Kárpát Régió Üzleti Hálózat néven üzletfejlesztési irodahálózat kiépítése kezdődött el a szomszédos országokban a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására. A lassan mintegy 300.000 határon túli magyar állampolgár több tízezer cége jelentős potenciál az összmagyar kapcsolatrendszerben, s a lehetőségek széles skáláját kínálja a hazai kis- és középvállalkozásoknak a partnerek megtalálásához. Az irodahálózat a Wekerle Tervnek, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégiának az első kézzel fogható megvalósulása. Június közepén készült cikkünk idején Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára már négy romániai iroda megnyitásáról számolhatott be.

„Ha a Kárpát-medencéről beszélünk, akkor természetesen ennek mindig vannak érzelmi aspektusai is” – fogalmazott az államtitkár. „Ha bármit fejleszteni akarunk a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok terén, akkor e célkitűzésnek egyúttal magában kell foglalnia a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztését is. Bizonyos hídfőket próbálunk erősíteni a határon túl. Akkor lehet hosszú távú egy ilyen fejlesztés, ha ezt gazdasági racionalitás támasztja alá.”

Az egyik ilyen gazdasági racionalitás a kormányzat egyik legfőbb céljában rejlik: fontos, hogy minél több sikeres, a nemzetközi piacon önerejéből is megállni képes kis- és középvállalkozást támogassunk. Az eddigi tapasztalatok alapján, egy Magyarországon már sikeres cég általában nem egy nagy ugrással kerül be a globális körforgásba, hanem először a szomszédos országokban próbálgatja szárnyait – ami bizonyos mértékben hazai pályát is jelent számára, például a nyelvi környezet miatt. Ez az úgynevezett „közel külföld”. Teljesen természetes, hogy egy magyar vállalkozás először Erdélyben, Szerbiában, Szlovákiában próbálja meg a kapcsolatokat kiépíteni. Itt magyar nyelven tud üzletelni, s széles körű információk állnak rendelkezésére a piaci környezetről. „Több évszázados kapcsolatokat használunk ki akár az Ipoly mentén vagy Nagyvárad és Debrecen között, illetve Szeged és Szabadka térségében.” Ahogy azt a Wekerle Terv is hangsúlyozza, a szomszédos országokban való megjelenés lehet tehát az első lépés a hálózat lehetőségeivel élni kívánó cég számára, amely ha e piacon is otthon van, tapasztalatokkal felvértezve, nagyobb eséllyel indulhat a globális piac felé.

Kérdésünkre válaszolva az államtitkár leszögezte: „tény, hogy a partnereink nagy része magyar nemzetiségű, de ez nem etnikai megközelítés. Nem ráerőltetett formája az együttműködésnek. A legtermészetesebb, hogy egy magyar először a külhoni magyarokkal próbál üzletelni.”

Szatmáry Kristóf szerint a másik nagyon lényeges dolog a határon túli gazdaságpolitika építése szempontjából, a hazai piac viszonylag kis mérete. Amikor egy nagy cég beruházást valósít meg Magyarországon – például Debrecen térségében –, akkor az után is érdeklődik, milyen partnerei lehetnek Nagyváradon, Kolozsváron, a környéken. Azaz világosan megfogalmazzák, hogy a magyarországi kapacitások végesek.

Ebbe a rendszerbe szeretnénk bevonni a határon túli magyar vállalkozókat is – tudtuk meg az államtitkártól. „Nagyon sokáig nehezen volt meghatározható, hogy ki számít magyar vállalkozónak. Annak eredményeként, hogy a határon túli magyarok számára 2010-ben megteremtettük az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségét, elmondhatjuk, hogy ma már közel 300.000 magyar kérelmezte az állampolgárságot határainkon túl. Nekik több tízezer cégük van, akik gyártanak, foglalkoztatnak.” A most kiépülő irodahálózattal őket is szeretnénk a magyar gazdaságba becsatornázni, hiszen abban az esetben, amikor egy nagyobb volumenű gazdasági lépésben, például egy beszállítói programban gondolkodunk, akkor az általuk képviselt vállalkozói bázis óriási potenciált jelent – tudtuk meg az államtitkártól, aki szerint van arra lehetőség, hogy a magyar állam valamilyen módon nyilvántartsa a saját állampolgárai által külföldön működtetett cégeket. Ezt jó néhány más ország is megteszi saját, külföldön élő állampolgáraival.

