Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeres, és a terveket meghaladó forint állampapír kibocsátása révén lehetővé vált, hogy az év eddigi devizatörlesztéseit forintban teljesítse, ez történt, amikor az ÁKK februárban és májusban mintegy 180-180 milliárd forintot törlesztett, természetesen euróra átváltva az összeget - mondta az MTI-nek adott interjúban Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
Az NGM államtitkára leszögezte: miután június 1-től az EU/IMF tárgyalásokat miniszterként Varga Mihály vezeti, mind a tárgyalások várható kezdésének, mind menetrendjének kérdése hozzá tartozik.
Az államtitkár - aki korábban az ÁKK-t vezette - úgy vélte: az államadósság illetve a kamatkiadások szempontjából azért lenne komoly jelentősége egy aláírt IMF megállapodásnak, mert az akár 1,5-2 százalékos hozamcsökkenést eredményezhetne, ami jövőre a 100-130 milliárd forinttal csökkentené az adósságszolgálatot. Egy EU/IMF megállapodás után az MNB is csökkentheti a devizatartalékok szintjét, ami ugyancsak megtakarítással járhat - tette hozzá.
Az azonban tény, hogy ebben az évben - a diszkont kincstárjegyeket leszámítva - még közel 5,5 milliárd eurónyi törlesztési kötelezettsége van Magyarországnak, s elvileg ehhez a fedezet rendelkezésre áll - mondta Pleschinger Gyula. "De egy ilyen válsággal fenyegető gazdasági környezetben nem szabad felégetni tartalékainkat, ezért a lejáró hitelek megújítását a piacról ajánlatos refinanszírozni" - fogalmazta meg Pleschinger Gyula.
Áttérve a tranzakciós illeték kérdésére, az államtitkár elmondta: amikor a törvényjavaslatot beterjesztette a kormány, akkor a túlzott deficiteljárás alóli felmentés szorításában kellett lépni, s ez korlátot szabott az előzetes egyeztetésnek - jelentette ki az államtitkár. Magyarázatként hozzátette: az Európai Bizottság akkor fogad el egy bevételnövelő, vagy kiadáscsökkentő tételt, ha az parlamenti döntéshez, de legalább a beterjesztett törvényjavaslathoz, vagy kormányhatározathoz kötődik.
A Európai Bizottságnak illetve az EU pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnak eljuttatott konvergenciaprogramban azt vállalta Magyarország, hogy GDP arányosan idén 0,5, jövőre 1,5 százalékos addicionális államháztartási kiigazítást végez, ami idén 150, jövőre durván 450 milliárd forintot jelent, s ennek a programnak része a tranzakciós illetékből befolyó bevétel - rögzítette az NGM államtitkára.
"Mivel egy kényszerlépésről van szó, a Bankszövetség vezetőjével közöltük, hogy a beterjesztett törvényjavaslat után mind a kormány, mind a parlament megadja a lehetőséget az egyeztetésre, a változtatásra. A végszavazás július elejére tolódik el, addig lehet finomítani a törvénytervezeten, amelynek sarokpontja, hogy a tranzakciós illeték biztosan behajtható legyen, jövőre hozza a tervezett 130 milliárd forintos bevételt, és a lehető legszélesebb körre terjedjen ki minél alacsonyabb kulcs mellett" - fogalmazott Pleschinger Gyula.
Bár részleteket a Bankszövetséggel való tárgyalás lezárásig a felek nem közölnek, az államtitkár azt elismerte, több tárgyalási fordulóra van még szükség ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelel a Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodásnak, s emellett a legkevesebb kárt okozza a gazdaságban, miközben a fehérítés révén pozitív impulzust is kiválthat.
A Bankszövetséggel kötött decemberi megállapodás szerint a kormány nem hoz olyan, a pénzintézeti szektort hátrányosan érintő döntést, amelyről előzetesen nem konzultál, valamint a jövő évre szóló banki különadó az ezévi érték 50 százaléka lesz.
Arra a kérdésre, hogy a tranzakciós illeték nem szűkíti-e tovább az amúgy is lanyha hitelezést, illetve lassítja a gazdasági növekedést az államtitkár úgy reagált, hogy a növekedéshez elengedhetetlen a bankok aktivitása, a hitelezés bővítése, s emellett a bankok fontos feladata, hogy támogassák a kormány gazdasági növekedésre vonatkozó stratégiáját. Ugyanolyan fontos az is, hogy a magyarországi bankok külföldi anyabankjai bízzanak a magyar gazdaságban, s ennek jegyében megszűnjön a tőkekivonás - tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott: becslések szerint a tranzakciós illetékből befolyó 130 milliárd forint 75-80 százalékát biztos, hogy a vállalati és a banki szektor fizeti, a lakosságra így csupán 20-25 százalék juthat. Megfontolandó az az érv, hogy az illeték mértéke egy bizonyos tranzakciós méret után már ne emelkedjen, illetve legyenek preferált, azaz illetékmentességet élvező tranzakciók, ugyanakkor például diszpreferenciát jelentene a magasabb kulcs a gazdasági társaságok közötti készpénzes tranzakcióknál vagy a "sárga csekkes" befizetéseknél - jegyezte meg.
Egy kétkeresős, nettó 300 ezerrel gazdálkodó családnál a pénz felvétele 300 forint, elköltése talán 150 forint tranzakciós illetékkel járna, így az összes teher maximum havi 450 forint lehet - vezette le a számítást Pleschinger Gyula.
De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a keresők döntő többsége 16 százalékos szja kulccsal adózik, így a korábbinál kevesebb személyi jövedelemadót fizet - egészítette ki az érvelést az államtitkár.
(MTI)
