Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 2.
Változnak egyes közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozások
Az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezete több, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő szabályt módosít. Az előterjesztés csak tervezet, ezért jelen formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
A tervezet - tekintettel arra, hogy a kormányhivatalok esetében a vizsgáztató bizottságra vonatkozó hatályos összeférhetetlenségi szabályok nehézségeket okozhatnak a vizsgáztatás szervezésekor - pontosítja a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló kormányrendeletet.
A tervezet pontosítja továbbá a közigazgatási szakvizsgáról szóló rendeletet a vizsgabizottság összetétele tekintetében figyelemmel az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítésére. Összhangban az alapvizsgáról szóló rendeletben foglaltakkal ismételten bekerül a rendeletbe a vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály. Ezen kívül az előterjesztés átvezeti a szabályozásban az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvény miatt szükséges pontosításokat is, a törvény értelmében ugyanis nem kötelező a felkészítő tanfolyamon való részvétel. 2011. szeptember 1-jével hatályát veszti a közigazgatási versenyvizsgáról szóló kormányrendelet, mert megkezdődött a közigazgatási vizsgarendszer felülvizsgálata. Megváltozott tartalommal ismét bevezetik a közigazgatási alapvizsgát, ezért a vizsgarendszerből kikerül a versenyvizsga.
Az előterjesztés módosítja a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló kormányrendelet külszolgálati kihelyezés visszavonására vonatkozó szabályait, mert a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvény alapján a tartós külszolgálat bármikor, 60 napos hatállyal megszüntethető.
A köztisztviselők cafetériájának szabályairól szóló kormányrendelet módosítása technikai jellegű: egyrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvény változása, másrészt egyes gyakorlati kérdések rendezése indokolja a módosítást.
A tervezett módosítás következtében a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzaival kiegészül a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) központi moduljában a személyügyi adminisztrációs modul.
Pontosítja a tervezet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról szóló kormányrendeletet is, amelynek alapján a mentor feladatát nem munkaköri feladatként is elláthatja.
Több okból is módosul a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet a tervezet mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.
Az észrevételeket 2011. június 6-ig várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 2.
Gazdaságosabbá válik a közigazgatási üdültetési rendszer
A központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételi rendjéről és hasznosítási szabályairól szóló KIM rendelet tervezete újraszabályozza a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerét. A tervezett szabályozás növeli az üdülők kihasználtságát és az üzemeltetés hatékonyságát azzal, hogy kibővíti az igénybevételre jogosultak körét illetve előírja az üdültetési infrastruktúra nemcsak üdülési célokra, hanem rendezvényekre történő igénybe vételét is. Felhívjuk a figyelmet, hogy az erről szóló előterjesztés tervezet, ezért ez még jelen formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.
Az előterjesztés az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján rendezi a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételének rendjét, az üdülők hasznosításának, valamint az alkalmazandó üdülési díjak megállapításának szabályait.
A javaslat a kedvezményes üdültetés lehetőségét a minisztériumokban foglalkoztatottakon túl kiterjeszti a minisztériumok irányítása alá tartozó háttérintézmények és gazdasági társaságok által foglalkoztatott személyekre is. Ezzel jelentős mértékben nő a kedvezményes üdülésre jogosultak köre és ezzel növekszik az üdülők kihasználtsága.
A tervezet - az üdülők hatékonyabb kihasználása mellett - a takarékosabb gazdálkodásra ösztönözve a minisztériumoknak, valamint az általuk irányított háttérintézményeknek és gazdasági társaságoknak előírja, hogy nemcsak az üdültetési tevékenységhez, hanem bizonyos rendezvényekhez (pl. pihenési, sportolási, oktatási célú események, konferenciák) is az integrált üdültetésbe tartozó üdülőingatlanokat és az üzemeltetőjük által nyújtott szolgáltatásokat kötelesek igénybe venni.
Az észrevételeket 2011. június 6-ig a kalman.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 30.
Egységessé válnak a köztársasági elnökre és hivatalára vonatkozó szabályok
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete rögzíti a köztársasági elnök jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat. A tervezet egységes, átlátható, az intézmény jellegéhez igazodó szabályozást tartalmaz és rendez olyan kérdéseket is, amelyek a köztársasági elnök hivatali működésével állnak összefüggésben. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért ez jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását megállapító sarkalatos törvény az alkotmánnyal együtt, azaz 2012. január 1-jén lép életbe. A törvény tervezete az alaptörvény végrehajtására szolgál, és két fő kérdéskört szabályoz. Egyrészt tartalmazza azokat a köztársasági elnök jogállására vonatkozó részletszabályokat, amelyek technikai jellegük miatt nem kerültek be az Alaptörvénybe. Másrészt meghatározza a köztársasági elnök javadalmazására vonatkozó szabályokat, melyek a köztársasági elnöknek és a volt köztársasági elnököknek a tisztséghez méltó és közéleti szerepvállalásukat biztosító tiszteletdíjat és juttatásokat biztosítanak. A törvénytervezet tartalmazza továbbá a köztársasági elnök munkaszervezetére, a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A törvénytervezet nem változtat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnökök javadalmazásának szabályain, de a köztársasági elnök jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg.
Az alkotmány alapján a köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörében alakítja ki a hivatala szervezetét. Ezért a törvénytervezet csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg a hivatal szervezetére, a többi kérdésről a köztársasági elnök dönt. Az előterjesztés lehetőséget ad arra, hogy a köztársasági elnök elnöki főtanácsadókat, elnöki tanácsadókat nevezzen ki, mely kinevezés az elnök megbízatási idejére szól.
A köztársasági elnökök megbízatásuk megszűnését követően is a közélet fontos résztvevői maradnak, ezért törvénytervezet részletesen rendelkezik a volt köztársasági elnöknek méltó életfeltételekről, valamint a közéleti részvételt is lehetővé tevő juttatásokról.
Az észrevételeket 2011. június 2. 12:00 óráig a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu és a kozjogi-hat@kim.gov.hu e-mail címekre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 25.
Egyértelműbbé, egységessé válnak a népszavazás kezdeményezéséről szóló szabályok.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat tervezetét, amely egységes szerkezetbe foglalja az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat, valamint kiszámíthatóan és egyértelműen szabályozza a népszavazási intézményrendszert. Az új jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, azaz 2012. január 1-jén léphet hatályba. Az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályainak egységesítésével átlátható és egyszerű keretek között gyakorolhatják a választópolgárok alkotmányos jogaikat. Az új szabályokkal a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése, és a jogorvoslat erősítése is a cél, a jogorvoslati határidők meghosszabbítása révén. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az erről szóló, most társadalmi vitára bocsátott kapcsolódó törvénytervezet jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának, észrevételeiket május 30-ig várjuk.
A javaslat alapvetően a hatályos jogszabályi rendelkezéseket (1998. évi III. törvény, 1990. évi LXV. törvény, 1997. évi C. törvény) foglalja egységes szerkezetbe.
Az új rendelkezések eljárási szabálypontosítások, továbbá az Alaptörvényből, az európai uniós jogszabályokból, és az alkotmányos mulasztások orvoslásából következnek.
Az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására (az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet), a javaslat tartalmazza a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A javaslat a fentieken kívül az Alkotmánybíróság által 2005-ben, és 2006-ban megállapított alkotmányos mulasztásokat is orvosolja.
Fontos változás, hogy a tervezet a helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki.
Az új jogszabály erős garanciákat tartalmaz a komolytalan, párhuzamos népszavazási kezdeményezések kiszűrésére.
A javaslat elkülöníti a kezdeményezést szervező polgárokat a kezdeményezést aláíróktól. A választópolgári kezdeményezés szervezője csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb társadalmi szervezet lehet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan kérdésben lehet népszavazási kezdeményezés szervezője, amely az alapszabályában rögzített tevékenységi körébe tartozik.
Az észrevételeket 2011. május 30-ig a valasztasi.fo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. május 23.
Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az elektronikus fizetés
Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet tervezete lényegesen rövidebb és kényelmesebb ügyintézést biztosít az ügyfelek számára. Az elektronizációnak köszönhetően gyorsabbá és hatékonyabbá válik a közigazgatás, csökken a papírfogyasztás, az utazások száma és így az ezzel együtt járó környezetkárosítás is. Az előterjesztés egyelőre csak tervezet, a kormány még nem tárgyalta meg, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezet az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezésének megfelelően a jelenleg megvalósítás alatt álló EFER kiemelt EU-s projekthez igazított szabályokat tartalmazza. Az EFER lehetővé teszi, hogy az ügyfelek fizetési kötelezettségeiket (pl. egyes adófajták, illetékek, szolgáltatási díjak) a közigazgatási hatóságoknak a rajta elérhető fizetési megoldással teljesíthessék. Az ügyfelek így a már napi gyakorlatban alkalmazott elektronikus fizetési lehetőségeket (internetbank, mobilbank, bankkártyás fizetés) használhatják az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségeik teljesítésére. Az elektronikus fizetés az ügyfeleknek kényelmesebb és jelentős időmegtakarítással jár.
A gyorsabb szolgáltatásokon keresztül a vállalkozások pénzügyi terhei is csökkenek. Emellett az elektronikus fizetés néhány pénzügyi terhet (pl. postaköltség, utazási költség) ténylegesen ki is válthat, így ezzel az ország versenyképessége is növekszik.
Az EFER lehetővé teszi azt is, hogy az egy ügyhöz tartozó, de különböző jogosultaknak történő befizetések egy fizetési tranzakcióval valósuljanak meg, így csökkenthető a tranzakciók száma és költsége. Az összevonhatóságról több, különböző jogcímen fizetendő tétel (pl. személyi jövedelemadó, vagyonszerzési illeték) esetén az ágazati jogszabályok rendelkeznek.
Az állami intézmények gyorsan és egyszerűen beépíthetik működésükbe az elektronikus fizetési szolgáltatást. Az ágazati jogszabályok módosításával egyre több közigazgatási hatóságnál válik lehetővé az EFER igénybevételével való elektronikus fizetés. Az EFER továbbfejleszthető és gyorsan beépíthetők a rendszerbe a piaci fejlődés eredményei és az új fizetési megoldások.
A rendelettervezet rögzíti, hogy a központi rendszer működtetője a jövőben az EFER kivételével a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az EFER működtetője a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó szervezetek. Az EFER üzemeltetője is elválna a központi rendszer üzemeltetőjének személyétől, tehát a Magyar Államkincstár látná el az EFER üzemeltetési feladatait. Az előterjesztés szerint a kormányrendelet hatályba lépése az EFER üzembe helyezéséhez igazodik.
Az észrevételeket 2011. május 25-ig a boglarka.csakany@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.