Az adójóváírás teljes megszüntetésére azért volt szükség, hogy minél előbb átálljon az adórendszer, és más szemlélet kerüljön be a munkaerő költségeinek az adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak. Két évig adókedvezményt kapnak dolgozóik után azok a cégek, amelyek végrehajtják a szükséges béremelést a nettó bérek pozíciójának megőrzéséhez, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak után pedig 9 százalékos adókedvezmény jár. Csírájában megismerhettük a kkv szektorra tervezett új, egyszerű adózást, ami nem eva, de bizonyos szempontból hasonlít hozzá.
Portfolio.hu: A hírek szerint elkészült a vállalkozások bérkompenzációjának terve, eszerint a béremelés 5 százalék feletti részét adná vissza az állam. Mekkora béremelést kell végrehajtania ehhez a munkáltatónak?
Balog Ádám: A kiindulópont az, hogy mindenkinek, akinek a nettó pozíciója romlana, annak annyira kell megemelni a bérét, hogy ez ne történjen meg. Ha ez minden egyes munkavállalónál megtörténik, akkor az állam az öt százalék feletti költséget munkavállalónként megtéríti. Ennek a megtérítésnek a formája adókedvezmény. Nem kell a pénzre várni, a szociális hozzájárulási adóból (korábban ugyanilyen mértékű, 27%-os munkáltatói társadalombiztosítási járulékok) lesz levonható.
P.: Tehát, ha a munkáltató a 100 ezer forintos bruttónál 10 százalékkal megemeli a bért, de 16 százalékkal kellene a nettó bér megőrzéséhez, akkor nem kap kompenzációt.
B.Á.: Így van, bár annak nincs értelme, hogy a munkáltató pont tíz százalékot emeljen, mert ha már ötöt tud emelni, akkor az extra költséget ezen felül az állam megtéríti.
P.: 2013-tól pedig csökken az állam hozzájárulása, ezt követően pedig megszűnik.
B.Á.: Igen, ez is benne van a törvényben, amit a Parlament hétfőn szavazott meg. A 2013-ra vonatkozó rész tulajdonképpen a kifutása a kompenzációnak. Ott már csökken az állam által visszaadott költség, és csak a béremelés tíz százalék feletti részére vonatkozik.
P.: Ez a tíz százalék a 2013-as béremelésre vonatkozik, vagy a két évben, 2012-ben és 2013-ban együttesen kell végrehajtani?
B.Á.: 2012-ben és 2013-ban együtt.
P.: Tehát csak azok kapják meg 2013-ban a kompenzációt, akik 2012-ben is végrehajtották az elvárt, 5 százalékos béremelést?
B.Á.: 2013-ban már nem lesznek megkötések, nem lesz szigorú ellenőrzése monitoringja annak, hogy ki mennyi béremelést hajtott végre 2012-ben vagy 13-ban. 2014-ben már nincs állami kompenzáció.
P.: 84 milliárd forintot különített el a költségvetés a bérkompenzációra, elegendő lesz ez?
B.Á.: Ha mindenki teljeskörűen belép a rendszerbe, és végrehajtja a szükséges béremelést, akkor ennek a költsége maximum 100-105 milliárd forint lehet, ami pénzforgalomban nézve körülbelül 90 milliárd.
P.: A bérkompenzációra azért van szükség, mert a jövő évi változásokkal átlagbérig biztos csökkennek a nettó bérek. Miért jobb bérkompenzációban visszaadni, ahelyett, hogy az adójóváírást fokozatosabban vezetné ki a kormány?
B.Á.: A cél az volt, hogy minél gyorsabban át tudjunk állni az új rendszerre, és más szemléletet hozzunk be a munkaerő költségeinek az adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére. Miközben kivezettük a magánszemély oldalán a torzító tényezőket, mint az adójóváírás vagy az emelt adókulcs, a munkáltató oldalán számos célzott támogatást tervezünk bevezetni. Ilyen lesz például a szakképzettséget nem igénylő munkakörök, szakszóval FEOR 9-esek kedvezményezése.
P.: Miről szólna ez a kedvezmény?
B.Á.: Arról, hogy azon munkavállalók után körülbelül 200 ezer fő akik olyan munkakörben dolgoznak, ami nem igényel szakképesítést, a munkáltató ugyancsak a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetne kedvezményt 2013-tól.
P.: Milyen mértékű lenne a kedvezmény, és meddig lenne érvényes?
B.Á.: Ennek a kedvezménynek nincs kifutása vagy tervezett visszavonása, 2013-tól fixen érvényes. 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból 9 százalék lenne a mértéke, a minimálbér összegéig.
P.: Esetleg attól lehet tartani, hogy a kedvezmény miatt megszaporodnak az ilyen munkahelyek.
B.Á.: Nézze, mindenben van veszély, meg kell nézni, hogy működik az új rendszer. Eddig is adatot kellett szolgáltatnia a munkáltatónak arról, hogy milyen címen foglalkoztatja a munkavállalóját. Ha hirtelen elkezdenének átjelentgetni, az elég feltűnő lenne.
P.: Ez a kedvezmény részben a jövőre eltörlésre kerülő adójóváírást kompenzálná.
