Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2011. október 12.
Előterjesztés állapota: egyeztetés alatt
Véleményezési határidő: 2011. október 25.
Véleményezési e-mail-cím: koznevelesitorveny@nefmi.gov.hu
„Véleménynyilvánítás előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ön adatainak (e-mail-címe, neve, beküldött véleménye) kezeléséhez történő hozzájárulását – véleményének elküldésével egyidőben – megadottnak tekintjük, ezért a 301/2010. (XII..23.) Kormányrendelet alapján elkészített összefoglalóban feltüntethetjük nevét a véleményezők listáján. Tájékoztatjuk, hogy a 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.”
Belügyminisztérium, 2011. október 12.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 13.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testület(ek) kezdeményezhetik. Az előterjesztés a beérkezett kérelmek összesítése alapján készített - törvénytervezetbe foglalt - döntési javaslatot tartalmazza.
Az előterjesztésben foglalt javaslat elfogadása esetén hatékonyabban működő kistérségi társulások alakulhatnak ki. Érvényesülhet az önkormányzatok – törvény által meghatározott keretek közötti - szabad társulásának és a hatékony közfeladat-ellátásnak az elve, a Nemzeti Együttműködés Programjában meghatározott célok elérése érdekében.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 24.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. október 12.
A tervezet a polgárőrök tevékenységére, szervezeteire, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat állapítja meg annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenység, illetve az egyesülései joggal történő egyéb visszaélés. Az új szabályozás a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönzi a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerződések működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, továbbá megfelelő állami támogatási formákat határoz meg.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 18.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 12.
Hatékonyabb és gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás (sarkalatos törvényjavaslatok az igazságügyi reformról)
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette az igazságügyi reformot megalapozó sarkalatos törvényjavaslatok tárgyában készült előterjesztést: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és amennyiben a Kormány is elfogadja azokat, az Országgyűléshez benyújtásra kerülnek. A minisztérium határozott álláspontja, hogy a törvények erejét érvényre juttató bírósági szervezet megerősítése a jogállam alapja. A cél, hogy hatékony és a problémákra a lehető leggyorsabban reagálni képes bírósági szervezetrendszer jöjjön létre, amely alapját képezheti a gyorsabb bírósági eljárásoknak. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az 1997. évi bírósági igazgatási struktúra-váltás óta számos olyan probléma merült fel, amelyeknek a megoldása jogalkotást kívánt. Az állampolgárok úgy látják, hogy nem kellőképpen hatékony az igazságszolgáltatás, elhúzódnak a perek, súlyos anyagi gondokkal küzdenek a bíróságok, továbbá a bíráskodás egységessége is kívánni valót hagy maga után. Egyértelmű társadalmi elvárás, hogy olyan bírósági igazgatási és szervezetrendszer kerüljön kialakításra, amely megteremti az alapját az időszerűbb ítélkezésnek, ezzel az állampolgárok érdekeit szolgálják.
A törvényjavaslatok Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényének szellemében készültek és az előkészítés során a KIM felhasználta az 1997-ben létrehozott bírósági szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A bírói szervezet az új Alaptörvénnyel új feladatokat is kapott, a jövőben az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról is a bíróságoknak kell döntenie.
A törvényjavaslatok és az Alaptörvény szerint a bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: megmarad a helyi szint járásbíróságnak nevezve, a megyei bírósági szint törvényszéknek nevezve, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ezeken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lesz felelős, a bíróságok központi igazgatásáért pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit szintén a bírák közül az Országgyűlés választ 9 évre. Az igazgatás ellenőrzésére pedig egy bírói testület lesz hivatott. Ezáltal a szakmai vezetés a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökére fog tartozni. A bírák jogállásával kapcsolatban kiemelendő az, hogy az Alaptörvény szerint bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte; a bíró szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Nagyobb szerepet kap a jövőben a bírói munkában a mobilitás: olyan szakemberek is dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel.
Az igazságügy újjászervezésében egybehangzó vélemény volt minden érintett szakmai szervezet részéről, hogy bíróságok központi igazgatását meg kell újítani, és a bírósági szervezetrendszert hatékonyabbá kell tenni. A bíróságok irányítására hivatott szerveket alkalmassá kell tenni a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és e döntések következetes végrehajtására. Csak egy ilyen típusú, hatékony vezetéssel érhető el, hogy a bíróságok működése érdemben javuljon és a nagy ügyforgalmú központi régió bíróságainál is már rövid távon érzékelhető, pozitív változásokat tapasztalhassanak a jogkeresők a jövőben.