Az államtitkár felsorolásában a harmadik racionalitás, hogy – és ez már inkább globális folyamatokkal függ össze – a Kárpát-medence két jól körülírható gazdasági tengely metszéspontjában fekszik. Az egyik ilyen – várhatóan a közeljövőben is fontos gazdasági tengely a Duna Régió, ahol alapvetően a technológiai, intézményi struktúrák áramlása, innovációja jellemző.  „Lehetne középkori példákat is felhozni arra, hogy a különböző mezőgazdasági művelési módok a bajor, osztrák területekről miként szivárogtak le a Kárpát-medencébe, a Balkánra, majd a Duna-delta felé, ám ez egy mai napig is fellelhető folyamat a német cégek különböző innovációinak magyarországi megjelenésével” - fogalmazott Szatmáry Kristóf. Az államtitkár egy másik példát is mondott erre: Magyarország most veszi át a duális szakképzési rendszert, ami nagyon jól működik Németországban. Nekünk érdekünk ezeket a rendszereket továbbvinni.

Az Unió által elismert másik gazdasági tengelyt Szatmáry Kristóf „új borostyán-tengelynek” nevezi, amibe a Balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország tartozik. Miközben az euró válsága a dél-európai országokat tartósan lassabb növekedésben tartja, akár átveheti a helyüket ez a borostyán-tengely. A tavalyi adatok szerint e térség GDP növekedési üteme többszörösen haladta meg a déli országokét. „Ha ez a dinamika – még akkor is, ha vannak kilengések – hosszú távon fennmarad, akkor ez egy felzárkózott térség lesz” – véli az államtitkár. Az autóipari kapacitásoktól kezdve egy sereg területen „jöhet fel” a borostyán-tengely. Ha a Duna-vonalának előbb említett innovációs tengelyét, valamint a balti államoktól dél felé haladó, Szlovéniáig nyúló vonalat egymásra tesszük, akkor ennek metszéspontja a Kárpát-medence.

Május 4-én Kolozsváron nyílt meg az első iroda, majd ezt Nagyvárad és két székelyföldi helyszín – Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy – követte. Szerbiában Újvidék és Szabadka szerepel a tervek között, és Szlovákiában is két irodaavatásra készülnek: Kassán és Dunaszerdahelyen vagy Komáromban. Az év végéig összesen 11 iroda létrehozása szerepel a tervek között, azaz Ausztria kivételével reményeink szerint valamennyi szomszédos országban kiépül egy hídfőállás: Ukrajnában (Ungvár), Horvátországban (Eszék) és Szlovéniában (Lendva) is. „Minden irodának kicsit más a feladata. Miközben Nagyváradnak és más határ menti településnek az országok közti infrastruktúrák összekötése lehet az egyik fontos célja, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön hozzájárulhatnak az autonóm Székelyföld gazdasági önállóságának előkészítéséhez. Ezek a feladatok részben adottságokon múlnak, másrészt a folyamatosan felmerülő kérdésekre ott helyben kell a válaszokat megadni” – mondta Szatmáry Kristóf, aki új modellnek, „félállami” intézménynek nevezi ezt a struktúrát, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen hozza létre az irodákat. A kamara rendszerén belül működnek, azaz kamarai és gazdasági együttműködés alakulhat ki, a munkát a minisztériumon belül a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály koordinálja. Az államtitkár hangsúlyozta: ez a modell nem áll meg a Kárpátok belső vonalánál, hiszen ha a szerkezet beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor a Kárpát-régió tovább tágul Krakkó, Brno, Szarajevó irányába. A magyar fél a szomszédos országokban mindenütt a kölcsönös gazdasági előnyöket, az együttműködést hangsúlyozza, s ebben partnerekre is talál.

Amit az irodák kínálnak

• megtalálni az üzleti elképzelésekhez legmegfelelőbb partnert, célzott partnerközvetítési tevékenység
• hatékony tájékoztatás a térségben megjelenő befektetési lehetőségekről
• konkrét export-lehetőségek, értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek feltárása
• általános külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci ismeretek, információk
• tájékoztatás az egyes termékekre és kereskedelmi műveletekre vonatkozó előírásokról
• elemzések a régió gazdasági és munkaerő-piaci viszonyairól, fejlődési tendenciáiról
• a régióban megjelenő pályázati kiírások követése
• a különböző közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása
• cégalapításhoz szükséges segítség
• üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértők közvetítése
• kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények
• a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseinek elősegítése
• széles körű kapcsolatrendszer kiépítése a régió gazdaságára hatást gyakorló szervezetekkel (kamarák, szövetségek, önkormányzatok)
• a partnervállalkozások mindennemű ügymenetének támogatása
• adatbázis kialakítása az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről a vállalati igények pontos felmérése érdekében
• beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása

(Közszolgálat magazin)