Ez a kormany.hu archívuma. A friss tartalmak itt találhatók.
Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
Az észrevételeket erre az e-mail címre várjuk 2011.10.17-ig: peter.fabian@ngm.gov.hu
A véleményezés végső határideje: 2011. október 20.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
A hazai épületállomány energiafogyasztásunk több mint 40 %-áért felelős, ennek kétharmadát fűtésre használjuk. Közös érdekünk, hogy a jól szigetelt épületek hatékony épületgépészeti berendezései lényegesen kevesebb energiát használjanak fel. Ezáltal kevesebb lehet az épületek üzemeltetésének költsége, és kevesebb energiát is kell megtermelni. Kevesebb lehet a levegőbe jutó káros anyag, tisztább, egészségesebb lehet a környezetünk. A jelenlegi rendeletmódosítás a 2010/31/EU irányelv bevezetésének első lépése.
Az Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről előírja, hogy az épületek energetikai követelményeit ötévente felül kell vizsgálni. Az öt éves felülvizsgálat megállapította, hogy a szomszédos országok követelményeihez viszonyítva a hazai előírások enyhék, ezért azok szigorítása szükséges.
Az Új Széchenyi Terv megállapítja, hogy az épületek energiafogyasztásának mérséklése nemzetstratégiai jelentőségű, ugyanis egyszerre csökkenti hazánk import energiaforrásoktól való függőségét, mérsékli a külkereskedelmi mérleghiányt, javítja a versenyképességet, mérsékli a családok és a közintézmények energiaszámláit, ezáltal tehermentesíti a költségvetést, munkahelyeket teremt, elősegíti a hazai építőipari kkv-szektor megerősítését és hozzájárul a klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez. Az Új Széchenyi Terv 2011–2020 közötti időszakra a következő szakpolitikai célértékeket tűzi ki:
• a beruházások átlagos energiamegtakarításának mértéke legyen legalább 60%-os;
• új építésű épületek esetében a támogatás célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, melynek célértéke 25 kWh/m2/év.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 prioritásként jeleníti meg a meglévő épületállomány – különös tekintettel a középületek – felújítását. Célul tűzi ki az épületállomány fűtési energiaigényének 30 százalékkal való csökkentését 2030-ra az Európai Uniós irányelvekkel összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével.
Az Európai Parlament és a Tanács felülvizsgálta és átdolgozta a 2002/91/EK irányelvet, és új irányelvet fogadott el az épületek energiahatékonyságáról. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról 2010. május 19-én jelent meg a Hivatalos Lapban, ezért jogharmonizációs indokai is vannak az előterjesztésnek.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 24.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Hatékonyabb és átláthatóbb a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés az iparjogvédelmi eljárások harmonizálása mellett a szerzői jog területén egy hatékony, átlátható közös jogkezelési rendszert teremt meg. A tervezet elősegíti az innovatívabb környezet kialakulását, új üzleti modellek létrehozásához járul hozzá és támogatja a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdítását. A változtatások segítik a modern és ügyfélbarát közigazgatást és a jó állam létrejöttét azzal, hogy koherensebb jogszabályokat és az ügyfelek számára egyszerűbb és előnyösebb eljárásokat hoznak létre ezen a területen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az előterjesztés egyik része a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosítására, másik része az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására tesz javaslatot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése. Az előterjesztés úgy tesz javaslatot a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására, hogy szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét.
A szerzői jogról szóló törvény tervezett módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. A tervezet korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A módosítás megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe. A törvénytervezet meghatározott dokumentumoknak a közös jogkezelő szervezet saját honlapján történő közzétételét írja elő, hogy biztosítsa a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett – bárki számára elérhető, közhiteles – nyilvántartását.
Az előterjesztés elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, módosítja a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az európai szabadalmak hatályosítása elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven is, és lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.
A tervezet összhangban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.
Az előterjesztés emellett a kutatást végző szervezetek tevékenységének K+F szempontú minősítését ellátó szervezetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát javasolja.
Az előterjesztés ezen kívül több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását és a törvénytervezetben foglalt módosítások által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is tartalmazza.
Az észrevételeket a norbert.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 12. 08.00 óráig.
Szakasz: közigazgatási egyeztetés
Véleményezési határidő: 2011. október 20.