Dr. Horváth Endre államtitkárral a Klubrádió, Kalandtúra című műsorában készítettek interjút, a hazai turiszika számára kialakítandó új programokról, forrásokról. Szó szerinti leirat.
Műsorvezető: Hamarosan új programok, új fejlesztési lehetőségek és források nyílnak meg a hazai turisztikában. Nos, hogy mely területeken, erről beszélgettem a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával, Horváth Endrével.
Azt mondják, hogy Magyarország turisztikai attrakciókban bővelkedik. Ám, közel sincs ez kihasználva. Milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy egyrészt ezt jobban megismerjék a hazaiak, másrészt a külföldiek, és a turisztikának mely része kerül az elkövetkező időszakban előtérbe?
Horváth Endre: Önmagában a szálláshelyek értékesítése vagy az üres éttermek megtöltése ez nem lehet cél. Ami cél lehet az, az, hogy olyan szolgáltatásokat mutassunk be, amelyek idevonzzák a külföldieket, illetve itthon tartják a magyarokat és hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, fenntartásához, kezelések illetve utókezelések kapcsán. Nagyon sok ilyen lehetőségünk van és ezek nemcsak pusztán a fürdők. Tíz évvel ezelőtt nagy fürdőfejlesztések indultak 40 helyen. Fürdőkre, illetve a helyi adottságokra építve gyógyászati szolgáltatásokat is lehet nyújtani.
Műsorvezető: Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években az egészségturisztika kerül előtérbe? Sőt, én hallottam egy olyan mondatot is, hogy egészségipar lesz itt Magyarországon.
Horváth Endre: Az egészségipar az általunk megfogalmazott Széchenyi Terv gyógyító Magyarország koncepcióban 12 különböző alprogramot tartalmaz. Ezek közül az első az egészségturizmus. De e mellett a geotermikus energiának a felhasználása a gyógyvízalapú termékek gyártás, termálvíz felhasználása, mondjuk növényházi kertészetben. Ezek mind az egészségipar részei. De ide tartozik az orvosi műszergyártás, a gyógynövények feldolgozása, illetve ide tartozik a specializált egészségipar és az oktatás, szakoktatásnak a kérdése is. Tehát ezek mind az egészségipar része.
Műsorvezető: Na, és nézzük a turisztika szempontjából. Ugye Magyarország kuriózumokkal büszkélkedhet, és egy olyan tíz évvel ezelőtt el is indult bizonyos fejlesztés e területen: Például a mátraderecskei mofetta köré akkor építettek egy nagy központot, ahol gyógyászati központ van, de a wellnesst is lehet ott mívelni. És ugye egy másik különleges hely Harkány, ahol a világon szinte egyedülállóan, hát ugye a Holt tengernél még alkalmas erre a víz, kezelik a pikkelysömört. És hát itt is azért a víz nagyon jó, nemcsak gyógyulásra, hanem egészségmegőrzésre is. Tehát ezekre a kuriózumokra helyezik majd a nagyobb hangsúlyt?
Horváth Endre: Igen. Kapuváron van például szénsavhó alapú kezelés, amely egy olyan angiológiai kezelés, ami lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen amputálni. Ez összekapcsolható a helyi fürdőnek a szolgáltatásaival, illetve a helyi gasztronómia, a Hanság megismerésével, hiszen a kezelések például ott 3 hétig tartanak napi 20 percben. Nyilvánvaló, hogy a többi időt is fel lehet használni arra, hogy turisztikai látnivalókat, látványosságokat mutassunk be, illetve helyi gasztronómiát, a helyi tájat.
Műsorvezető: Például el lehet menni Hanyi Istók nyomában, hiszen ugye ott találták meg ezt a gyermeket, aki állítólag úgy mozgott, mint hal a vízben. Na és hát el lehet menni a Hanságba és például megnézni a csíkos égerest, vagy egyéb természeti látnivalót. Na de, ezekhez a dolgokhoz az kell, hogy a turisztikai szolgáltatók tudjanak arról, hogy mi is van a környékükön és ki az, akivel össze kellene fogni. És azt hiszem, hogy Magyarországon ebben azért nagyon nagy hiányosságok vannak.
Horváth Endre: Említenék egy másik példát. Mohácson nemcsak a Busójárás érdekes, illetve a Mohács melletti emlékhely, a mohácsi vésznek a helyszíne, hanem érdekes az is, hogy van egy óriási kulturális sokszínűség. Vannak sokácok, vannak szerbek, vannak felvidékiek, székelyek és a helyi falvakban van olyan, ahol most is sváb többség van. Ezeknek mind megvannak a helyi jellegzetességei, megvannak azok a, például a helyi fazekasság, ami csak Mohácsra jellemző, vagy a környékbeli borok. Az a gasztronómia, az a speciális környezet, ami bemutatható nemcsak egy héten, vagy egy hét végén, hanem az évre elosztva jól kiterjesztheti a szezont. Ehhez persze tényleg az kell, amit említett, hogy összefogjanak a szolgáltatók. Ez az a helyi márkákat létrehozó TDM koncepció, amit támogatni fogunk sokkal jobban a jövőben.
Műsorvezető: És ugye korábban is már voltak ilyen kis régiót bemutatni, megismertetni célzó szervezetek és vannak is. Ugye ezek a Turinform irodák. Van, ahol nagyon jól működik, van, ahol nagyon gyerekcipőbe jár. És visszatérve egy picit a mohácsi példára, azért ha én megállítanék utcán embereket, akár Mohácson is, és megkérdezném, hogy Európában fehér gólya múzeum tudja-e, hogy hol van, nem biztos, hogy tudná, hogy ott van pár kilométerre ugye Mohácstól. Tehát mi az, amitől majd a TDM-ek jobban fognak működni, mint a Turinform irodák?
Horváth Endre: Nagy kérdés az, hogy a 144 Turinform irodát hogyan lehet fölhasználni, érdemes-e párhuzamos struktúrát építeni. Jelenleg mindösszesen harminc egynéhány TDM szervezet van, a korábbi TDM pályázatok nem voltak túlságosan sikeresek, hiszen nem volt egy egyértelmű célkitűzés, ami azt mondja, hogy a helyi márkát építsük föl. Ez nem jelenik meg jelenleg a kínálatban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Turinform irodákat mellőzni kéne és párhuzamos szervezetet kell fölépíteni. Ez a következő napok és heteknek a kérdése, hogy eldöntsük, hogy miből jönnek ki azok a helyi márkák, amelyek egyediek, amiért odautazik a látogató, amit máshol nem talál meg, és hogy ehhez milyen intézményrendszer, vagy milyen szervezeti rendszer csatlakozik, az nyilván a célból következik.
Műsorvezető: És akkor kanyarodjunk egy kicsit vissza az egészségturizmushoz. Ugye mondta, hogy ez lesz a húzó ágazat és ehhez lehet majd beintegrálni a többi turisztikai szolgáltatót is. Milyen források nyílnak meg a fejlesztésekre, kik és hogyan pályázhatnak és mikortól?
Horváth Endre: Ezer milliárdos program indul, ez az új Széchenyi Terv. Ez január 15-től indul el, úgy, hogy már megjelenő pályázatokhoz lehet csatlakozni és onnan lehet forrásokat találni. Ez 7 területet ölel föl. A Széchenyi Terv első fejezete a Gyógyító Magyarország fejezet. Most szeptember 15-ig várjuk a javaslatokat a különböző szakmai szervezetektől, önkormányzatoktól, de akár állampolgároktól is az mgm.gov.hu honlapon található meg a vitairat. És a Széchenyi Terv vitairatához beérkező javaslatok alapján készül majd el a programozás, illetve a pályázatok kiírása. Ott fog eldőlni, hogy mire mennyit lehet igénybe venni.
Műsorvezető: Na de mégis azért körvonalazzuk egy picit, hogy kik azok, akik elsődlegesen számíthatnak fejlesztésre. Ugye Ön mondta, hogy nem biztos, hogy az országban még több élményfürdőt kell építeni, viszont a specialitásokat jobban ki kell hangsúlyozni. Viszont azért van jó sok olyan fürdő az országban, ami bizony fejlesztésre szorul. És hát még itt bizony a fővárosban is. Vannak gyönyörűen felújított fürdő részeink, meg fürdőink, és vannak részben felújított, de olyan részekkel is bíró fürdők, amibe hát nem nagyon szívesen megy be az ember.
Horváth Endre: A pályázók között fele részben, 500 milliárd körüli értékben majd KKV-k lesznek a kedvezményezettek. Önkormányzatok is pályázhatnak, nagyobb vállalkozások is. a fürdők fejlesztése, ahogy mondtuk, ugye csak az egyik lehetőség. A fürdőkön kívül a kórházak, illetve az önkormányzat, vagy a helyi vállalkozások is kezdeményezhetnek ilyen projekteket, ilyen összefogásokat. Van persze olyan fürdő, ahol 50 éve nem fejlesztettek. Ilyen Csisztafürdő Somogy megyében, ahova most is járnak franciák, németek, hiszen annyira erős, annyira jó a vize, hogy az elmaradt fejlesztések ellenére is van egy kis retró hangulata. Ennek a fejlesztésnek az elmaradása ellenére is a lényeg a kezelés. Bár ez nem egy irányított kezelés, hiszen mindenki saját érzése, megérzése szerint addig ül a különböző medencékben, ahogy szeretne. Tehát az infrastruktúrafejlesztés mellett nyilvánvaló gyógyászati és szakértelmi előrelépésre is van szükség. Ez fog elindulni most és ezt fogjuk össze a Széchenyi Tervben.
