Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) magyar társelnöke 2011. október 6-án a Parlamentben tárgyal Viktor Alekszejevics Zubkovval, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettesével, a Magyar-Orosz KKB orosz társelnökével.
Az elmúlt egy esztendőben az Új Széchenyi Terv keretében 142,5 milliárd forint értékű szennyvízkezelési és vízgazdálkodási beruházás indult, mely éghajlatvédelmi és fenntarthatósági szempontból jelentős előrelépés Magyarország számára – mondta Bencsik János klíma- és energia ügyekért felelős államtitkár.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egyebek mellett az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével 2011. október 5-én, Budapesten.
Az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.
2011. szeptember 30-án Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára részt vett a BorsodChem Zrt. 200 millió euró értékű beruházással a vállalat kazincbarcikai telephelyén felépített új TDI (toluol-diizocianát) üzem átadásán. Az államtitkár az új üzem felavatásán elmondott beszédében hangsúlyozta: a 200 millió euró értékű beruházás azt bizonyítja, hogy a kínai Wanhua Industrial Group bizalommal tekint a magyar befektetési környezetre és munkaerőre, és hisz a hosszú távú együttműködés eredményességében és a régió fenntartható gazdasági növekedésében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv keretében 2011. augusztus 19-én 222 millió forint összegű pályázatot írt ki mikro vállalkozások részére technológiai fejlesztést eredményező beruházáshoz új eszköz beszerzésének támogatása érdekében. A pályázati felhívás alapvető célja a leghátrányosabb helyzetű térségek gazdaságának fellendítése és foglalkoztatásának növelése.
Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy a napokban elfogadott távhőtörvény módosítás alapján elfogadott miniszteri díjrendelet szerint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásban továbbra is a jelenlegi, 2011. március 31-i szinten befagyasztott árakat kell alkalmazni. Így a Széll Kálmán Tervben foglalt célokkal összhangban az érintett kör számára továbbra sem változik a távhőszolgáltatás ára. Az államtitkár Komló városában megvalósuló távhő- és épületenergetikai fejlesztéseket keresett fel, részt vett a sikondai Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium projektindító rendezvényén 2011. szeptember 29-én.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár köszöntötte az első hallgatókat az Entry Point Central nemzetközi légi navigációs akadémián 2011. szeptember 27-én, Budapesten. A szakoktatási intézmény a HungaroControl és a skandináv Entry Point North együttműködésében, a szervezetek tavasszal aláírt megállapodása alapján jött létre.
Magyarország célja nem egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem a biztonságos energiaellátás folyamatos garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a figyelembe vételével – mondta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által szervezett IX. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia rendezvényen, Debrecenben, 2011. szeptember 27-én.
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által beterjesztett, a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Ez a törvénymódosítás teremti meg a távhőtámogatás új rendszerének alapját, a termelő helyett a hőszolgáltató támogatására térve át. A sokak számára nehezen kigazdálkodható terhet jelentő rezsiköltségek az elmúlt években gyors ütemben növekvő részt tesznek ki a magyar családok kiadásaiból, ezért az Első Akcióterv és a Széll Kálmán Terv a szociális biztonság erősítése céljából állami ármeghatározás bevezetését kezdeményezte a lakossági gáz-, villamos energia- és távhőszolgáltatásban is.