Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkárával a Gazdasági Rádió készített interjút 2010. július 17-én. Szó szerinti leirat.
Műsorvezető: … miniszter előadásában kiemelte, hogy a turizmuson belül első sorban olyan ágazatokat kell fejleszteni, melyek munkahelyeket teremtenek. S elképzelhető, hogy 10 éven belül, vagy 10 év múlva akár 700 ezer munkahely is teremtődhet a magyar turizmusban. Melyek ezek az ágazatok? Én ön szerint ez lehetséges?
Horváth Endre: Igen, lehetséges. Akkor lehetséges, hogyha a kínálatunkat a helyi márkákra építjük. Ez azért lehetséges, mert van egy modell, van egy multiplikátor modell. Ez a modell egyébként, amit 2000-ben is használtunk az első Széchenyi-tervben a gyógy turizmusra, az kimutatja azt, hogy a beérkező plusz jövedelemnek milyen tovagyűrűző hatása van.
A multiplikáció, tehát a tovagyűrűző hatás ellensége az elszivárgás. Az elszivárgás azt jelenti, hogy én importból származó termékekkel szolgálom ki az adott keresletet. Hogyha ezen tudunk változtatni, és itt elhangzott vendéglátás szintjén, hogy 80 százalékban külföldi alapanyagokkal dolgoznak.
Nincs tájjellegű kínálat. Ha ezen tudunk változtatni, akkor van egy olyan multiplikátor hatás, amely azt mondja, hogyha létrehozunk egy munkahelyet a turizmusban, az két további munkahelyet generál.
Mondok erre konkrét példát: egy ló négy munkahelyet generál, egy fogorvos generál 2-3 asszisztens munkahelyet. Tehát, hogyha ezeket a hatásokat tudatosan tervezve építjük be a modellünkben, márpedig a gazdasági növekedésünk modellje ezeknek a hatásoknak a kihasználása.
Na, akkor sikerül elérni ezeket a célokat, amelyek valóban ambiciózus célok, de jó messzire kell nyújtózkodnunk ahhoz, hogy ezek tényleg olyan célok legyenek amelyek felé mozgósítjuk az egész szakmát, illetve több szakmát, az orvos szakmától kezdve a turisztikai szakmának nagyon sok egyéb területe is.
Úgyhogy a példákat sorolhatnám. Én néhányat felsoroltam. Itt az előadásokban is ahogy látja a tematika felöleli nem csak az egészségügyi ipart, hanem egy kicsit tágabban a termál egészségipart is.
Ezek azok a munka intenzív, magas szolgáltatási színvonalon nyújtható szakmák, szolgáltatások, amelyek a növekedést segítik. Az nem megoldás, hogy infrastruktúrált árúk, tehát az, hogy beindult egy ilyen lefelé mutató árspirál, és Prága alatt vagyunk 10 százalékkal legalább … mutatóban. Az abból ered, hogy alacsony a foglaltság első sorban.
Tehát a foglaltsággal van igazán a gond. Tehát, hiába jövünk le az árral, a foglaltság alacsonyan marad, és ezáltal nem generáljuk azt a növekedést. Ezt csak úgy lehet megváltoztatni azt a helyzetet, hogy a tudatosan a mikro- makro gondolkodás szélsőségei között megtaláljuk azt a pontot, ami összekapcsolja őket.
Ez pedig az, hogy helyi szolgáltatás, minőségi, munkaigényes, tehát munka intenzív szolgáltatások nyújtása, melyek teljesen egyediek. S melyek a világon sehol nem találhatóak meg, de még akár Magyarországon belül sem található meg más régióban.
Műsorvezető: Ön most nagyon sokat fel is sorolt azok közül az alapelvek közül, amelyeket említett előadásában. Viszont az infrastruktúra, illetve a közlekedésfejlesztésben lehet, hogy véletlenül, de kimaradt a tömegközlekedés fejlesztése. Akár távolsági, akár a helyi vonatkozásban. Ez szándékos volt vagy véletlen?
Horváth Endre: Ez nem szándékos, és nem véletlen, hanem ehhez arra van szükség, hogy elinduljon egy párbeszéd Budapest új vezetésével. Ez a párbeszéd el fog indulni. A tömegközlekedés – teljesen jól látja – hogyha megnézzük a KSH számait, akár a felét is adhatja a turisztikai költésnek.
Tehát teljesen helyénvaló a kérdés. És erre biztos, hogy vissza is fogunk térni, hiszen most már heteken belül elindul ez a párbeszéd. Ország turizmus, Magyarország turizmusa nem létezik Budapest turizmusa nélkül. Budapest turizmusa pedig nem létezik tömegközlekedés nélkül, hiszen sok esetben közel a fele a turisztikai szolgáltatásoknak, a költésnek, az a tömegközlekedésre irányul.
Műsorvezető: Az elhangzott, hogy a magyar turizmus, az nincsen annyira rossz helyzetben, de van mit fejleszteni rajta. Önök az alapokhoz is, tehát, ahogy ön is említette intézményrendszerhez is hozzányúlnak, vagy már látják, hogy melyek azok a rendszerek, amelyekkel fejleszteni lehet?
Horváth Endre: Nagyon fontos eszköz a Magyar Turizmus Zrt., nagyon fontos intézmény az ITD és az IMC. Nagyon fontos az, hogy a magyar minőség hírvivője legyen a magyar ásványvíz - mondjuk Kínában, a magyar bor Kaliforniában. És ezt is megkezdtük ezt a munkát.
Természetesen a meglévő intézményrendszer alapjain, de olyan helyeken, ahol kiüresedett ennek a szerepe, ott változásra van szükség. Sokszor személyi, sokszor szervezeti változásra. De azt lássuk, hogy az elvekből, célokból indulunk ki, és onnantól már nagyon egyszerű válaszok következnek. Nagyon egyértelmű válaszok következnek szervezetek, illetve személyek kérdésében.
