Agrárgazdaság, Élelmiszerlánc-felügyelet, Agrárigazgatás, Vidékfejlesztés, Környezetvédelem, Vízügy
Mától lép hatályba az a kormányhatározat, melynek alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól.
Mától szeptember 30-ig nyújthatnak be támogatási kérelmet az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatokat tartó gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosításának köszönhetően már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tenyésztésével foglalkozni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pályázatot ír ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) tojótyúkketrecek korszerűsítésére, hogy megkönnyítse a tojástermelőknek az EU irányelvek betartását, és megtérítse költségeik egy részét. Az Európai Unió 1999-ben meghatározta a tojótyúkok ketreces tartásának minimumkövetelményeit. 2012. január 1-től csak azokban a ketrecekben tarthatók tojótyúkok, amelyek megfelelnek az EU előírásainak.
Nagyobb arányban kaphatnak borászati fejlesztésekre támogatást a kis- és középvállalkozások, így kiszélesül azok köre, akik borászati üzemüket modernizálhatják.
Szeptember 1-jétől lehet pályázatot benyújtani a Tanyafejlesztési Program két célterületének összesen 930 millió forintos keretére. A tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek, települések fejlesztésére, és a tanyagazdaságok megújítására a pályázók 2011. szeptember 30-ig nyújthatják be kérelmüket a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézethez (VKSZI).
„Olyan alapvető változást jelent a tanyaprogram, amelyen akár a magyarság megmaradása is múlhat, hiszen ennek segítségével a vidéki térségben élő családok megtalálhatják a megélhetésüket” – jelentette ki Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára a Tanyafejlesztési Program első szakmai tájékoztató rendezvényén Lakiteleken.
A vidékfejlesztési miniszter adta át a vásárlóközönségnek a főváros első, magyar termelői piacát a kőbányai Liget téren. Régi probléma látszik megoldódni a Liget téri piac nyitásával, hiszen a magyar őstermelőktől származó termékek – ha nem is hiánycikknek, de legalábbis – nehezen beszerezhető élelmiszereknek számítottak eddig Budapesten – mondta el Konrád Istvánné, a piacot alapító Magyar Piac Szövetkezet elnöke.
Négymilliárd forint nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők az idén. A gazdák 2011. augusztus 31-ig az állatjóléti támogatások első és második negyedéves kérelmeit adhatják be a Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
Egy komplex ökoturisztikai rendszer alapjai épültek ki a Fertő-tájon és az Alpokalján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével. A Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében zajló fejlesztéseknek köszönhetően egyebek mellett több mint 6 km hosszú kerékpárút épült meg, 18 km biciklis útvonalat tábláztak ki, és 8 kerékpáros pihenőhelyet alakítottak ki.
Új időszámítás kezdődik az agrárfinanszírozásban, szeptember 1-től a bankok meghirdetik az Agrár Széchenyi Kártyát – mondta Fazekas Sándor a mai sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója, Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Herczeg András az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHGA/ ügyvezető igazgatója.