A környező országokban irodákat nyitó Kárpát Régió Üzleti Hálózat révén megvalósulhat az összmagyar kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségek hatékony kihasználása a térség felemelkedése érdekében. A magyar kis- és középvállalkozások régiós fejlődését segítő hálózatról Szatmáry Kristófot, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát kérdeztük.
Az év elején még szinte senki se hallott a Kárpát Régió Üzleti Hálózatról, amely most szinte hetente nyit új irodát a szomszédos országokban. Mióta készültek erre?
Már az első Orbán-kormány is tett kísérletet arra, hogy gazdasági hídfőállásokat építsen ki a Kárpát-medencében. Így alig alakult meg a második Orbán-kabinet, máris létrejött a Nemzetgazdasági Minisztériumban a Kárpát-medencei Gazdasági Főosztály. A határon átívelő gazdasági együttműködés gondolata tehát mindig is foglalkoztatott bennünket. Teljesen más megközelítési mód szükséges azonban egy Kárpát-medencei hálózat építéséhez, mint például a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséhez. Előbbi esetében az érzelmi tényezőket is számításba kell venni, a hálózat építésének ugyanis nemcsak gazdasági, hanem történelmi és nemzetpolitikai aspektusai is vannak.
A Kárpát-medence fontosságát a magyar vállalkozások is érzik, hiszen jó részük eddig se ment messzire, ha a beszűkült hazai piac kevésnek bizonyult számukra.
Épp erre a valós gazdasági folyamatra építünk. A hazai kis- és középvállalkozások fejlődésében kitüntetett szerepük van a közvetlen határ menti kapcsolatoknak. Amikor egy szegedi cég elkezdi próbálgatni a szárnyait, az esetek túlnyomó részében Romániában vagy Szerbiában üzletel, legtöbbször magyar ajkú partnerekkel. Így egy közeli, de már külföldi piacon szerezhet tapasztalatokat a további, globális terjeszkedéshez. S ha egy cég megállta a helyét a szűkebb régióban, könnyebb számára a továbblépés például a német vagy a lengyel piacra.
Mi a helyzet a határon túli magyar cégekkel? Őket is bevonják az együttműködésbe?
Nemzetgazdasági szempontból is óriási lehetőségeket rejt, hogy a határon túli területeken eddig mintegy 300 ezren kérték a magyar állampolgárságot. Ők több tízezer céggel rendelkeznek, amelyek bevonhatók a Kárpát-medence üzleti életébe. A most kiépülő irodahálózat egyik fontos feladata, hogy megtalálja, feltérképezze és becsatornázza ezeket a cégeket.
A Kárpát-medence nagyrégióként nem létezik az Európai Unió számára. Nem okozhat ez nehézségeket az üzleti hálózat elfogadtatásában?
A Kárpát Régió két dinamikusan fejlődő gazdasági tengely, a Dunához kötődő nyugat-európai és a balti térségtől Horvátországig húzódó Borostyán út metszéspontjában helyezkedik el. E térség lehet Európa gazdasági motorja a jövőben: a Borostyán útnak nevezett észak-déli karéj gazdasági növekedése tavaly meghaladta a négy százalékot, miközben az uniós átlag csak 1,5 százalék volt. Nem pusztán sajátos magyar érdekről van tehát szó, hanem annál jóval többről, egy új térség felemelkedéséről. Ráadásul az unió 2014-2020 közötti költségvetésében jelentős források állnak majd rendelkezésre a határon átívelő kapcsolatok fejlesztésére.
A környező országok nem támasztottak akadályokat a magyar törekvésekkel szemben?
Voltak nehézségeink, de igyekeztünk gyorsan, átütően véghezvinni az irodahálózat kiépítését. Nagy sikernek tartjuk, hogy idén januárban-februárban készült el az előterjesztés, és ma már ott tartunk, hogy fél év alatt hat irodát nyitunk meg úgy, hogy nincsenek támadások kereszttüzében a fogadó országokban.
Hogyan sikerült ezt elérni?
Úgy, hogy nem állami intézményekről van szó: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal közösen alapítja és üzemelteti az irodákat, amelyekből reményeink szerint 10-11-et nyitunk meg az idén. Erre mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre. Építünk a meglévő kapcsolati hálókra, az egyes országok közötti vegyes kamarákra, így nem a semmiből kell felépíteni a hálózatot. Erdélyben állunk a legjobban: eddig két iroda nyílt Kolozsváron és Nagyváradon, és hamarosan további kettőt nyitunk Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. De a vajdasági Szabadka, a kárpátaljai Ungvár, a szlovákiai Kassa, Dunaszerdahely, vagy Komárom, valamint a szlovéniai Lendva is célpontjaink közé tartozik.
Pontosan mivel foglalkoznak majd ezek az irodák?
Az egyelőre két fővel induló üzletfejlesztési irodáknak először fel kell térképezniük a vállalkozásokat és ki kell építeniük a kapcsolatokat. Feladataik között olyan kereskedelemfejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek az e külpiacokra törekvő magyar cégeket ellátják a szükséges gazdasági, jogi és helyi ismeretekkel, vagy például a cégalapításhoz üzleti tanácsadást nyújtanak. Így egy magyar vállalkozásnak nem kell Kolozsvárra mennie, ha be szeretné gyűjteni a szükséges információkat: elég, ha felkeresi a kamara megfelelő területi irodáját. Miután hálózatot építünk, nemcsak magyar-román viszonylatban működhet az együttműködés: Erdélyből például szerbiai magyar cégekkel is kapcsolatot lehet majd teremteni. S végül, de nem utolsósorban az irodák részt vesznek a határon túli magyar gazdasági integrációt megteremtő Wekerle Terv és annak erdélyi „lába”, a Mikó Imre Terv kidolgozásában.
Tudnak-e már az új lehetőségekről a magyar kis-és középvállalkozások?
Egy jogszabály-módosítás révén a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elkezdheti egy olyan hivatalos nyilvántartás vezetését, amelybe a legalább 40 százalékban magyar állampolgárok által birtokolt cégek kérhetik felvételüket. Miután már a szomszédos országokban is számon tudjuk tartani a magyar állampolgárokat, ez most nem ütközik különösebb nehézségbe. Komolyan vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy az idehaza jól bevált finanszírozási formát, a Széchenyi hitelkártya rendszerét kiterjesszük például az erdélyi magyar vállalkozások számára. De ne csak Erdélyről beszéljünk: sok, számunkra nem ismert magyar turisztikai vállalkozás telepedett meg az Adrián. Feltérképezhetjük, milyen magyar tulajdonú szállodák, panziók és apartmanok találhatók a tengerparton, és ezeket megpróbálhatjuk bevonni a SZÉP-kártya elfogadóhelyei közé. Miért ne támogassuk a magyar érdeket külföldön is?
(Heti Válasz)
