Magyarország és Mongólia gazdasági együttműködésében számos kiaknázatlan lehetőség van, kihasználásukat a két ország hagyományosan jó kapcsolata is elősegítheti - derült ki kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara (MNKI) által szervezett magyar-mongol üzleti fórumon.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a fórumon elmondta: az elmúlt években közel 60 százalékkal bővült a két ország közötti kereskedelmi forgalom, de 10 millió dolláros értéke messze elmarad a lehetőségektől.
Ojun Szandzsászüren mongol környezetvédelmi és zöldfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a mongol fél elégedett a magyar-mongol gazdasági együttműködési vegyesbizottság (gvb) hétfői ülésének eredményeivel, úgy látja, hogy számos területen előnyös együttműködésre van lehetőség a két ország között.
A vegyesbizottsági ülésen mindkét fél kifejezte szándékát a kötött segélyhitel megállapodás megújítására, aminek révén a magyar vállalatoknak lehetőségük lesz bekapcsolódni a mongol fejlesztésekbe - mondta Szatmáry Kristóf. Az Eximbanknál lévő források is a vállalkozások rendelkezésére állnak, s emellett az MKIK magyar-mongol tagozata is segíteni tudja majd a kétoldalú kapcsolatokat. (A tagozat a fórum után tartotta alakuló ülését.) Nagy Róza, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a kötött segélyhitel mellett az MNB növekedési hitelprogramja is a vállalkozók rendelkezésére áll.
A főigazgató különösen a városfejlesztési projektekben lát nagy fantáziát, ahol több ágazat is szerephez juthat. Ojun Szandzsászüren beszámolt arról, hogy a mongol GDP 2011-ben 17, 2012-ben 12,3 százalékkal emelkedett, s 2013 végére 16 százalékos bővülésre számítanak. A külföldi befektetések aránya az elmúlt öt évben 85 százalékkal nőtt.
A jelenlegi 6 milliárd dollárnyi befektetést jövőre 4 milliárd dollárral szeretnék bővíteni. A mongol adózási rendszer a miniszter szerint nagyon kedvező, a 2005. évi adóreformot követően a kkv-k számára 15 százalékos adókulcsot vezettek be, s a magánszemélyek számára is ennyi az adó, míg a nagyobb vállalkozásoké 25 százalék.
A nagyobb cégek beruházásainak segítésére új intézményt hoztak létre, amely tájékoztatást, tanácsadást, az állam részéről biztosítékokat nyújt. A miniszter hangsúlyozta: óriási lehetőségek vannak az országban, főleg az infrastruktúra, a várostervezés, a vízgazdálkodás vagy például a mezőgazdaság területén.
A lakosság 50 százalékának új lakásra van szüksége, évek óta megoldásra vár egyebek között a vízellátás, a központi fűtés és a csatornázás. Dorjpalam Dukhumbayar, Mongólia budapesti nagykövetségének első tanácsosa kiemelte, hogy a mongol belpolitika stabil, az új kormány az életszínvonal emelését, a befektetési lehetőségek javítását és a mongol belpolitika nyíltabbá tételét tűzte célul.
A mongol parlament a múlt héten új befektetési törvényt fogadott el, amely november közepén lép hatályba, s azonos feltételeket biztosít a mongol és külföldi befektetőknek. Az új szabályozás egyik legfőbb célja az, hogy ne csak Ulanbator és környéke, hanem a vidék is fejlődjön. A beruházási küszöb a két térségben 10 milliárd, illetve 2 milliárd tugrik (1,3 milliárd, illetve 2,6 milliárd forint).
Az adókedvezmény időtartama a befektetés mértékétől függ. A mongol külkereskedelem éves forgalma 2012-ben 11 milliárd dollár (mintegy 2400 milliárd forint) volt, ezen belül az export 4384 milliárd, az import 6738 milliárd dollár. A fő exporttermékük a szén, legfőbb exportpiacuk pedig Kína, az import túlnyomó részét pedig az üzemanyagok adják, s utóbbiakból jelenleg teljes mértékben Oroszországtól függ Mongólia - ismertette a tanácsos.
A teljes magyar-mongol kereskedelmi forgalom 2012-ben 7 millió dollár (több mint 1,5 milliárd forint) volt, az export 54 ezer, az import közel 7 millió dollár. Mongóliában 1990 óta 24 magyar céget jegyeztek be, az összes magyar befektetés 2,3 millió dollár. A tanácsos hangsúlyozta: bízik abban, hogy a magyar cégeknek érdekes lehet Mongólia, különösen, hogy stratégiai és geopolitikai szempontból is különleges helyen - Oroszország és Kína között - fekszik. Szőcs Gábor, az Eximbank igazgatója elmondta, hogy egy helyi bankkal vevőhitelek nyújtásáról tárgyalnak, amelyhez a forrást a magyar hitelintézet biztosítaná.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház 2014-ben kiemelt területnek tekinti Mongóliát - ismertette Kiss János kereskedelmi igazgató. Terveikről elmondta, hogy jelenleg 30 fős létszámukat az év végére 40-re emelik, jövőre pedig megduplázzák. Három év alatt 20 országban működő viszonylati kereskedőház jön létre, s addigra pozitív eredményt szeretnének elérni. A fórumon együttműködési megállapodást kötött az MNKI három magyar kamarával, az MKIK-val, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
(MTI)