Műsorvezető: És ugyanakkor ugye a turizmusnak egy nagyon, nagyon fontos feladata, hogy bevételt generáljon és ha egészségturizmusról van szó, akkor azért mégsem arra lehet gondolni, hogy itt a hazai beteg emberek azok, akik majd túlnyomórészt igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, bár biztos ők is, hanem inkább gondolom, a külföldiek. Merthogy egészségturizmusban, kórházi kapacitásban látnak perspektívát?
Horváth Endre: Nem akarunk szanatórium országot csinálni. Tehát a három terület: az egészségmegőrzés, a kezelés és az utókezelés közül természetesen az egészségmegőrzésnek is nagyon fontos szerepe van. Hogy kikre számítunk? A belföldi turizmus jelentősége abban van, hogy felfedezzük az országot. Tehát van egy kulturális haszna, illetve egy környezeti haszna is annak, hogyha ilyen fejlesztéseket indítunk. De a belső kereslet azért viszonylag korlátos. Szinte korlátlan viszont külső kereslet. Tehát a jól differenciált kereslet alapján felépített kínálatnak van jövő, ez fog olyan gazdaságnövekedést, és ahogy említettem, e mellett kulturális megtartó erőt és környezeti fenntarthatóságot jelenteni, ami majd lehetővé teszi az életminőség javítását.
Műsorvezető: Másik terület, amely az utóbbi években egyre népszerűbbé vált és ez is az egészségünk megőrzését szolgálja, ez a természeti turizmus. Viszont ez már egy másik tárcához tartozik. Ennek egy része ugye a Nemzeti Parkok azok, amelyek kínálják sok esetben ezeket a látnivalókat. Tárcák mennyire fognak együttműködni, hiszen azért mégiscsak az a jó, hogyha a turisztikai szolgáltatók, akármelyik tárcához is tartoznak, tudnak egymásról, együttműködnek, esetleg együtt pályáznak.
Horváth Endre: Nagyon nagy lehetőség van az egészségmegőrzés területén abban, hogy a természetjárást fejlesszük, a turista utakat fejlesszük. Jelenleg ennek a szabályozása nagyon hézagos. Jelenleg nem a nemzeti parkok kezelik a területükön lévő erdőket. Nemrégiben jártam Nagybörzsönytől egész Szobig két útvonalon. Tehát Nagybörzsönytől Márianosztra és Szob között van kisvasút, de a kettő között nincs, ott csak gyalog megtenni az utat. Óriási lehetőségek rejlenek abban a területben. Van forrás, van sípálya a közelben, különböző sportolási lehetőségek, van egy kiváló panzió, illetve hotel pontosabban ott a területen. Ezeknek az összefogását, ezeknek a helyi márkává építését akadályozza az, hogy különböző kezekben vannak a különböző infrastruktúrák. A minisztériumok között nagyon jó az együttműködés. Kevés minisztérium van, tehát ez nem lesz akadálya annak, hogy fejlesszünk ezen a területen is. És amikor arra gondolunk, hogy hány erdei kisvasút van az országban, és ezek milyen módon járulhatnak hozzá, még egyszer a kulturális értékek, illetve a környezet megőrzéséhez, szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek. Úgyhogy ebben az irányban is nagyon konkrét feladatokat látunk.
Műsorvezető: Na és nézzük, hogy Ön mit javasol a hallgatóknak, az ország mely részét ajánlja a figyelmükbe? Én úgy tudom, hogy Ön előszeretettel járja ezt az országot. Melyiket ajánlaná most leginkább? Hát ősz van, ebben az időszakban, a hallgatóknak.
Horváth Endre: Én a természetjárást ajánlanám, Buda környéki területeket, illetve magát a Pilist. Vidéken pedig mindazokat a kis falvakat, legyen szó akár mondjuk Füzérről, vagy a környékéről, vagy a már említett Mohács környéke, Somberek egy érdekes kis falu. Da ajánlanám azokat a Körös vidéki, Gyomaendrőd környéki területeket is, amelyek most a leggyönyörűbb színekben pompáznak így ősszel.
Műsorvezető: Az elmúlt percekben a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával, Horváth Endrével beszélgettem.
