Az Európai Bizottság 2011. szeptember 14-én hívta össze első alkalommal Brüsszelben a tagországi kkv-követeket. Dr. Szöllősi László, hazánk kkv-követe, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a kormany.hu-nak adott interjújában kiemelte, hogy a találkozón az általa ismertetett Széchenyi Hitelprogram több uniós állam érdeklődését is felkeltette.

Magyarország uniós elnöksége alatt került sor a tagországok kis- és középvállalkozási (kkv) követeinek alakuló ülésére. Mik a követek feladatai, hogyan illeszkedik munkájuk az európai szervezetrendszerbe?

- Az Európai Unión és a tagállamokon belül is nagyon sok szervezet foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel. Ez egyáltalán nem baj, mert a feladat valóban óriási. Az Európai Unión belül a szakosított pénzintézetek mellett ott van az EU Vállalkozásfejlesztési és Ipari Főigazgatósága, tagállami körben pedig - így Magyarországon is, részben állami tulajdonban - vállalkozásfejlesztési alapítványok, kisvállalkozásokat segítő hitelintézetek foglalkoznak a szektorral. Az állami szerveken kívül a vállalkozásfejlesztésben különböző civil szervezetek, érdekképviseletek, kamarák is érdekeltek. Ebből is látszik, hogy nagyon széles szakmai körről beszélünk, ezért került sor az új kkv-követi rendszer kialakítására. Ha az Európai Unió a kkv-k irányába kezdeményezésekkel akar élni, s ezen kezdeményezéseket előzetesen szakmai egyeztetésre szeretné bocsátani, akkor a kkv-követek lehetnek azok a szereplők, akikkel első körben konzultálni lehet, hiszen ők rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal és kapcsolatrendszerrel saját országukat illetően.

Szeptember 14-én Brüsszelben tartották meg a kkv-követek első munkaértekezletét. Milyen témákkal foglalkoztak elsősorban?

- A találkozók - amelyekre az elkövetkezendő két évben, évente két-három alkalommal kerül majd sor - várható forgatókönyvét már a májusi megalakuláskor tisztáztuk. A mostani megbeszélés fő témája a mikro- és kisvállalkozások finanszírozáshoz jutásának elősegítése, illetve az ezzel kapcsolatos intézmények tapasztalatainak megismerése volt. A második szakmai téma, amellyel foglalkoztunk, a jellemzően a kisvállalkozások működési feltételeit jelentő gazdasági-, jogi-, közigazgatási környezet egyszerűsítése. E két téma mellett fontos volt az is, hogy a követek most már teljes létszámban át tudták tekinteni a várható teendőket, és vissza tudták igazolni az elkövetkezendő másfél év munkatervét is.

Magyarország milyen konkrét programokat mutatott be?

- Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem minden kkv-követ kért most felszólalási lehetőséget. A prezentációk, tájékoztatók egy részét a Bizottság munkatársai, vezetői tartották, a kkv-követek közül hatan-nyolcan gondolták úgy, hogy már most rendelkeznek olyan saját ismerettel, amit érdemes közreadniuk.

Az Európai Bizottság jellemzően azokat a követeket kérte felszólalásra, akik a legjobb gyakorlatokkal rendelkeznek, a legjobb tapasztalatokat tudják megosztani. Mi köztük voltunk, ami nem véletlen, hiszen Magyarországon 10 éve indítottuk útjára a Széchenyi Kártya Hitelprogramot. A 2002-es indulás óta gyakorlatilag minden kormány tovább segítette a programot valamilyen módon, így ma, 2011-ben egy lényegesen kibővültebb programról tudtam tájékoztatást adni a testületnek.

Milyen tapasztalatokat szerzett a konferencián?

- Az mindenképp érdekes tapasztalat volt, hogy kiderült: más országok is merítettek már ötletet a mi Széchenyi Kártya Hitelprogramunkból. Az előadásom után pedig több követ is érdeklődött ugyanerről olyan tagországokból, ahol még nincs ilyen program, és most szeretnének hasonlót indítani.

Komoly pozitív visszajelzést kapott Magyarország a kkv-téma felkarolásáért is. Több követ gratulált személyesen a májusi gödöllői konferencia megszervezésért.

Volt olyan tagállami program, amelyből ötletet meríthet Magyarország is?

