Szociális és Munkaügyi Minisztériummal 2007. június 6-án kötött 20/15-07/HPI számú "Támogatási Szerződés" alapján a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek részére nyújtott 2007. évi költségvetési támogatás felhasználásáról és a testületek működésének múlt évi tapasztalatairól az alábbiak szerint számolunk be.

1. A békéltető testületek működtetéséhez 2007. évben az SzMM a költségvetési törvényben szereplő előirányzat, valamint az MKIK-val létrejött hivatkozott szerződés alapján 110.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott.

A 2007. évi támogatás felosztása a területi kamarák között szerződésünk 3.2. pontjának megfelelően történt. Így 20.000.000 Ft-ot egyenlő arányban, 80.000.000 Ft-ot a 2006. évi ügyszám (3542) arányában (egy ügyre jutó összeg 22.586 Ft), 10.000.000 Ft-ot pedig a 2006. évi átlagos ügyszámot (177) meghaladó öt testület között az általuk tárgyalt ügyek arányában osztottunk fel.

 

2. A békéltető testületek 2007. évi ügyszáma 3844 volt, amely kb. 10%-al haladja meg az előző évit (3542), vagyis a növekedés üteme a korábbi évekhez képest kis mértékben csökkent. Jelentős ügyszámemelkedés volt a Bács-Kiskun megyei, Békés megyei, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei testületeknél, ugyanakkor jelentősen csökkent az ügyszám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a Komárom- Esztergom megyei testületnél. A többi testületnél az ügyszám az előző évivel közel azonosan alakult.

A testületek által hozott határozatok fajtáiról (megszűnés, ajánlás egyezség, kötelezés) az 1. számú melléklet ad részletes tájékoztatást. A korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben az ügyek kb. kétharmada (2479) ügydöntő határozattal (ajánlás, egyezség, kötelezés) fejeződött be. Az így befejezett ügyekből

• 1400 ajánlással;
• 983 egyezséggel;
• 96 ügy kötelezést tartalmazó

határozattal zárult.

Az eljárás megszüntetésére 1365 esetben került sor.

A leggyakoribb megszűnési okok a fogyasztó által előterjesztett kérelem különböző hiányosságai (bizonyítékok, bizonylatok hiánya, a bepanaszolt azonosíthatatlansága, a hiánypótlásra történő felhívás nem teljesítése, stb.) voltak.

 

Továbbra is jelentős számú ügy szűnt meg azért, mert a fogyasztó kérelmét visszavonta, mivel a felek az eljárás megindítását követően megállapodtak. Ez utóbbi esetek döntő részében az ügyek további folytatása a testületi elnök, vagy tag szakszerű tájékoztatása eredményeként vált szükségtelenné. A Somogy megyében például 69 ügy érkezett egyetlen szolgáltató tevékenységével kapcsolatban. A szolgáltató a testület megkeresése alapján a panaszügyeket rendezte, így meghallgatásokra sem volt szükség.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is növekszik a telefonon (pld. Budapest, Fejér megye, Nógrád megye, Baranya megye), illetve több testület által tartott félfogadási napokon érkező panaszok száma (pld. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Pest megye, Zala megye).

Az ügyek tárgy szerint megoszlását (2. számú melléklet), vagyis a panaszok okait elemezve megállapítható, hogy a különböző szolgáltatásokkal volt a legtöbb probléma. Ezen belül 2007-ben:

• az építőipari szolgáltatások (580)
• a pénzügyi biztosítási szolgáltatások (348)
• utazási szerződések (272, ebből 207 a budapesti és a pest megyei testületnél)
• egyéb szolgáltatások (javító szolgáltatások, szakipari munkák, stb. 774)
• közüzemi szolgáltatások (118)

nem megfelelő minősége miatt érkezett jelentős számú panasz.

A különböző termékek gyártási hibái miatt 1752 ügy indult. Továbbra is a cipők minőséghibái és az ilyen reklamációkat követő nem objektív szakvélemények miatt indult jelentős számú ügy. Ugyanakkor növekedett a mobil telefonokkal, a számítástechnikai eszközökkel, és általában a jogi, szakmai szempontból bonyolultabb ügyek száma.

Már több éve jelzésként érkezik, hogy rendezni kellene a vásárlók minőségi kifogásai nyomán eljáró szakvélemények kiadására jogosult szervezetek, szakértők kérdését. A testületi elnökök beszámolói szerint különösen a cipők, de más termékek esetében is a gyártó, vagy a forgalmazó érdekkörébe tartozó, függetlennek nem nevezhető szakértő vagy szerviz véleménye alapján utasítják el a fogyasztó igényét.

 

Sok a panasz a szervizek, különösen a mobiltelefonokat, műszaki cikkeket javító márkaszervizek tevékenységére. Gyakoriak a 30-40 napos javítási idők. A fogyasztók nem kellően ismerik a jótállással, szavatossággal kapcsolatos jogaikat, s részben ennek is betudható, hogy a gyártó, kereskedő és a szerviz között elvész a fogyasztó.

Az ügyek közel 70%-ában bizonyult alaposnak a fogyasztó kérelme, 20%-ában volt részben alapos, és 10%-ában volt alaptalan.

A bepanaszolt gazdálkodó szervezetek együttműködési készsége az ügyek több mint 70%-ában volt megállapítható. Megfigyelhető az is, hogy a bepanaszolt gazdálkodó szervezet együttműködése estén (a meghallgatáson megjelenik, válaszol a megkeresésre, stb.) lényegesen megnőtt az egyezséggel lezárt ügyek száma (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest, Fejér megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye).

 

Problémaként jelentkezett, hogy egyes közüzemi szolgáltatók bankok, biztosítók megkérdőjelezik a békéltető testület eljárási jogosultságát, vagy az együttműködésre nem hajlandóak. Továbbá egyes budapesti székhelyű, de több megyében, vagy országos hálózattal rendelkező cégek nem tanúsítanak együttműködést a vidéki testület előtt indult ügyekben.

 

Több helyről jelezték ugyanakkor, hogy a fogyasztók az erre történő figyelemfelhívás ellenére az ajánlásokban foglaltak teljesítéséről csak az esetek kis hányadában adnak a testület számára tájékoztatást (pld. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Baranya megye, Veszprém megye).

 

A testületi elnökök beszámolóiból kiderül, hogy a testületek működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a területi kamarák mindenütt biztosították. Segítették a testületek működését a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a kamarák által szervezett szakmai rendezvények. A kamarák többsége segíti a testületek ismertségének javítását azzal is, hogy újságjában, honlapján rendszeres tájékoztatást ad működéséről. A Veszprém megyei testület követendő gyakorlata, hogy szakközépiskolások a felek előzetes hozzájárulása alapján részt vesznek a tárgyalásokon.

(Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkárság)