A magyar-szingapúri kereskedelem nagyobb részét multinacionális cégek házon belüli forgalma adja, de számos közepes méretű magyar vállalkozás is keres ott partnert - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a két ország üzletembereinek találkozóján szerdán Budapesten.
Bilek Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese ismertette: a két fél tavalyi áruforgalma 400 millió dollár volt, és a bővülést a magyar kormány keleti nyitást szorgalmazó gazdaságpolitikája is serkenti.
Az elnökhelyettes beszélt arról is, hogy Magyarország remek geográfiai elhelyezkedésének és kiváló logisztikai adottságainak köszönhetően kapu lehet a szingapúri cégek számára európai kapcsolataik fejlesztéséhez.
Szatmáry Kristóf kiemelte: Szingapúr maga a 22. század, amely három térség - Kína, India és az Asean országok (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) - metszéspontjában helyezkedik el, Magyarország pedig az EU keleti kapuja, és azok a cégek, amelyek itt megjelennek, egyúttal belépnek Közép-Kelet-Európa többi országába is.
Magyarország rájött arra, hogy az uniós tagság nem old meg mindent, és a nyugati eszközök sem vehetők át maradéktalanul, ezért fordult - egyebek mellett - az ázsiai munkakultúra felé - mondta. A munkaalapú társadalom megteremtése során folyamatosan nő a foglalkoztatás, amely a következő 7-8 évben 20 százalékkal emelkedik Magyarországon - mondta.
A szingapúri cégeknek azért érdemes Magyarországra jönniük, mivel csökkent a munka járulékterhe, és előnyös a befektetők számára az új Munka törvénykönyve is - tette hozzá az államtitkár.
R. Narajana Mohan, a Szingapúri Üzleti Szövetség alelnöke kiemelte a már Magyarországon jelenlévő szingapúri beruházók közül az elektronikai iparban tevékenykedő Flextronics-ot - amely 6300 főnek ad munkát - valamint a kisebb, de csaknem félszáz embert foglalkozató, a fémiparban érdekelt Patek Precision Kft.-t.
(MTI, NGM)