B.Á.:Igen, alapvetően. Az adójóváírásnak az a hibája, hogy az esetek felében olyanok jutottak a kedvezményhez, akik nem annyit keresnek, mint amit bevallanak. Valójában van más, az adóhatóság számára nem látható jövedelmük. Ezért ez a rendszer szerintünk túlságosan drága. A célt azonban elismerjük, hogy vannak olyan munkakörök, olyan foglalkozások, amit az adórendszerben célszerű kedvezményezni. Ezt a jövőben célzottan szeretnénk elérni, ezért célcsoportjaink nagyjából a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és az elmaradott régiókban foglalkoztatottak.
P.: Lehet tudni, hogy mely régiókra vonatkozna ez?
B.Á.: A munka még folyamatban van, egy-két héten belül készül el az erre szóló javaslat.
P.: Az már elég valószínű, hogy jövőre 92 ezer forint lesz a minimálbér…
B.Á.: 92-93 ezer lesz valószínűleg.
P.: A NAV legutóbbi adatai szerint 2008 és 2010 között 150 ezer fővel emelkedett azok száma, akik minimálbérnél nem magasabb jövedelmet jelentettek be, és adóztak utána. Vagyis a válság során emelkedett a minimálbérre bejelentettek száma. Milyen hatásokkal számol a tárca a minimálbér emelésénél?
B.Á.: A magasabb minimálbér lényegében 5 százalékos emelkedést jelent a költségekben a kompenzáció igénybevételével. Ez, szerintünk elfogadható mértékű, ezért nem számolunk foglalkoztatás csökkenéssel.
P.: 202 ezer forintos bruttó jövedelem felett pedig tulajdonképpen megmarad a szuperbruttó. Nem beszélhetünk igazán egykulcsos adóról.
B. Á.: A 16 százalékos kulcs már most bele van vésve a törvénybe, azonban átmenetileg a magasabb jövedelműeknél, 202 ezer forintos bruttó jövedelem felett 2012-ben még 127 százalék után kell szja-t fizetni. 2013-tól azonban már ez is megszűnik.
P.: A kormány azt ígérte, egyszerűsödik az adórendszer, ehhez képest számos új kisadó kerül a rendszerbe, jövedéki adó és áfaemelés következik stb. Mikor fog egyszerűsödni a rendszer?
B.Á.: Ez egy speciális helyzet, amire speciális válaszokat kell adni. A személyi jövedelemadóban már látható a kifutás és egyszerűsödés 2013-tól, amikor egy kulcs lesz, és tervezünk további egyszerűsítéseket a kisvállalkozások számára.
P.: Milyen jellegű egyszerűsödésről van szó?
B.Á.: Az adminisztrációs terheket szeretnénk csökkenteni, és egy egyszerűbb, egységes adózási elszámolást szeretnénk megvalósítani.
P.: Mi köze lenne ennek a most megemelt kulccsal működő evához?
B.Á.: Olyan szinten hasonlítana az evához, hogy egyszerű adózást céloz, de az eva rendelkezik egy nagy hátránnyal, mégpedig hogy abszolút teljes átalányadózást valósít meg. Nem tudjuk, hogy milyen költségei vannak ezeknek a vállalkozásoknak, nem kell számlát kérniük, ezért ez nem igazán egészséges az adórendszerben, és visszaélésekre is okot adhat. Továbbá hátránya, hogy jelenleg nem elérhető a termelő, gyártó, beruházó vállalkozások számára, akik jelentős foglalkoztatók. Nem tartjuk jónak, hogy ez csak egy bizonyos réteg számára elérhető lehetőség, ugyanakkor a jelenlegi rendszert kinyitni nem lehet. Ezért szükséges egy olyan megoldás, ami általánosabban a kisvállalkozói szektor minél több szereplője számára lehetőséget ad arra, hogy egyszerűen adózzon. Abban is bízunk, hogy ez akár a gazdaság tisztulásával is járhat.
P.: Mikortól várható, hogy ez életbe lép?
B.Á.: 2013-tól várható a bevezetés.
P.: Korábban volt róla szó, hogy sarkalatos törvényben rögzítik az egykulcsos szja-t.
B.Á.: Nem szeretnék előreszaladni, lesz egy sarkalatos törvény, ami szabályoz bizonyos sarokpontokat az adórendszerben, és ezek között biztos benne lesz, hogy a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadók arányosak, egykulcsos jellegűek legyenek.
P.: - Differenciált minimálbér - legutóbbi nyilatkozat szerint egyelőre nem tervezik, de a bérkompenzáció szempontjából is releváns, ezért jó lenne tudni, hiszen az új Munka Törvénykönyve lehetőséget ad rá.
B.Á.: Az unio tagállamai közül számos országban van példa differenciált minimálbérre. Létezik ágazati, korcsoportok szerinti és területi differenciálás is. A Munka Törvénykönyve javaslata lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a későbbiek során differenciált minimálbért vezessen be, de ez egyelőre nincs napirenden.
P.: - Ha a munkáltató nem tudja megadni a béremelést, akkor a magánszemély közvetlenül érvényesíthet-e a kompenzációt jövőre (NAV-on, munkáltatón keresztül), illetve hogy nézne ki ez?
B.Á.:Igen, tervben van egy munkavállalói kompenzáció kiépítése is. Amolyan biztonsági intézkedésként, hogy akiknek valóban alacsony a jövedelmük, azoknak a béremelés esetleges elmaradása mellett se csökkenjen a nettó bérük. A részletek kidolgozása folyamatban van.
(portfolio.hu)