- Nem pusztán azért ismertettem a Széchenyi Kártyát, mert azt gondolom, hogy számunkra ez egy sikeres dolog. Azért is szerettem volna ráirányítani a figyelmet, mert a Széchenyi Kártya tapasztalatai jellemzően a közép-európai térség tagállamai számára jobb lehetőséget nyújtanak, mint például más tagállamok által adott tájékoztatások (pl. garanciahálózatokról), vagy más olyan programok, amelyek valóban érdekesek, de összehasonlíthatatlanul nagyobb európai uniós vagy nemzeti költségvetési ráfordítást igényelnek. A Széchenyi Kártya Hitelprogram egy közpénzeket kímélő, de mégis nagyon sok vállalkozás számára elérhető termék. Tulajdonképpen ezzel nagy erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy az Unió a következő költségvetési tervezés időszakában a forrásait lehetőség szerint az ilyen költséghatékony, könnyen kezelhető programok irányába is terelje, és ne a csak szűkebb kör számára elérhető támogatások irányába.

El tudtam mondani az Unió tagállami kkv-követeinek, hogy ez egy olyan program, amihez mintegy 100 millió eurónyi támogatást biztosított a magyar állam az elmúlt 9 évben. Ez az összeg 3,5 milliárd eurónyi hitelkihelyezéshez járult hozzá. Ez felülmúlhatatlanul jó arány, figyelemfelkeltő volt a követek számára, hogy az európai uniós támogatási programokban egy viszonylag kis összeggel, ekkora hitellehetőséget, forráslehetőséget lehet biztosítani.

A kereskedelmi bankok kerülik a kockázatokat, erőteljesen visszafogták a vállalati hitelezést. A Széchenyi Kártya mennyiben jelenthet erre megoldást?

- 2010 nyarán született a Széchenyi Kártya program bővítéséről egy fontos kormányzati döntés, gyakorlatilag a Kormány hivatalba lépését követő első héten. Azóta több új termékkel bővült a program. Érdemes megemlíteni a Széchenyi Forgóeszköz Hitelt, a Széchenyi Beruházási Hitelt, a Széchenyi Kártya programnak az EU támogatások lehívását elősegítő - Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel - konstrukcióit, illetve a 2011-ben elfogadott újabb bővítési megoldást, az Agrár Széchenyi Kártyát.

Úgy gondolom, ezek a termékek, az ipari, mezőgazdasági területen lévő mikro- és kisvállalkozások finanszírozási igényeit nagyon jól képesek lefedni. A feladatunk az, hogy ezek a hitelkonstrukciók minél szélesebb kör számára valóban eljussanak, illetve a vállalkozások számára új piaci lehetőségek nyíljanak, amelyek a szükséges fejlesztési, beruházási forgóeszköz-igényt valós piaci igénnyé alakítják.

Milyen különbségek vannak a régi és az új tagállamok között a vállalkozásfejlesztési programok szempontjából?

- A tagállamok között nincs nagy különbség abban, hogy jelentős méretű a mikro-, kis- és középvállalkozási kör, a tagállami kormányzatok ezeket a cégeket szeretnék elérni. A különbség a régebbi és az újonnan belépett tagállamok között van. Néhány régi tagállam nagyon fejlett tőkepiaccal rendelkezik, a gazdasági szereplők széleskörű pénzügyi ismerettel bírnak, jó technikákat alkalmaznak. Ott egészen más pénzügyi eszközöket lehet használni, akár garanciáról vagy akár kockázati tőkéről beszélünk. Ezek az eszközök egy fejlett igazságszolgáltatási rendszert, tőkepiacot, tőzsdét feltételeznek. Az új tagállamok között is vannak különbségek, de ezeknél általában jobbak az olyan megoldások, mint például a mikrohitel-programok, a Széchenyi Kártya típusú hitelek, vagy a vissza nem térítendő támogatások. Magyarországon is ezek a termékek váltak be az elmúlt 10 évben, és minden valószínűség szerint az új tagállamokban is ezek lehetnek a sikeres eszközök.

A vállalkozásfejlesztési programok mellett a másik téma a bürokráciacsökkentés, a vállalkozások terheinek csökkentése volt. A Kormány a Széll Kálmán Tervben jelentős méretű tehercsökkentést vállalt, hogyan jelent meg ez Brüsszelben?

- Magyarország kkv-követeként rendszeresen szeretnék a magyarországi tapasztalatokról a követeknek beszámolni. Mivel ez a téma a következő ülésen is napirendre kerül, így azon az ülésen terveztem bemutatni az itthoni helyzetet. A Széchenyi Kártya esetében is nemcsak tervekről, ambíciókról szeretnék beszélni, hanem tényekre, megvalósult változásokra, elért sikerekre szeretném a figyelmet ráirányítani. Jelen pillanatban a bürokráciacsökkentés terén a kormányhatározatok végrehajtásának előkészítése folyik, a következő ülésünk idejére azonban már a tényleges jogszabályváltoztatások megtörténnek, így átfogó ismertetést tudok adni a Bizottság és a tagállamok képviselőinek.

(Tóth-Zsámboki Gábor, kormany.hu)