Dr. Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium, turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTV - Ma Reggel című műsorának vendége volt, 2010. július 19-én. Műsorvezető: Betlen János, kérdezők: Bándi Péter Demokrata és Veress Jenő Népszava. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Szemközt Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Jó reggelt kívánok!

Horváth Endre: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Kérdezőtársaim Bándi Péter Demokrata…

Kérdező: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: …és Veress Jenő Népszava.

Kérdező: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Államtitkár úr! Az hangzott el a parlamentben pénteken egy konferencián, amit a turizmusról szerveztek, hogy a következő 10 évben meg kéne kétszerezni a nemzeti jövedelmen belül az idegenforgalom részarányát. Azért én tudom, hogy 10 évre előre szóval az még messze van, de azért ez egy nagyon ambiciózus cél. Tehát ezt tudom, hogy Magyarországon az idegenforgalom milyen fontos, és hogy nagy a potenciálunk. De azért szóval ezt hogy képzelik el?

Horváth Endre: Kétféleképpen érdemes a jövőről gondolkozni. Az egyik az az, hogy megnézzük, hogy most milyen irányban haladunk, és ezt vetítjük előre. A másik lehetőség, hogy kitűzünk valami nagyon ambiciózus célt, összeszedjük hozzá az erőnket, és nekirugaszkodunk, és megpróbáljuk azt elérni.
Hogyha a hagyományos idegenforgalmi keretek között gondolkozunk, akkor célt nem fogunk érni. Amikor mi arról beszélünk, hogy turizmus és egészségipar, akkor azt mondjuk, hogy lévén Magyarország a gyógyítók, gyógyvizek országa, ezt érdemes minél inkább a turizmus szolgálatába állítani. Így lehet növekedést elérni.

Műsorvezető: Szerintem száz gyógyszálló épült az elmúlt nem tudom én 10 évben, és semmit nem nőtt a turizmus.

Kérdező: Sőt hát minél több épül, annál jobban rontják egymás boltját.

Horváth Endre: Az fontos, hogy ne betonba menjen a pénz, hanem szolgáltatásokat építsünk az infrastruktúrára. Tehát olyan minőségi irányba menjünk el, ami megkülönböztet minket. Tehát az egyediségeket használja ki. Erre gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy egészségipar. Tehát nem az infrastruktúra, minél több épület, a minél több létesítmény létrehozása a cél, hanem az, hogy ezeket megtöltsük olyan tartalommal, hogy szolgáltatásokat adunk hozzá, egészségügyi szolgáltatásokat.

Kérdező: A múlt héten azt nyilatkozta, hogy három kitörési irányt lát a turizmusban az egészségiparral összeboronálva. Ez a fogturizmus, ami hát azért már 30 éve Nyugat-Magyarországon azért ezt, tehát a csövön a luk. Hát ezt felismerték és komolyan kiépült. A másik a rehabilitáció, és a harmadik az allergológia. Ezek ugye valószínűleg mind-mind igen-igen jelentős beruházás igényes, pénzigényes projektek. Akkor hogyan, miből?

Horváth Endre: Mind a három területen van lehetőség a növekedésre. Egyéb ként a fogturizmus nemcsak Nyugat-Magyarországon, hanem Dél-Magyarországon, Délkelet-Magyarországon is jelentős bevételt hoz. Nem eleget. Tehát jelenleg a fogturizmusban az a helyzet, hogy jelentős angol betegállomány van, akik szívesen jönnek, náluk hosszú a várólista. Nálunk nagy a költségelőny. Tehát mi olcsóbban tudunk dolgozni. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy olcsóbban kell adni a portékát, hanem azt jelenti, hogy ezt lehet visszaforgatni beruházásokra.
Azonban ennek az elosztó rendszere az úgy néz ki, hogy Angliában vannak azok az ügynökségek, akik ezt elosztják, és jönnek fel a lengyelek, a szerben, a horvátok, a törökök. Tehát ez egy olyan verseny, amelyben le fogunk maradni. Jelenleg valóban az elsők vagyunk, tehát mondhatnánk azt, hogy ülhetünk a babérokon. De ez nem így történik, hiszen erős versenyhelyzet van.

Kérdező: Ha már sorrendet említett. Van ugye egy olyan rangsor, ami a turizmus növekedése tekintetében rangsorolja az országokat. Itt 181 országból a 136-ik helyen állunk. Mindig is ilyen rossz helyen voltunk, vagy esetleg az utóbbi években kerültünk hátrébb?

Horváth Endre: 20 évvel ezelőtt sokkal jobb helyzetben voltunk, tehát a turista vendégéjszakák számában, a turista érkezések számában sokkal jobb helyzetben voltunk. Jelenleg itt tartunk, és ezért fontosak a kitörési pontok.
Az allergológiára egyébként nagyon pozitív reakció érkezett.

Kérdező: Stílszerűen.

Horváth Endre: Tehát a Magyar Rádió összeállításában, amikor egy kis bejátszást csináltak, elmondta egy allergológus professzor, hogy hát ők erre nem gondoltak, hogy ez egy kitörési irány lesz, de lehet. Ugyanez volt érvényes, amikor a CT-ről, MR-ről beszéltek. Tehát kihasználatlan kapacitások vannak, amelyeket egy belső kereslettel, ami véges – tehát azt lássuk, hogy a belső kereslet növekedése véges – nem lehet igazán kihasználni. A nemzetközi kereslet az szinte végtelen.

Kérdező: Lehet, hogy csak én érzem úgy, hogy itt szépen hátulról, a másik irányból mint hogyha az egészségügy piacosítása felé haladna az elképzelés? Hát hiszen ne menjünk messzire. Az egri kórházvédőknek az volt az egyik fő rettenetük, hogy azt szerette volna állítólag a magánosító üzemeltető cég, hogy a fürdővel közösen egy nemzetközi gyógy-komplexumot létesítsenek. Jaj, de borzasztó, akadályozzuk meg! Most nem ugyanez történik?

Horváth Endre: Nem. Amikor gyógy-turizmusról beszélek, a gyógyvizet nem akarom eladni. Amikor egészségturizmusról beszélek, az egészségügyi szolgáltatást nem akarom átadni, hanem erre hozok keresletet. Egyébként teljesen nyilvános az a statútum rendelet, amelyben a feladatmegosztásokat a minisztériumok elvégzik, és itt is látható, hogy az egészségturizmus szoros együttműködésben kerül fejlesztésre a NEFMI-vel és az egészségügyi vezetéssel közösen. Tehát valóban egy szoros közös munka történik, nem pedig egy önálló kezdeményezés, amely majd odavezetne, hogy az alapellátásban gond lenne, ahogy ...

Műsorvezető: Egy picit még gondolkodnom kell, mert még az új minisztériumok neveivel bajban vagyok. A NEFMI az a Fejlesztési Minisztérium?

Horváth Endre: Igen, ez a Réthelyi-minisztérium, tehát szorosan együttműködünk velük, és nincs arról szó. Egyébként pedig azt is nagyon erősen szorgalmazzuk és közösen fogjuk megcsinálni, hogy bevonunk magánbiztosítókat abba, hogy finanszírozzák az igénybevett szolgáltatásokat. De kifejezetten szolgáltatás exportról van szó. Hiszen meg akarjuk állítani az orvos exportot. A szakorvosok 10 százaléka külföldön dolgozik. Azt meg kell állítani és szolgáltatást kell exportálni.

Kérdező: Picit térjünk vissza a nagy projektekről a kicsikre, a falusi turizmusra. Az elég szépen beindult az elmúlt időszakban. Szó volt arról is, hogy visszaállítanák esetleg a magán, a falusi szálláshelyek bérbeadóinak az adókedvezményét. Mert mondjuk, Gyöngyöstarjánban például egészen nem érdekli a tisztaszobát kiadó családot, hogy épül-e allergológiai központ vagy alakul-e. Ők beruháztak, az emberek kedvelik, mi lesz ezzel? És mi lesz az üdülési csekkel?

Horváth Endre: Amikor egészségről beszélünk, akkor lelki egészségről is szó van. Tehát például, ha már Gyöngyös környékét említette, nem tudom hányan tudják, hogy Gyöngyöspatán van egy Jessze oltár, ami a világon egyedülálló. A helyi, egyedi szolgáltatáscsomagokat, a helyi, egyedi adottságokat kell összefogni. Hiszen ekkor lesz a gazdaságfejlesztésnek helyben is gazdaságnövelő hatása. Tehát amikor azt mondjuk, hogy fejlesztjük a helyi gazdaságokat, akkor az pontosan az egyedi adottságokra alapul.
Adókról, adócsökkentésekről azért nem lehet nyilatkozni, hiszen rengeteg különálló kezdeményezés van, és szeptemberben indul a költségvetés vitája. Ezeket mind összefogva, ezeket a javaslatokat összegyűjtve kezeljük. Nemcsak ilyen nagy konzultáció keretében, mint pénteken, hanem négyszemközti tárgyalásokban, illetve műhelymunkákban is. Tehát mind a három irány azt mutatja, hogy ezt a sok-sok javaslatot, amely mind megfontolásra érdemes, ne egyenként kezeljük. Hiszen ismerjük a gazdaság helyzetét.

Kérdező: Hogy ne csak a gyógyfürdőkről beszéljünk. Annak idején ugye a keleti országokban élőknél nagyon népszerű volt a Balaton, de akár ilyen lehetne a Velencei tó is. Ilyen tekintetben terveznek-e fejlesztéseket vagy ösztönző lépéseket, hogy ott fejlesztések történjenek?

Horváth Endre: A Velencei tó, ahol egyébként a hétvégét töltöttem, és jelentős olyan helyi adottságok vannak, amelyek máshol nincsenek. Említem csak azt a sportterületet, ahol a vízi sportokat kiemelten kezelik. Utána persze az ember pótolja az elveszett sót egy jó szalonnasütés során. De a lényeg az, hogy ezeket a helyi adottságokat megint úgy kell csokorba fogni, hogy a helyi beszállítók jelenjenek meg a kínálatban. Hiszen ekkor lesz helyben multiplikátor hatása, azaz tovagyűrűző hatása a helyi gazdaságra. Tehát érdemes ezt is erősíteni. Ez egyébként nem területfüggő, ezt minden területen érdemes megcsinálnunk.
Ez teljesen egybevág a Vidékfejlesztési Minisztériummal közös céljainkban, hogy a helyi gazdaságokat erősítsük. Sőt, egybevág azzal is, hogy a környezetterhelés nem olyan nagy, hogyha közelből szállítják be az alapanyagokat, és nem több tízezer kilométerről.

Műsorvezető: Matolcsy György mert egyébként nagyot álmodni ezen a múlt heti konferencián, hiszen egymaga 700 ezer munkahelyet ígért 10 év alatt. Ez valóban reális? Akkor itten hamarosan megoldódik az egymillió munkahely.

Horváth Endre: Főleg ha én is ezt megígérem, és megszorozhatjuk kettővel a munkahelyek számát. De valójában ez arról szól, hogyha a mostani tendenciákat vetítjük előre, akkor nem jutunk oda, ahova szeretnénk. Többször kérdés az, hogy ugye hogy lehet ilyen helyzetből, amikor Budapesten piszkosak az aluljárók, turizmust fejleszteni. De hát valóban nem azt nézzük, ami most van, hanem egy nagyon messze lévő, nagyon ambiciózus célt tűzünk ki, és ehhez próbáljuk a szakmákat összefogni. Ehhez nagyon pozitív visszajelzések érkeztek az orvos szakma részéről is.

Kérdező: Kicsit praktikusabb kérdés, ha már Budapestet említette. Azt láthatjuk a fővárosban, hogy van olasz étterem, kínai étterem, de kevés az olyan hely, ahol mondjuk, autentikus magyar ételeket lehet fogyasztani. Pedig a külföldiek keresnék. Ugyanez igaz a különböző ilyen ajándéktárgyakra is. Tehát mondjuk, Budapesten Baseball-sapka van, de ilyen kézzel készült termékek sokkal ritkábban. E tekintetben esetleg terveznek-e valamilyen ösztönzést?

Horváth Endre: Hogyha Budapestről beszélünk, akkor Budapest új vezetése nagyon fontos számunkra. Tehát én keresem majd azt az együttműködést, hogy ezt közösen oldjuk meg. Így közvetlenül ráhatásunk erre nincsen. De valóban azt kell ösztönözni, hogy a helyi folklór, a helyi kézművesség is bekapcsolódjon a gasztronómia mellett. Ez valóban az előbb említett hatást erősíti. Tehát a helyi gazdaságot fogja erősíteni ez is.

Műsorvezető: Azt is mondta államtitkár úr ezen az értekezleten, hogy a lefelé irányuló árversenyt meg kell szüntetni. Hát csak lefelé irányuló árverseny van.

Horváth Endre: A KPMG is ezt mondja. Egy májusi interjúban Kali úr nyilatkozza, hogy a szállodások szerinte ott rontották el, hogy belementek egy lefelé irányuló árversenybe. Valóban az árverseny önmagában lehet lefelé irányuló, de lehet felfelé irányuló is, hogyha minőséget kínálok. Gondoljunk arra, hogy Kínában mondjuk a herendi porcelán milyen áron kerül értékesítésre. Vagy mondok egy olyan példát, ami talán jobban ül. Kínában az ásványvíz, a debreceni ásványvíz 300 forintért kel el. Tehát van fölfelé irányuló árverseny is. Hogyha betartom azt a versenystratégiát, hogy egyedit kínálok, ezt költségelőnnyel, tehát nem árelőnnyel feltétlenül, és meghatározott szegmensre. Ha ezt sikerül megcsinálni a turizmusban, akkor valóban úgy lesz, ahogy Ön mondja. Ami nincs most, nincs felfelé irányuló árverseny, ezt kell pótolni.

Műsorvezető: Tehát jobbat kell szolgáltatni, arról van szó.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Nem az árat kell versenyeztetni, hanem a szolgáltatást.

Horváth Endre: Igen.

Műsorvezető: Köszönjük szépen.

Horváth Endre: Nagyon szépen köszönöm.