A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal kötött 7910-1/2008. számú "Támogatási Szerződés" alapján a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák kamarák mellett működő békéltető testületek részére nyújtott 2008. évi költségvetési támogatás felhasználásáról és a testületek működésének múlt évi tapasztalatairól az alábbiak szerint számolunk be.

1. A békéltető testületek működtetéséhez 2008. évben az SzMM a költségvetési törvényben szereplő előirányzat, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával létrejött hivatkozott szerződés alapján 158.800.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Ebből 20.000.000 Ft egyenlő arányban, testületenként 1.000.000 Ft, 125.500.000 Ft a 2007. évi ügyszám arányában, költségterv alapján, 8.800.000 Ft a Budapesti Békéltető Testület többletkiadásaira, kiegészítő költségterv szerint került felosztásra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint közreműködő szervezet 4.500.000 Ft-ot kapott.

 

2. A békéltető testületek 2008. évi ügyszáma 4540 volt, amely kb. 20%-al haladja meg az előző évit (3844). Jelentősen, az átlagot meghaladóan nőtt az ügyszám a budapesti, Bács-Kiskun megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, a Fejér megyei és a Zala megyei testületeknél.

 

A testületek által hozott döntések típusairól (megszűnés, ajánlás, egyezség, kötelezés) az 1. számú melléklet ad részletes tájékoztatást. 2008-ban 2624 ügy fejeződött be ügydöntő határozattal (ajánlás, egyezség, kötelezés). Az így befejezett ügyekből

• 1541 ügy ajánlással;
• 938 ügy egyezséggel;
• 145 ügy kötelezést tartalmazó határozattal zárult.

Az eljárás megszüntetésére 1916 esetben került sor. A megszűnési okok igen különbözőek, lényeges azonban, hogy az eljárás számos esetben azért szűnt meg, mert a fogyasztó és a bepanaszolt kereskedő, szolgáltató eljáráson kívül megegyezett, és a fogyasztó kérelmét visszavonta. Az ügyek ilyen módon történő megszűnése legtöbb esetben az elnök, vagy az eljáró tanács tájékoztató tevékenységének eredményeként következett be. Egyéb megszűnési okként említhető a kérelem megalapozatlansága, hiányossága, az eredménytelen hiánypótlás, illetve a bepanaszolt azonosíthatatlansága. A szeptembertől hatályos törvénymódosítás folytán az eljárás megszüntetését eredményezte az is, ha a fogyasztó kérelme megalapozatlan volt. Ennek is betudható, hogy a tárgyidőszakban 1916 ügy szűnt meg az előző évi 1365-el szemben.

Az ügyek tárgy szerint megoszlását (2. számú melléklet) vizsgálva kiderül, hogy továbbra is jelentősek a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák. Ezen belül 2008-ban:

• az építőipari szolgáltatások (506)
• a pénzügyi-, biztosítási szolgáltatások (356)
• az utazási szerződések (163)
• a közüzemi szolgáltatások (217)
• és egyéb szolgáltatások (958)

nem megfelelő minősége miatt érkezett jelentős számú panasz.

A különböző termékek gyártási hibái miatt 2340 ügy fejeződött be. Jelentősen növekedett a mobiltelefonok meghibásodása, majd az ezt követő fogyasztói reklamáció elutasítása miatt keletkezett ügyek száma. Ugyanakkor több testület jelezte, hogy a meghallgatásokon a készülékeket forgalmazók képviselői az esetek többségében nem vesznek részt. Ugyancsak gyakoriak az üzleten kívüli, gyakran utaztatással egybekötött kereskedelemi tevékenyéggel összefüggő panaszügyek. Ennek célpontjai és károsultjai elsősorban a nyugdíjas korosztály köréből kerülnek ki. Az ilyen módon értékesített termékek esetében a fogyasztói jogokról történő tájékoztatás gyakran hiányos, vagy megtévesztő. Továbbra is jelentős a lábbelik minőségével és a reklamációk nyomán a kereskedők általi elutasítást "megalapozó" szakvélemények szakszerűtlensége miatt keletkezett ügyek száma. Általában elmondható az is, hogy növekedett a bonyolultabb nehezebben megítélhető ügyek száma (e-kereskedelem, internetes szolgáltatások, pénzügyi, biztosítási ügyek).

 

Már több éve jelzésként érkezik, hogy rendezni kellene a vásárlók minőségi kifogásai nyomán eljáró szakvélemények kiadására jogosult szervezetek, szakértők kérdését. A testületi elnökök beszámolói szerint különösen a cipők, mobiltelefonok, de más termékek esetében is a gyártó, vagy a forgalmazó érdekkörébe tartozó, függetlennek nem nevezhető szakértő vagy szerviz véleménye alapján utasítják el a fogyasztó igényét.

 

Sok a panasz a szervizek, különösen a mobiltelefonokat, műszaki cikkeket javító márkaszervizek tevékenységére. Gyakoriak a 30-40 napos javítási idők. A fogyasztók nem kellően ismerik a jótállással, szavatossággal kapcsolatos jogaikat, s részben ennek is betudható, hogy a gyártó, kereskedő és a szerviz között elvész a fogyasztó.

A korábbi évekhez hasonlóan alakult az alapos (70%), részben alapos (15%) és az alaptalan kérelmek aránya, azzal, hogy a megalapozatlan kérelmeké némileg növekedett (15%).

 

A gazdálkodó szervezetek együttműködési készsége az ügyek 75%-ában volt megállapítható, mely a múlt évhez képest további javulást jelent. E tekintetben kedvező tapasztalatokról számolt be például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Tolna megyei testület, ugyanakkor kedvezőtlenül alakult a gazdálkodó szervezetek együttműködési hajlandósága Nógrád megyében és Komárom- Esztergom megyében.

Igen eltérőek a tapasztalatok az ajánlásokban foglaltak betartásának fogyasztók által történő visszajelzéséről. A határozatok tartalmazzák ugyan az erre való felhívást, a testületek többségénél a visszajelzési arány 50% alatt van.

 

A békéltető testületek szinte egybehangzó véleménye szerint a fogyasztóvédelmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása kedvezően befolyásolta a vitarendezést.

A testületi elnökök beszámolóiból kiderül, hogy a területi kamarák megfelelő feltételeket biztosítottak a testületek működéséhez. A működtető kamara, a helyi civil szervezetek és a testület több megyében együttműködött a testület ismertségének fokozásában a kamarai kiadványok, a helyi sajtó, televízió és rádió igénybevételével.

 

Ezen kívül minden testület, a működtető kamarával együttműködve telefonos, és/vagy személyes ügyfélszolgálatot is működtet, melynek keretében egyrészt a testület tevékenységéről, az eljárás szabályairól adnak tájékoztatást, másrész konkrét fogyasztói panaszok, megkeresések esetén tanácsadást is nyújtanak. Több testület tartott heti rendszerességgel fogadónapot, továbbá a testületek elnökei, tagjai rendszeresen részt vettek helyi, regionális és országos szakmai rendezvényeken

 

2008. év folyamán különböző időpontokban járt le a békéltető testületek, illetve a tagok mandátuma, ezért a törvény előírásainak megfelelően a kamarák, illetve a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részéről sor került az egyes testületeknél a tagok jelölésére, majd az elnök megválasztására. A tagok és az elnök személyében - Pest megyei testület kivételével - jelentős változás nem történt, három testületnél választottak új elnököt.

(Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkárság)