Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 30.
Javaslat a kormányzati stratégiai irányítási rendszer létrehozására
Átfogó kormányzati stratégiai irányítási rendszer készül, amelynek keretében az Új Széchényi Tervvel, a Széll Kálmán Tervvel, a Magyar Munkatervvel, a Magyary Programmal és más szakpolitikai programokkal megalapozott 2020-ig szóló középtávú nemzeti stratégiák kidolgozása megvalósulhat. A stratégiai tervezési a központi közigazgatás tervezési- végrehajtási-ellenőrzési mechanizmusát hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi. Az erről szóló kormányrendelet-tervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés célja – a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban előírt intézkedés teljesítésével – egy új kormányzati stratégiai irányítási rendszer bevezetése, amely a stratégiák és programok kidolgozásán túl nagy hangsúlyt fektet az elfogadott dokumentumokban foglaltak összehangolására, végrehajtására és ezek nyomon követésére. A kormányzati stratégiai irányítás megújítása képes lesz megerősíteni a központi közigazgatás előretekintő képességét, a célvezérelt működés révén növeli az állam teljesítményét, valamint javítja a beavatkozások eredményességét.
A kormányzati stratégiai irányítási rendszer egységes szempontokat, elveket, fogalmakat határoz meg egy-egy stratégiai dokumentum típus kidolgozására, nyomon követésére, értékelésére és felülvizsgálatára. Ennek keretében a közigazgatási stratégiai (szakpolitikai és intézményi) tervezés során használható tervdokumentumok formai és tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk, beszámolás-értékelés és közzétételük részletes szabályait határozza meg.
A stratégiai irányítás növeli a cselekvőképességet azzal, hogy biztosítja a szűkös nemzeti költségvetési és uniós támogatások tudatos felhasználását, lehetővé teszi a szervezeti és személyi elszámoltathatóságot a végrehajtás egyértelmű megtervezésével és nyomon követésével.
A közigazgatási szakpolitikai és intézményi stratégiai tervezési eljárás szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet a stratégiai tervdokumentumok kidolgozásának, előterjesztésének, egyeztetésének, valamint a stratégia végrehajtásának, nyomon követésének, értékelésének és felülvizsgálatának keretrendszerét adja meg. Ennek alapján 2012. január 1-je után a tervezett stratégiákat ezen kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kell kidolgozni.
A tervezet definiálja azokat az alapelveket és a stratégiai dokumentumokra vonatkozó általános szabályokat, amelyeket az egyes dokumentumok elkészítése során figyelembe kell venni, így megteremtve egy egységes szempontrendszert, amely mind a stratégiai tervezést, végrehajtást, mind a monitoringozást hatékonyabbá teszi.
Alapelv, hogy a stratégiai dokumentumok végrehajthatóak legyenek, hogy a pénzügyi ráfordításoknak arányban álljanak az elérni kívánt eredményekkel, a stratégiai dokumentumban szereplő adatoknak, információknak megfelelőnek, relevánsnak és megbízhatónak kell lennie. Alapelvként kerül rögzítésre, hogy csak olyan kötelező stratégiai tervdokumentum terjeszthető elfogadásra, amely bemutatja a dokumentumban foglaltak megvalósításának finanszírozási tervét is. Ezeken felül törekedni kell a fenntartható eredmények elérésére és az együttműködésre.
A tervezet egységesen határozza meg a különböző elnevezésű stratégia tervdokumentumokat, annak alapján, hogy azok milyen időtávra szólnak, milyen célok mentén vezéreltek, továbbá egységesen határozza meg azok előkészítésére, nyomon követésére, értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.
A tervezet meghatározza az egyes stratégiai tervdokumentum típusok közötti hierarchiát is, amelynek értelmében az alacsonyabb szintű dokumentumok a magasabb szintű dokumentumokkal és egymással nem lehetnek ellentétesek. A tervezet ennek értelmében nemzeti középtávú stratégiáról, miniszteri programról, szakpolitikai stratégiáról, szakpolitikai programról, intézményi stratégiáról, minisztériumi munkatervről és intézményi munkatervről rendelkezik.
Az észrevételeket 2011. december 10-ig várjuk a zsolt.karasz@kim.gov.hu email címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 25.
A 2011. január 1. napjával megváltozott hagyatéki leltár nyomtatványának kitöltésével kapcsolatos – közel egy év során szerzett – tapasztalatok alapján a KIM az érintettekkel történt szakmai egyeztetéseket követően kisebb formai, illetve technikai módosításokat eszközölt a nyomtatványon. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti érdemi adattartalmi változás nem történt, az egységes alkalmazás miatt azonban kérjük, hogy 7 nap múlva már az új nyomtatványt használják.
