Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 12.
Hatékonyabb és gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás (sarkalatos törvényjavaslatok az igazságügyi reformról)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok tárgyában készült előterjesztést: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és amennyiben a Kormány is elfogadja azokat, az Országgyűléshez benyújtásra kerülnek. A minisztérium határozott álláspontja, hogy a törvények erejét érvényre juttató bírósági szervezet megerősítése a jogállam alapja. A cél, hogy hatékony és a problémákra a lehető leggyorsabban reagálni képes bírósági szervezetrendszer jöjjön létre, amely alapját képezheti a gyorsabb bírósági eljárásoknak. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az 1997. évi bírósági igazgatási struktúra-váltás óta számos olyan probléma merült fel, amelyeknek a megoldása jogalkotást kívánt. Az állampolgárok úgy látják, hogy nem kellőképpen hatékony az igazságszolgáltatás, elhúzódnak a perek, súlyos anyagi gondokkal küzdenek a bíróságok, továbbá a bíráskodás egységessége is kívánni valót hagy maga után. Egyértelmű társadalmi elvárás, hogy olyan bírósági igazgatási és szervezetrendszer kerüljön kialakításra, amely megteremti az alapját az időszerűbb ítélkezésnek, ezzel az állampolgárok érdekeit szolgálják.
A törvényjavaslatok Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényének szellemében készültek és az előkészítés során a KIM felhasználta az 1997-ben létrehozott bírósági szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A bírói szervezet az új Alaptörvénnyel új feladatokat is kapott, a jövőben az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról is a bíróságoknak kell döntenie.
A törvényjavaslatok és az Alaptörvény szerint a bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: megmarad a helyi szint járásbíróságnak nevezve, a megyei bírósági szint törvényszéknek nevezve, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ezeken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lesz felelős, a bíróságok központi igazgatásáért pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit szintén a bírák közül az Országgyűlés választ 9 évre. Az igazgatás ellenőrzésére pedig egy bírói testület lesz hivatott. Ezáltal a szakmai vezetés a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökére fog tartozni. A bírák jogállásával kapcsolatban kiemelendő az, hogy az Alaptörvény szerint bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte; a bíró szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Nagyobb szerepet kap a jövőben a bírói munkában a mobilitás: olyan szakemberek is dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel.
Az igazságügy újjászervezésében egybehangzó vélemény volt minden érintett szakmai szervezet részéről, hogy bíróságok központi igazgatását meg kell újítani, és a bírósági szervezetrendszert hatékonyabbá kell tenni. A bíróságok irányítására hivatott szerveket alkalmassá kell tenni a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és e döntések következetes végrehajtására. Csak egy ilyen típusú, hatékony vezetéssel érhető el, hogy a bíróságok működése érdemben javuljon és a nagy ügyforgalmú központi régió bíróságainál is már rövid távon érzékelhető, pozitív változásokat tapasztalhassanak a jogkeresők a jövőben.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 11.
Hatékonyabb és átláthatóbb a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés az iparjogvédelmi eljárások harmonizálása mellett a szerzői jog területén egy hatékony, átlátható közös jogkezelési rendszert teremt meg. A tervezet elősegíti az innovatívabb környezet kialakulását, új üzleti modellek létrehozásához járul hozzá és támogatja a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdítását. A változtatások segítik a modern és ügyfélbarát közigazgatást és a jó állam létrejöttét azzal, hogy koherensebb jogszabályokat és az ügyfelek számára egyszerűbb és előnyösebb eljárásokat hoznak létre ezen a területen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés egyik része a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosítására, másik része az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására tesz javaslatot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése. Az előterjesztés úgy tesz javaslatot a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására, hogy szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét.
A szerzői jogról szóló törvény tervezett módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. A tervezet korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A módosítás megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe. A törvénytervezet meghatározott dokumentumoknak a közös jogkezelő szervezet saját honlapján történő közzétételét írja elő, hogy biztosítsa a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett – bárki számára elérhető, közhiteles – nyilvántartását.
Az előterjesztés elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, módosítja a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az európai szabadalmak hatályosítása elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven is, és lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.
A tervezet összhangban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.
Az előterjesztés emellett a kutatást végző szervezetek tevékenységének K+F szempontú minősítését ellátó szervezetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát javasolja.
Az előterjesztés ezen kívül több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását és a törvénytervezetben foglalt módosítások által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is tartalmazza.
Az észrevételeket a norbert.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 12. 08.00 óráig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
Felgyorsulnak és egyszerűsödnek a végrehajtási eljárások
Az elmúlt években a gazdasági-pénzügyi válság, valamint a lakosság és a vállalkozások körében felhalmozódott adósságállomány miatt jelentősen megnőtt a bírósági végrehajtási ügyek száma. Ezért nagyon fontos az a kormány által a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott cél, hogy az eljárások gyorsabbak és eredményesebbek legyenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezete módosítja a bírósági végrehajtási eljárási határidőkre, az eljárási folyamatra, a végrehajtási értékesítésekre és végrehajtási költségekre vonatkozó törvényi szabályokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés módosulhat, ezért az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A végrehajtási eljárások gyorsításából, hatékonyságának növeléséből eredő megtakarítással a vállalkozások és más hitelezők gyorsabban és biztosabban juthatnak az adóssal szemben fennálló követelésükhöz. Az adósok számára elsősorban az eljárások ésszerűsítése, költséghatékonyabbá tétele jelent könnyebbséget valamint összességében kisebb vagyonvesztést szenvednek el a behajtási hatékonyság növelésével és a magasabb árverési vételárak elérésével.
A tervezet elfogadásával számos tekintetben csökkennek a bíróságok végrehajtással kapcsolatos feladatai, többek között az alaptalan végrehajtási kifogások előterjesztésének megelőzésére szolgáló szabályozás lép életbe, megszűnik a végrehajtási kifogás harmadfokú elbírálása, az átutalási végzések jelentős része fellebbezés nélkül végrehajthatóvá válik és a gyermekátadási ügyekben nem lesz szükséges külön bírósági döntés a végrehajtás módjáról. Az így kieső munkafolyamatok mind lehetővé teszik, hogy a bíróságok a felszabaduló erőforrásaikat az egyéb bírósági feladatok végzésére fordíthassák.
A tervezett változtatások közül kiemelendő az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése. A javaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikus árverésre kerül sor. A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet rögzít bizonyos, az árverésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartások megelőzésére szolgáló rendelkezéseket és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat.
Az észrevételeket a MIKFO@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 10. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet
A Széll Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. A törvénymódosításokról szóló előterjesztést a Kormány 2011. II. félévi munkaterve tartalmazza.
A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.
Az utóbbi időben tapasztalt „cégtemető”-k felderítésére, megszüntetésére és a cégvagyont eltüntető cégtulajdonosok és cégvezetők szankcionálására a jelen törvénytervezet arányos, de szigorú szankciókat mond ki, a Cégtörvény, a Társasági törvény és a Csődtörvény kiegészítésével. A kiüresített, nem működő, vagyontalan cégek piacról történő kivezetését minél gyorsabban el kell végezni, ezért a cégeljárási törvény végelszámolásra vonatkozó fejezete egy új eljárástípussal, az ún. kényszer-törlési eljárással egészül ki, és a Csődtörvény egyszerűsített felszámolásra vonatkozó szabályai módosulnak. Biztosítani kell, hogy azok a vezető tisztségviselők, illetve cégtulajdonosok, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárultak a hitelezők megkárosításához, felelősségre vonhatók legyenek. A jelen jogszabály-módosítás a bíróság bírságolási jogkörét erősíti, továbbá bővíti a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cégtulajdonosok elleni jogi fellépés lehetőségeit.
A fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás) gyorsítása, a bíróság és a hatóság által alkalmazott szankciók szigorítása várhatóan növeli a tartozások megtérülését, így a közterhek beszedésének aránya is javítható, és a hitelezők is nagyobb arányban jutnak a követelésükhöz.
A tervezethez kapcsolódó észrevételeket 2011. október 10-ig a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 6.
Egyszerűsödik a hatósági eljárás és szolgáltatás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel bevezetendő szabályok növelik a hatósági eljárások hatékonyságát, csökkentik az adminisztratív terheket, ezáltal ésszerűsítik a hatósági ügyintézést. A törvénymódosításról szóló előterjesztés tervezet, az jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A Kormány programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, valamint javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához.
A Kormány – összhangban a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programmal – több, a közigazgatási bürokráciát csökkentő lépés után hamarosan újabb döntést hozhat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. január 1-jén hatályba lépett módosításain túl szükség van a törvény átfogó tartalmi reformjára is, mivel szükségessé vált bizonyos eljárási kérdések és jogintézmények koncepcionális felülvizsgálata. A tárca a törvénymódosítás tervezetét a felülvizsgálat elvi alapjául szolgáló szabályozási koncepció széleskörű egyeztetését követően, arra alapozva állította össze.
Az előterjesztő többek között újragondolja és rendszerbe ágyazza a hatósági ellenőrzésre, a végrehajtási eljárásra és az eljárási költségre vonatkozó szabályokat, valamint megteremti az anyagi jogi bírságolási rendszer általános eljárási keretszabályait a hatékony, kiszámítható hatósági működés érdekében. A tervezet továbbá részletesen foglalkozik az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal is.
A módosítási javaslat emellett a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel több pontosító, egyértelműsítő, a hatósági eljárást gyorsító rendelkezést tartalmaz például a belföldi jogsegély, a jegyzőkönyv-készítés és a kizárás szabályaira vonatkozóan.
Az észrevételeket a ket@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 10-ig.