Az eljárási szabályokat alább olvashatja:

Illetékesség:

Bizonyára Ön is látott már az üzletekben olyan feliratot, amelyben arra hívják fel a figyelmét, hogy amennyiben panasza van, panaszával a jegyzőn és fogyasztóvédelmi hatóságon kívül a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez is fordulhat. Mivel minden megyében, valamint a fővárosban is működik békéltető testület, először is azt kell tisztázni, hogy melyik testület az illetékes, tehát melyik fog eljárni a fogyasztó ügyében. Az eljárás a fogyasztó írásbeli kérelmével indul, amelyet a békéltető testület elnökéhez kell címezni. A békéltető testület eljárása megindításának azonban feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület az illetékes, de a fogyasztó kérheti, hogy ehelyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület járjon el.

A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye, illetve a fogyasztó kérelme alapján a szerződés teljesítésének helye alapítja meg.

Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.

Amennyiben a kérelmet nem a megfelelő békéltető testülethez nyújtja be a fogyasztó, a testület elnöke a kérelmet megvizsgálva az ügyet haladéktalanul továbbítani fogja - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező békéltető testülethez.

Mennyi időt vesz igénybe az eljárás?

Az eljárás indításának időpontja a hiánytalan kérelem benyújtása. A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének, illetékességének megállapítása esetén az eljárás megindulásától számított hatvan napon meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnöknek lehetősége van kezdeményezni a körülmények mérlegelése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges. A kérelem meghallgatás kitűzése nélkül elutasításra kerül, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

Az elnök értesíti a feleket a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, és egyidejűleg a békéltető testületi tagok listáját is megküldi, az eljáró tanács felek által jelölhető tag kiválasztása érdekében. Az értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, illetően. A vállalkozásnak nyilatkozatában meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolni azokat az okiratokat, amelyekre bizonyítékként hivatkozik. A vállalakozás válasziratának elmaradása a békéltető testület eljárásának lefolytatásának nem akadálya. Megjegyezzük, hogy amennyiben a vállalkozás nem tesz az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot, és a kitűzött meghallgatáson sem jelenik meg, a békéltető testület közzéteheti a vállalkozás nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését!

A tanács az eljárás megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

A kérelem:

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
• a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
• ha az illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
• a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• a fogyasztó nyilatkozatát, hogy a vitás ügy rendezését a vállalkozással megkísérelte
• a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,
• a testület döntésére irányuló indítványt.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, amelyre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is.

Amennyiben a fogyasztó hiányosan adja be a kérelmet, a testület elnöke - megjelölve a hiányokat - hiánypótlásra vissza fogja küldeni.

A határidők számításánál fontos szerepe van annak, hogy mikor érkezik be a hiánytalan kérelem a testülethez, hiszen ez minősül az eljárás megindításának.

Az eljárást lefolytató tanács tagjai:

A békéltető testületi tagokat egyrészről a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák, illetve a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki.

A békéltető testület fő szabály szerint háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembe vételével.

Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Azonban a felek együttesen kérhetik, hogy a békéltető testület mégis háromtagú tanácsban járjon el.

Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban szükséges mindkét fél hozzájárulása.

A gazdálkodó szervezet nyilatkozata:

Az elnök a meghallgatás időpontjáról szóló értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogossága mellett a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, az alávetést illetően.

A vállalkozásnak lehetősége van a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy - valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal általános alávetési nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás azonban a kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. A vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában is vállalhat alávetést, és ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést erre tekintettel kötötte, ez a nyilatkozat általános alávetési nyilatkozat hiányában is köti a vállalkozást az adott eljárásban.

Az eljárás megszűnése:

A tanács az eljárást megszünteti, ha

• a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
• a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
• az eljárás folytatása lehetetlen,
• az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség.

A határozatok:

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között, amelyet ha megfelel a jogszabályoknak, határozattal jóváhagy. Egyezség hiányában az eljárást lefolytatja.

A tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként ismerte el. A tanács határozata akkor ajánlás, ha a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, illetve a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha

• a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
• a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
• a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését ezen túl akkor is kérheti a bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíti. Az eljárás csak abban az esetben nyilvános, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul.

(Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkárság)