Már három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a női vállalkozásokat tömörítő, érdekeiket képviselő szervezetek és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárságának szakértői. A találkozókon a fejlesztési lehetőségeket, valamint a közeljövőben létrejövő mentorhálózat működési feltételeit dolgozták ki. Közlemény.
A felek – egyedülálló módon – igazi műhelymunka keretében vetettek fel és válaszoltak meg olyan kérdéseket, amelyekkel a női vállalkozók nap mint nap szembesülnek.
A találkozók során meghatározták azokat a területeket, amelyek fejlesztésére kiemelt hangsúlyt kell helyezni annak érdekében, hogy a női vállalkozásokban rejlő kihasználatlan lehetőségeket mind nagyobb mértékben kiaknázhassák.
Az egyeztetéseken hangsúlyt kapott a vállalkozási ismeretek mélyebb oktatása az iskolarendszerben és azon kívül, továbbá az, hogy a pályázati lehetőségeket átjárhatóbbá kell tenni. A résztvevők kiemelték, hogy a jelenleginél árnyaltabban kell elkülöníteni azokat a célcsoportokat, amelyek élhetnek a különböző támogatási formákkal.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a női vállalkozások fejlesztésében jelentős szerepe van a vállalkozói mentorálásnak, így a műhelymunkák kiemelt feladata egy országosan, egységesen elérhető mentorhálózat kereteinek meghatározása.
Az egyeztetés-sorozatot egy kutatás előzte meg. A kis- és középvállalkozások 2014-2020 közötti fejlesztési stratégiájának elkészítésekor az idei év elején mintegy 3000 fős mintán végzett reprezentatív felmérés szerint a női vállalkozások súlya a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások körében jelentős. Az összes megkérdezett mikrovállalkozás több mint harmadára jellemző, hogy tulajdonosainak többsége nő és az ügyvezetést is nő látja el. A kisvállalkozásokat és a középvállalkozásokat tekintve az arány drasztikusan csökken: 18, illetve 12 százalékra. A női vállalkozások tehát jelentős szereppel bírnak az önfoglalkoztatásban, a kisebb vállalkozások működtetésén túl azonban ugyanúgy képesek a növekedésre, helytállnak a piaci versenyben.
A fejlesztési irányok ennek megfelelően mind az önfoglalkoztatás előmozdítására, mind a növekedés elősegítésére koncentrálnak. Az intézkedések elsősorban az információhiány leküzdésére, a kapcsolati tőke, a sikeres működést feltételező ismeretek, valamint a háttér-infrastruktúra biztosítására, illetve a finanszírozási források elérhetővé tételére irányulnak. Az intézkedések legfőbb forrását a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai uniós források biztosítják.
Az egyeztetés-sorozat nem zárult le: a műhelymunkák résztvevői egyetértettek abban, hogy a női vállalkozások helyzetének javítása érdekében folytatják a közös gondolkodást.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