Az új hagyatéki leltár formanyomtatvány kitöltését segítendő, és a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó adatok nyilvántartásának támogatására a KIM egy Interneten elérhető alkalmazást is kialakított az önkormányzati felhasználók számára. Ennek használata nem kötelező, de számos hasznos információval, illetve segítséggel szolgálhat.
Az alkalmazás nem igényel telepítést, a regisztrációt követően kipróbálható, és használatba vehető.
A program használatának részletei az alább letölthető dokumentumokban található.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 23.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hirdetményi úton közli az ügyfelekkel, hogy a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete kérelme alapján indult, a közös jogkezelő szervezet nyilvántartási adatainak módosítása iránt indított eljárást az SzTNH 2011. november 23. napján kelt, SZJF-30/19-1/2011. számú végzésével – az SZTNH előtt folyamatban lévő, SZJF-30/12/2011. iktatószámú felügyeleti eljárás jogerős lezárásáig – felfüggesztette.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 9.
Szélesebb jogköröket biztosít a hazai nemzetiségeknek az új törvény
Célegyenesbe került a magyarországi kisebbségek helyzetének szabályozása és egy átláthatóbb szabályozás megteremtése a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetének megalkotásával. Az erről szóló előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, kibővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat és részletesen szabályozza a médiajogokat. Az új tervezet részletesebb és az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és gazdálkodására vonatkozóan. A jogorvoslati garanciák megjelenésével törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának. A kormány várhatóan a novemberben tárgyalhatja a törvénytervezetet.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium széleskörű társadalmi párbeszéd és egyeztetés után valamint Magyarország új Alaptörvényében rögzítetteknek megfelelően készítette elő a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetét. Elfogadása után a törvény az Alaptörvénnyel egyidőben, 2012. január 1-jével léphet hatályba.
A széleskörű társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában indult, ezzel párhuzamosan folyamatos egyeztetés zajlott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Idén tavasszal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közreműködésével szakértői munkacsoport jött létre, nyáron pedig a minisztérium Stratégiai Partnerségi Megállapodást kötött a mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal.
A törvénytervezet értelmében egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabály tervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá vának az anyanyelvi névhasználat szabályai is. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlása során. A tervezet meghatározza, hogy közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a média jogok részletes szabályozása.
Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét (helyi autonómia) és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát (arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása). Magában foglalja a nemzetiségi választás anyagi jogi szabályait is úgy, hogy az eljárásjogi szabályok változatlanul a választási eljárásról szóló törvényben maradnak. A nemzetiségi képviselők választása a jogszabálytervezet szerint a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik, minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, de a megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzat választás feltételhez kötött lesz. A tervezet rögzíti, hogy a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiség valós közösségi hátérrel rendelkezik, és ezt legalább 30 fős névjegyzékkel tudja igazolni. Új elemként jelenik meg a tervezetben a nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi választói névjegyzék.
Az előterjesztés rögzíti, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem zökkenőmentes együttműködését pontosabban, részletesebben szabályozza és megteremti a szükséges jogorvoslati garanciákat is.
A jogszabály egyik kiemelt célja a fiktív nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért számos visszaéléseket csökkentő elemet vezet be. Ilyenek például az ajánlás gyűjtésének bevezetése, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása, a kultúra, nyelv, hagyományok ismeretének feltételként történő előírása és emellett kizáró ok lesz további kisebbség képviselete. Ezek következtében erősebb legitimitással, tényleges közösségi háttérrel bíró nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak.
Az észrevételeket 2011. november 14-én 12.00 óráig várjuk az antal.paulik@kim.gov.hu és a erika.asboth.molnarne@kim.gov.hu e-mail címekre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 7.
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a KIM a Magyar Bírói Egyesülettel
Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és dr. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke 2011. augusztus 26-án.
A stratégiai partnerség annak érdekében jött létre, hogy a KIM a kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó szervezetet is bevonja a jogszabályok előkészítésébe. A Magyar Bírói Egyesület széles társadalmi rétegek érdekeit jeleníti meg. A megállapodás aláírását követően a stratégiai partnerré vált Magyar Bírói Egyesület jogosult jogszabály-tervezetek készülése és az egyeztetések során az észrevételeit és javaslatait megfogalmazni.
A megállapodás része az is, hogy a Magyar Bírói Egyesület kapcsolatot tart további, nem stratégiai partner szervezetekkel és összegyűjti észrevételeiket, véleményüket, majd ezt a KIM-nek továbbítja. Ennek okán a partnerség első állomásaként a Magyar Bírói Egyesület elküldi beszámoló levelét Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárnak. A levélben az egyesület a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos konferenciasorozatának következtetéseit elemzi, tagjai elhangzott véleményét, ajánlásait továbbítja a bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban.