási kötelezettségeikkel, az eljárásra irányadó határidőkkel.
A törvényjavaslat tehát azt szabályozza, hogy milyen eljárásrendben, hogyan alakíthatóak egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek. Az időszerű eljárás érdekében a törvényjavaslat elektronikus útra tereli a bírósági eljárást, az ügyek gyors intézésének lehetőségét biztosítva ezzel.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. szeptember 30. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 15.
A szociális földprogramok működtetésének támogatására (SZOC-FP-11) kiírt pályázat döntési listája.
Örömmel értesítjük a tisztelt pályázókat, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meghozta döntését „A szociális földprogramok működtetésének támogatására” kiírt pályázati kategóriában.
A beérkezett 247 darab érvényes pályázatból a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 168 darab pályázatot részesített támogatásban, összesen 300 000 000 Ft értékben.
A támogatási döntésről a Wekerle Sándor Alapkezelő értesítést küld minden pályázónak. A nyertes pályázóknak szóló értesítések tartalmazzák majd a szerződéskötés feltételeit és az ahhoz szükséges dokumentumok beküldési határidejét, módját.
Felhívjuk pályázóink figyelmét az alábbiakra:
Amennyiben az eredetileg kért támogatási összeghez viszonyítottan, a megítélt támogatási összeg alacsonyabb sávba került a pályázati felhívás 4. pontjában meghatározottakhoz képest, abban az esetben, a kiírásban meghatározott eredeti sávos összegek szerint kell a bevont minimum közfoglalkoztatotti létszámot meghatároznia.
A minimum közfoglalkoztatotti létszámnál azonban – a megítélt támogatási kategóriától függetlenül – magasabb lehet a programba bevont közfoglalkoztatottak száma.
Megítélt támogatási összeg Minimálisan bevonandó közfoglalkoztatotti létszám
400 000 - 1 000 000 Ft 2 fő
1 000 001 - 2 000 000 Ft 5 fő
2 000 001 - 3 000 000 Ft 9 fő
3 000 001 – 4 000 000 Ft 13 fő
Kérjük a nyertes pályázókat, hogy e közlemény megjelenését követően haladéktalanul keressék fel a területileg illetékes Munkaügyi Központot a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti közfoglalkoztatási szerződésének megkötése, illetve módosítása érdekében.
A nyertes pályázóknak programjuk megvalósításához eredményes munkát kívánunk!
A szociális földprogramok működtetésének támogatására (SZOC-FP-11) kiírt pályázat döntési listája a csatolt dokumentumban olvasható.