A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint pótlólagos intézkedések nélkül tartható a következő években a 3 százalék alatti hiány Magyarországon.

Orbán Gábor kedden Bécsben a Euromoney konferencián azt mondta: a növekedési kilátásokat is figyelembe véve "jó okunk van azt gondolni", hogy a következő években nem szükségesek további lépések az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához. A Magyarország növekedési kilátásait körbejáró panelbeszélgetésen a tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte: a tavalyi államháztartási hiány a GDP 2,3 százaléka is lehet, de a 2,7 százalékot nem haladja majd meg; a szám még a függő tételek miatt nem végleges.

Hangsúlyozta: a fiskális politika stabil, ez segíti a belső kereslet növekedését, a második negyedéves megtorpanás után a tavalyi harmadik negyedben robusztus, 1,7 százalékos GDP növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, és már láthatóak a befektetések növekedésének jelei is, a fogyasztói bizalom is kezd visszatérni.

Úgy vélte, a makroökonómiai stabilitás és a fogyasztás növekedésére vonatkozó kilátások egyaránt segítették a befektetési döntéseket az utóbbi negyedévekben.

Orbán Gábor elmondta: a munkaerőpiacon az utóbbi három évben sok olyan intézkedés volt - például rugalmasabb lett a munkaerőpiac, megreformálták az előrehozott nyugdíjakat, valamint a kormány támogatja a munkaerő-piaci szempontból legsérülékenyebb csoportok elhelyezkedését - amely segítette a foglalkoztatás bővülését.

Az államtitkár szerint a termelés munkaerő-piaci oldala a jövőben is hozzájárulhat a magasabb potenciális növekedési ütemhez Magyarországon.

Javier Gonzalez Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a cégcsoport legnagyobb európai fejlesztési központja, valamint legnagyobb autóelektronikai gyára is Magyarországon van. A Magyarországon mintegy 9000 munkavállalót foglalkoztató Bosch magyarországi forgalma a GDP több mint 2 százalékát teszi ki.

Az ügyvezető igazgató szerint elsősorban a magasan szakképzett munkaerő elérhetősége, és a jó oktatási infrastruktúra teszi Magyarországot vonzó befektetési célponttá. Javier Gonzalez Pareja hozzáfűzte, hogy javulást tapasztal az országban az üzleti környezet kiszámíthatósága és a bürokrácia tekintetében.

Tóth László, a Citibank Magyarországért, valamint a balti és balkáni államokért felelős vezetője szerint egyre nő a tőkepiac szerepe a magyar gazdaságban, és az előző évekhez képest egyre több cég gondolkozik tőkebevonásban, ami pozitív fejlemény. Tavaly kedvezően alakult az autóipar és az autóipari export, és meglepően jól teljesített az építőipar, köszönhetően a kormányzati beruházásoknak, de az európai uniós források felhasználása is gyorsította a bővülést. Egy másik panelbeszélgetésen Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja elmondta: a növekedési hitelprogram (nhp) a jegybank számítása szerint 0,3-0,5 százalékos plusz növekedést jelenthet a magyar gazdaságban. Az nhp-t az eddigi tapasztalatok alapján már finomították a második szakaszra: a feltételek szigorodtak, az igénylői kör pedig bővült, így pénzügyi közvetítők, őstermelők is bekapcsolódhatnak a programba. Kiemelte: a második szakaszban rendelkezésre álló 2000 milliárd forint első 500 milliárdjánál az a feltétel, hogy az összeg 90 százalékát új beruházásokra fordítják és csak 10 százaléka lehet hitelkiváltás.

Pleschinger Gyula szólt arról is, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, emellett a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzése, és csak ezen célok elérése után segíthet a kormánynak a növekedés ösztönzésében. Az inflációról szólva kifejtette, hogy az jelenleg rekord alacsony szinten van Magyarországon, jóval a 3 százalékos inflációs cél alatt. Inflációs nyomás nincs az MNB szerint, és a laza munkapiaci környezet, valamint az inflációs várakozások alkalmazkodása mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ez pedig segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását.

A pénzügyi szektor stabilitásáról szólva kiemelte, hogy az összkép rendben van, a bankok tőkemegfelelési mutatója kissé meghaladja a 16 százalékot, és bár a bankszektor nyereséges, a profit nagy része 4 banktól származik az ötvenből.

(MTI)