A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal 2006. július 31-én kötött 100277-3/2006 számú "Támogatási Szerződés" alapján a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek részére nyújtott 2006. évi költségvetési támogatás felhasználásáról és a testületek működésének múlt évi tapasztalatairól az alábbiak szerint számolunk be.
1. A békéltető testületek működtetéséhez 2006. évben az SzMM a költségvetési törvényben szereplő előirányzat, valamint az MKIK-val létrejött hivatkozott szerződés alapján 105.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
A 2006. évi támogatás felosztása a területi kamarák között szerződésünk 3.2. pontjának megfelelően történt. Így 20.000.000 Ft-ot egyenlő arányban, 80.000.000 Ft-ot a 2005. évi ügyszám (2495) arányában (egy ügyre jutó összeg 32.051 Ft), 5.000.000 Ft-ot pedig a 2005. évi átlagos ügyszámot (123) meghaladó öt testület között az általuk tárgyalt ügyek arányában osztottunk fel.
A területi kamarákkal kötött szerződés szövegét az 1. számú, a támogatás kamarák részére történő átutalási bizonylatainak másolatait a 2. számú, az összeg felhasználásának kamaránkénti és összesített bemutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
Ez utóbbi táblázat "Díjazás" rovata az elnök, elnökhelyettes, valamint a testületi tagok díjazását és ennek járulékait, míg az "Egyéb költség" rovat a működtetéssel járó további kiadásokat (bérköltség, közüzemi díjak, irodaszerek telefonköltség, stb.) mutatja be. A támogatás felhasználásáról szóló bizonylatokat, a testületi elnökök beszámolóit, valamint az ügyforgalomról készített statisztikai adatlapot a mellékelt dossziék (20 db) tartalmazzák.
Amint az a 3. számú mellékletből kiderül a támogatás összegét a területi kamarák a szerződés szerinti célra felhasználták.
Összességében a tényleges ráfordítás és a megállapodás szerinti támogatás különbözete 8.742.358 Ft volt, a múlt évi 11.798.701 Ft-al szemben. A támogatásból a kamarák 73.911.965 Ft-ot a testületi tagok díjazására, 39.830.393 Ft-ot pedig a működéssel járó egyéb költségek fedezetére fordították.
A testületek működtetésében a múlt évben a legnagyobb problémát az okozta, hogy a támogatás jelentős késéssel érkezett, így azt a kamrák kénytelenek voltak megelőlegezni, ami sok esetben saját gazdálkodásukban komoly problémát okozott.
2. A testületek ügyszáma 2006-ban 3542 volt, ami az előző évi 2496 ügyhöz képest közel 40%-os növekedést jelent, vagyis az ügyszám emelkedésének dinamikája továbbra is a korábbi évekéhez hasonlóan alakult.
A testületek múlt évi összesített ügyszámáról és a határozatok fajtáiról (megszűnés, ajánlás, egyezség, kötelezés)) a 4. számú melléklet ad részletes tájékoztatatást.
A 3542 ügy több mint kétharmada (2365 ügy) ügydöntő határozattal (ajánlás, egyezség, kötelezés) fejeződött be. Az így befejezett ügyek közül 1374 ajánlással, 933 egyezséggel és 90 ügy kötelezéssel zárult. Az előző évhez képest jelentősen növekedett az egyezségek és az ajánlások száma, míg az alávetésen alapuló kötelezést tartalmazó határozatok száma azonos volt a múlt évivel. Ez utóbbi határozatok nagyobb számban Fejér és Zala megyében, illetve Budapesten születtek. Az eljárás megszüntetésére 1145 esetben került sor, ez arányaiban a múlt évivel megegyezően alakult.
A leggyakoribb megszűnési okok a fogyasztó által előterjesztett kérelem különböző hiányosságai (bizonyítékok hiánya, a bepanaszolt azonosíthatatlansága, a hiánypótlásra történő felhívás nem teljesítése, stb.) voltak. Az ilyen megszűnési okok csökkenését eredményezheti a budapesti testület gyakorlata, mely szerint a kérelemhez megfelelő tájékoztatással ellátott űrlap áll a fogyasztók rendelkezésére, ami elektronikus úton is beadható.
Jelentős számú ügy szűnt meg azért, mert a fogyasztó kérelmét visszavonta, vagy a felek megállapodtak az eljárás megszűntetésében. Ez utóbbi esetek döntő részében az ügyek további folytatása a testületi elnök, vagy tag szakszerű tájékoztatása eredményeként vált szükségtelenné.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is növekszik a telefonon, illetve több testület által tartott félfogadási napon szóban érkező panaszok száma, (pld. Budapest, Pest megye, Fejér megye, Győr-Moson- Sopron megye) melyeket a fenti ügyszám nem tartalmaz.
3. Az ügyek tárgy szerinti megoszlását, vagyis a panaszok okait elemezve (5. számú melléklet) megállapítható, hogy 2006-ban is a különböző szolgáltatásokkal volt a legtöbb probléma. Ezen belül az építőipari szolgáltatások, (694) a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások, (273) egyéb szolgáltatások (javító szolgáltatások, szakipari munkák, stb. 741) nem megfelelő minősége miatt érkezett jelentős számú panasz. A pest megyei ügyek több mint egyharmada az építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatos.
Arányát tekintve a korábbi évekhez hasonlóan alakult az utazási szerződésekkel összefüggő panaszok száma, (184) ilyen ügyek nagyobb számban a budapesti és a pest megyei testület előtt indultak.
A különböző termékek hibái miatt 1576 ügy indult, továbbra is a cipők (sportcipők) minőséghibái, az ilyen reklamációkat követő "szakvélemények" miatt indult jelentős számú ügy.
Már több éve jelezzük beszámolóinkban és különböző fórumokon, hogy rendezni kellene a vásárlók minőségi kifogásai nyomán eljáró, szakvélemények kiadására jogosult szervezetek kérdését. A testületi elnökök beszámolói szerint különösen a cipők, de más termékek esetében is a gyártó, vagy forgalmazó érdekkörébe tartozó "szakértő" vagy szerviz véleménye alapján utasítják el a fogyasztó igényét. Javaslatunk, hogy minőségi reklamáció esetén szakvélemények készítésére csak erre feljogosított (akkreditált) minőségvizsgáló szervezetek, szakértők legyenek jogosultak.
Sok panasz érkezett a szervizek, különösen a mobiltelefonokat és gépjárműveket javító márkaszervizek tevékenységére. Gyakoriak a 30-40 napos javítási idők (pl. Csongrád).
Az un. üzleten kívüli kereskedelemmel kapcsolatban az e tevékenységet folytatókkal szembeni leggyakoribb kifogás, hogy a jogszabályi kötelezettség ellenére nem, vagy csak jelentős összeg megfizetése esetén biztosítják a fogyasztó részére a 8 napon belüli elállás lehetőségét (pl. Győr-Moson-Sopron).
Az ügydöntő határozattal befejezett 2397 ügyből a fogyasztó kérelme 1112 estben alaposnak, 897 esetben részben alaposnak és 378 ügyben alaptalannak bizonyult.
Az ügyszám növekedésével együtt nőtt a testületek fogyasztók előtti ismertsége és a gazdálkodó szervezetek együttműködési készsége is. Több testületnél tartanak tanácsadással egybekötött félfogadást, néhány megyében kihelyezett jelleggel tárgyalást is. (pl. Pest megye, Győr-Moson- Sopron).
Az ajánlások betartását ösztönző nyilvánosságra hozatal több testület, illetve kamara estében a korábbiakhoz képest jobban működik. A kamarával és/vagy a helyi fogyasztóvédelmi felügyelőséggel együttműködve a kamarai újságokban, Web lapokon, fogyasztóvédelmi szaklapokban teremtik meg ennek költségkímélő lehetőségét. Ugyanakkor több elnök jelezte beszámolójában, hogy a fogyasztók egy része az erre történő figyelemfelhívás ellenére sem tájékoztatja a testületet az ajánlásban foglaltak teljesítésének elmaradásáról.
A testületek működtetéséhez nyújtott költségvetési támogatás összegének megállapítását megelőző tervezés során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ügyszám már évek óta 30-40%-al, a testületek által nyújtott és statisztikailag nem kimutatható tanácsadó, felvilágosító tevékenység pedig ezt meghaladó arányban emelkedik.
Budapest, 2007. március 29.
Dunai Péter
főtitkár s. k.
(Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkárság)