A nemzetgazdasági tárca az érintett kisvállalkozói kör üzleti érdekeire figyelemmel nem számít a számlázó gyakorlat tömeges terjedésére.
A sajtóban számos hír jelent meg arról, hogy a pénztárgépcserére kötelezett vállalkozások új pénztárgép vásárlása helyett választhatják a számlázó program használatát is, így nem kell feltétlenül online kapcsolatban lenniük az adóhatósággal. A jogszabályi előírásokat figyelembe véve a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak elviekben valóban van lehetőségük arra, hogy nyugta helyett minden esetben számlát bocsássanak ki. Azért elviekben, mert a számlakibocsátás során az adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell eljárnia, mely előírásoknak való megfelelés az üzletmenetét a nyugtakibocsátáshoz képest lassíthatja.
A gyakorlati alkalmazhatóságot ugyanis kétségkívül nehezítheti, hogy az Áfa törvény pontosan meghatározza a kibocsátott számla adattartalmi követelményeit, amelyek szerint magánszemély beszerzők, igénybevevők esetén is a számla kötelező adattartalma egyebek mellett a beszerző, igénybevevő neve és lakcíme. E feltételnek való megfeleléssel kapcsolatban gyakorlati problémát jelenthet, hogy a magánszemély vevő ilyen jellegű adatszolgáltatásra nem kötelezhető, így amennyiben adatainak megadását megtagadja, úgy az ügyletet teljesítő adóalany a törvényi kötelezettségeit csak nyugtakibocsátással teljesítheti. Ez utóbbi esetben viszont a kereskedők és vendéglátósok kötelesek pénztárgéppel kiállítani a nyugtát, vagyis mindenképpen üzemeltetniük kell az előírásoknak megfelelő pénztárgépet.
„Az online kapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének célja nem a pénztárgépek cseréje, hanem a költségvetési bevételek védelme.” – hívta fel a figyelmet, Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár. „Ezért a költségvetési bevételek teljesülése szempontjából a nyugta helyett történő számlakibocsátás nem jelent kockázatot, tekintettel arra, hogy a számlázáshoz a nyugtakibocsátásnál szigorúbb előírások kapcsolódnak.”- tette hozzá Pankucsi Zoltán. A helyettes államtitkár hozzáfűzte: „A számlakibocsátás a vevő kérésére történik. Az eladó nem kényszerítheti a vevőjét a személyes adatainak megadására csak azért, hogy gépi nyugta helyett számlát állíthasson ki. Ez jogsértő és egyben az üzleti etikával is ellentétes magatartás lenne.”
A minisztérium szerint tehát a tömeges számlakibocsátás a gyakorlatban, az Áfa törvényben előírt kötelező adattartalom miatt, jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint a nyugtakibocsátás, így a profitérdekelt eladóknak – a számlázással általában együtt járó időveszteség következtében – kevesebb bevételt is eredményezhet. A kasszacserével érintett vállalkozók is hasonlóképpen vélekedhetnek, hiszen már mintegy 190 ezer pénztárgép üzembehelyezéséhez kértek regisztrációs kódot a NAV-tól.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
