Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. augusztus 2.
A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról
A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga fő célja, hogy az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők, ügykezelők a munkájuk ellátásához szükséges általános közigazgatási alapismereteket megszerezzék, és olyan ismeretekkel gazdagodjanak, melyek szükségesek a közigazgatási munka mindennapi ellátásához és a közigazgatási „alapműveltség” megszerzéséhez.
A tervezet teljes mértékben felülvizsgálja és újraszabályozza a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó szabályokat, valamint módosítja az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó szabályokat. Ennek érdekében a hatályos, a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet helyett új Korm. rendelet kerül kiadásra.
Az észrevételeket az eva.magyar@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. augusztus 05. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 29.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 29 ajánlásáról szóló előterjesztés
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Tanácsa Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat Munkacsoportja 2011. május 11-i ülésén a szokásos négyévenkénti tagállami felülvizsgálat keretében Magyarország vonatkozásában 29 ajánlást fogalmazott meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette a szükséges jogszabálytervezetet az ajánlásokról való döntésről. A tervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 2006. március 15-én 60/251 számú határozatával fogadta el az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét, melynek során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol, milyen intézkedéseket tett az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, és miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit.
Magyarország felülvizsgálatára az Emberi Jogi Tanács UPR Munkacsoportjának 11. ülésszakán, Genfben, 2011. május 11-én került sor. A meghallgatás során a tagállamok ajánlásokat fogalmaztak meg Magyarország számára, melyek álláspontjuk szerint az ország emberi jogi kötelezettségei teljesítését javítanák.
A tagállamok ajánlásaiból 113 Magyarország elfogadott, 6 ajánlást elutasított és 29 ajánlásról úgy nyilatkozott, hogy azok elfogadásáról vagy visszautasításáról 2011. szeptember 23-án az Emberi Jogi Tanács következő ülésszakán fog számot adni. Az elfogadott ajánlások teljesítéséről Magyarország soron következő vizsgálata keretében kell majd az ENSZ tagállamokat tájékoztatni.
A 29 ajánlásból a Minisztérium teljes mértékben elfogadhatónak tartja a következő ajánlásokat:
- elfogadás alatt álló nemzetközi emberi jogi szerződések fokozatos megerősítése;
- a Büntető Törvénykönyv módosítása annak érdekében, hogy az a kínzás CAT 1. cikkében lefektetett meghatározásának minden elemét magában foglalja;
- a nők elleni diszkrimináció olyan meghatározásának átültetése a nemzeti jogszabályokba, amely összhangban áll a nők elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló Egyezménnyel;
- a nők előmenetelét célzó nemzeti mechanizmus státuszának emelése, mandátumának megerősítése, és a szükséges humán és pénzügyi erőforrások biztosítása annak érdekében, hogy e mechanizmus kellő felhatalmazással és döntési jogkörrel rendelkezzen a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó kormányzati munka hatékony koordinálásához;
- rendszeresen figyelje a médiaszabályozó testületek működését és az alkalmazott, kiszabott büntetéseket annak biztosítása érdekében, hogy e területek külső befolyástól mentesek maradjanak;
- országos rendszer létesítése és működtetése a rasszista incidensek és a gyűlölet-bűncselekmények nyomon követéséről és nyilvántartásáról.
Az ajánlások közül részben elfogadhatóak a következő ajánlások:
-teljes mértékben hajtsa végre a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló Egyezményt és az Egyezmény végrehajtásának nyomon követésével megbízott Szlovén–Magyar Vegyes Bizottság ajánlásainak teljes mértékű: Magyarország az Egyezményt betartja és a jövőben is mindent megtesz a kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlásainak a minél optimálisabb teljesítéséért, azonban azok teljes mértékű megvalósítása a mindenkori költségvetés függvénye marad.
- a Hivatalos Fejlesztési Támogatás (ODA) arányának a nemzetközileg vállalt szintre, a GDP 0.7%-ra (Banglades 4) emelése: Magyarország törekszik az ODA növelésére, azonban ennek vállalt értéke nem a GDP 0.7 % hanem 0.33%-a, ugyanis az Európai Unió új tagállamai e tekintetben könnyítést kaptak.
-az ENSZ fontos emberi jogi dokumentumainak megerősítése, különösen a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló Nemzetközi Egyezményt: Az OP-CAT (A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni Egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv) vonatkozásában már több hasonló megfogalmazású ajánlást elfogadott Magyarország. Ugyanígy elfogadásra kerültek a CED (személyek kikényszerített eltűnéséről szóló egyezmény) vonatkozásában megfogalmazott ajánlások. Nem elfogadható azonban a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezmény megerősítésére vonatkozó ajánlás, mert az egyezményben szabályozott egyes kérdések az Európai Unió kompetenciájába tartoznak, így annak egyetlen európai uniós tagállam sem részese.
Az észrevételeket a Lipot.Holtzl@kim.gov.hu és a Zoltan.Tallodi@kim.gov.hu e-mail címekre várjuk 2011. augusztus 2. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 29.
A vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről
Az Európai Unió Bizottsága 2010 folyamán a vertikális csoportmentesítés területén új uniós rendeleteket fogadott el, amelyek már hatályba is léptek. Az új rendeletek az általános csoportmentesítés, a gépjármű ágazat, a biztosítási ágazat, a szakosítási megállapodások, valamint a kutatásfejlesztés területét érintik. A bizottsági rendeletek közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok, azonban szükséges az érintett tárgykörökben belső jogi jogszabályokat is alkotni, ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette a szükséges jogszabálytervezeteket. A tervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
A vertikális megállapodásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet, továbbá a biztosítási ágazatra, a kutatásfejlesztési megállapodásokra és a szakosítási megállapodásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletek esetében a jelenleg hatályos jogszabályt teljes körűen új szabályozás váltja fel, amely tartalmában megegyezik a bizottsági rendeletekkel megállapított új uniós joggal.
A gépjármű ágazat esetében jelentősebb változás történt, ugyanis a 461/2010/EU rendelet az ágazaton belül elkülöníti az új gépjárművek értékesítésére kötött megállapodásokat a gépjármű utópiachoz kapcsolódó megállapodásoktól. Új csoportmentességi szabályok csak a gépjármű utópiac vonatkozásában kerültek meghatározásra, míg az új gépjárművek értékesítésére vonatkozó megállapodások tekintetében 2013. május 31-ig a jelenleg hatályos 1400/2002/EK rendeletben meghatározott mentesülési feltételek alkalmazandóak, 2013. június 1-jétől azonban az ilyen megállapodások már az általános csoportmentességi rendelet feltételei szerint fognak mentesülni. A választott jogalkotási megoldás értelmében a jelenleg hatályban levő kormányrendelet tárgyi hatálya az új gépjárművek értékesítésével kapcsolatos megállapodásokra szűkül le, és 2013. június 1-jén egészében hatályát veszti, ugyanakkor a gépjármű utópiachoz kapcsolódó megállapodások a tervezet szerinti új rendelet alapján mentesülnek.
Az észrevételeket a cgkfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. augusztus 11. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 27.
A "Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről" című adatgyűjtés 2011. I. félévi táblái
A "Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről" című adatgyűjtés 2011. I. félévi táblái alapján készült szöveges elemzés
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 22.
Új szabályok a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában
Az Országgyűlés július 11-én fogadta el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolási eljárásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt (Kcstm.) és sürgős kihirdetését kérte. Mivel a törvénymódosítás a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezért szükséges a végrehajtási rendeletek kiadása is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése három kormányrendelet tervezetét és egy KIM rendelet tervezetét tartalmazza, amelyeket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (Cstv.) felhatalmazása alapján készített el. Az előterjesztés egy tervezet, melynek szövege a közigazgatási egyeztetés során módosulhat, így az jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A Kcstm. új IV. fejezettel egészíti ki a Cstv.-t, sajátos szabályokat alkotva az egyes fizetésképtelenségi bírósági nemperes eljárásokra. A törvény kimondja, hogy ezekben az esetekben nem a felszámolói névjegyzékben nyilvántartásba vett felszámoló társaságok járnak el, hanem (amennyiben a kormány dönt arról, hogy valamely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozást a Cstv. szempontjából ún. kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek nyilvánít) egy állami tulajdonú állami felszámoló cég. A törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben meghatározza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek körét, kijelölje az ezekben az esetekben a bírósági eljárásokban fizetésképtelenségi szakértőként eljáró állami felszámolót.
A kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában közreműködő állami felszámoló kijelöléséről szóló rendelettervezetében a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki állami felszámolóként.
Meghatározza a törvény továbbá azoknak a – kormányrendelet kiadását célzó – külön kormány-előterjesztéseknek a kötelező elemeit is, amely rendeletek egyes fizetésképtelenségi vállalkozásokat ilyen sajátos eljárási rend alkalmazása alá vonnak. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítás eljárási szabályairól szóló kormányrendelet tervezete részletesen meghatározza ezeket a kötelező elemeket.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában közreműködő állami felszámoló nyilvántartásba vételével és közigazgatási hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási szabályokról szóló kormányrendelet-tervezet rögzíti a nyilvántartásban vétel és a közigazgatási hatósági ellenőrzés menetét.
A Cstv. módosításához kapcsolódik egy miniszteri rendelet módosításának tervezete is. A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének 40. cikkében előírt értesítés formai és tartalmi kellékeiről szóló 38/2009. (VIII.31.) IRM rendelet módosításáról szóló KIM rendelet tervezete kiegészíti a rendelet mellékleteit egy arra vonatkozó figyelemfelhívással, hogy külön jogszabályban (kormányrendeletben) ún. nemzetgazdaságilag kiemeltként minősített vállalkozásokra a Cstv. IV. fejezete sajátos szabályokat tartalmaz.
A rendelet-tervezetekhez kapcsolódó észrevételeket 2011. július 22-éig, a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.